Gazdák Lapja, 1904. november (3. évfolyam, 45–48. szám)
1904-11-18 / 47. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA nov. 18. A birtokos osztály zöme jogi pályára képez- ! teti fiait, mert hiszen még a földmivelésügyi minisztériumban sem foglalhat el rendszeresített állást a gazda, már pedig annyit joggal kívánhat az ország háromnegyedrész lakossága, hogy a foglalkozását vezetni hivatott szakképzettség a szakminisztériumból ki ne szorittassék a - bírói, ügyészi, közjegyzői és ügyvédi gyakorlaton kívül minden minisztériumban, törvényhatóságnál, pénzügyi hivatalokban s egyebütt helyet foglaló — jogképzettek egyéni előnyére. Minden elfogulatlan ember előtt szembeszökő az a sérelmes állapot, hogy minden szak- képzettségnek megadatik a maga tere az országban, csak egyedül a mezőgazdasági szakképzettségnek nem. Hogy a szakerők érvényre jutásának ily mesterséges utoni meggátlása mily óriási közgazda- sági hiba a földmivelő Magyarországban, azt eléggé tapasztaljuk. Mi sem természetesebb tehát, hogy arra a képzettségre, melylyel csak gazdatiszti alkalmazás nyerhető, nem adja fiait a birtokos osztály sem, hanem jogászkodva, követik elődeiket és saját gazdaságaikban sem érvényesülnek eléggé, sőt nagy részük képtelen a mindinkább nehezedő gazdasági küzdelemben helyt állni és túladnak a családjaik létét évszázadokon biztosított ingat* lan on. így megy ki a magyar birtok a magyar kézből, igy lesz hivatalnoka, de nem birlalója az országnak. Miként lehetnének már most ezek a népnek gazdasági téren jó vezetői, mikor nagy százalékuk a szükséges érdeklődéssel sem viseltetik a gazdaság iránt s azzal előszeretet helyett csak mint szükséges roszszal kényszerűségből foglalkozik. Ennek okát különösen a gazdasági szakképzés terén beállott 30 éves stagnálásban és a maga- sabbfoku kiképeztetés hiányában leljük. A magán utón megkezdett gazdasági szakoktatás jó későn került állami kezelésbe s 1874- ben lett utolszor szabályozva ; az akkor létesített akadémia rövid tanideje sem engedi, hogy megfelelő nemzetgazdasági, üzlettani, technológiai kiképzést nyújtson, vagy elegendő gyakorlati bemutatással szélesítse az ifjúság látkörét; pedig minderre nagy szükség volna. 1874. óta, tehát három teljes évtizeden keresztül nem történt e téren semmi; harminc esztendeje meg nem mozdult a gazdasági felsőbb kiképzés ügye! Ezzel szemben az ország alig 1000 állatorvosát pótolni hivatott szakképzés ugyanazon idő alatt egyszerű intézetből akadémiává, majd főisi kólává fejlődött, mert volt képviselője a minisztériumban. Az erdőgazdaságot vezető 2600 erdész pótlására szolgáló erdészeti főiskola elegendő tanidő és az államvizsgával olyanná fejlesztetek az 1879. évi XXXI. t.-c. hatása alatt, hogy mi kívánni valót sem hagy maga után. mert ugyancsak képviselve van a minisztériumban. Mig ez a 46.000 munkást foglalkoztató gazdasági ág 2600 szakképzett vezetővel bir, addig a szorosan vett Magyarország mezőgazdasággal foglalkozó öt millió munkása nem sokkal több, mint még egyszer annyi szakvezetővel rendelkezik. Égető szükségét látjuk ennélfogva annak, hogy a nemzetgazdasági és mezőgazdasági felsőbb szakképzés fejlesztésének kellő alkalmazásba vétele, gyors sikere és fontos kihatására tekintettel a gazdasági felsőbb kiképzés kérdése a tudomány egyetemeken felállítandó nemzetgazdasági és gazdasági fakultással egyedül célravezetőén megoldassák. Mert csak az egyetemen, a jogi kiképzéssel teljesen egyenlően elérhető minősítés fogja a birtokos osztály fiait nagyobb számban e szakma elsajátítására bírni, mert minden egyébb legyen az akadémia vagy főiskola, alantasaimnak fog általuk tekintetni s elenyészőleg csekélyei változtatni, mig az egyetemi fakultást már ki sem kicsinyelheti. De a dolog pénzügyi oldala is ezt tanácsolja, mert bizonyára összehasoniithatlanul kisebb költséggel létesíthető az egyetemen egy fakultás, mint egy külön álló főiskola. Meg vagyunk győződve, kogv e kérdés ily módoni megoldása rövid időn nagyszámú gentrv fiút igaz hivatásának gyakorlati betöltésére fog előkészíteni és mind több és több hivatott vezetőt adni a népnek. Nagy fontosságúnak tartjuk ezt azért is, mert hisz hova tovább annál több oly ember értékesíti majd tudását és munkásságát a saját vagyona kezelésében, ki most elhanyagolja birtokát és hivatalos téren keres boldogulást; másrészt rendkívüli horderőt tulajdonítunk szociális téren a birtokos osztálynak a néppel, otthonukban létesülő közvetlen érintkezésnek. Markovits Antal, a biharra. gazd. egyl. elnöke. A katonai (honvéd) éieimező raktárak kézi bevásárlásainak ismertetése. Bevezetés. A hadsereg (honvédség) élelmezése többféle módon történik, nevezetesen úgy, hogy az élelmi- (szükségleti-) cikkeket:
