Gazdák Lapja, 1904. október (3. évfolyam, 41–44. szám)
1904-10-21 / 43. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA oki. 21 Házi állatjaink idei teleltetése. (folytatás) 5. A kukoricacsutkát rendszerint csak tüzelőül használjuk, más országban azonban mint takarmányt is becsülik azt, mert a csutka fölér a közepes szalmával. Legjobb a csutkát darálva etetni, de a kis gazda, a kinek darálója nincs, úgy segíthet magán, hogy nagyjában felaprózva, hideg vízben áztatja, vagy meleg vízzel ioforrázza azt s keveri szecskával. 6. Az elhanyagolt földeken sok a tarack, mert nem mindenki szedi ki a szántáskor a gyökerét; az idén kettős hasznunk volna ennek irtásából, mert nemcsak hagy földeink termőképességét fokoznánk, de nagyon jó takarmányt is nyernénk vele, még pedig olyan jót, hogy szükség esetén kenyeret is lehet gyökeréből sütni. Gazdáink töbnyire elégetik a tarackgyökeret, részint mert nem ismerik a takarmányérté- két, részint abbeli félelmükben, hogy az ürülékkel esetleg életképes gyökerek távolodnak el; ez a félelem alaptalan s a ki mégis fél, az le is forrázhatja s igy biztosan elölheti a gyökeret mielőtt még feletetné. 7. A vadgesztenyére kevés ember gondol, pedig a friss gesztenye kétszerié annyit ér, mint a burgonya, a szárított pedig kiállja a versenyt a gyengébb darufélékkel, s igy abrak gyanánt etethető. Ezért gyűjtsük a vadgesztenyét, a hol csak lehet, s ha annyit tudunk összeszedni, hogy a téli időre is teljék, akkor vermeljük el úgy mint a burgonyát, mely esetben egész télen friss gesztenyét etethetünk; vagy terítsük el s szárítsuk a padláson úgy, mint a hogy a friss diót szokás szárítani. Utóbbi esetben kővel vagy mozsárral szétzúzva, vagy pedig géppel megdarálva etetjük a vadgesztenyét, s ha kedveskedni akarunk az állatoknak, akkor etetés előtt 24 óráig vízben kiáztatjuk azt, mely esetben keserű izét veszítve, még a legkényesebb ló s marha is szívesen fogja enni, ha fokozatosan szoktatjuk hozzá. 8. Bortermő vidékeken kitűnő segítségünkre lehet a szölötörköly is, kivált ha nagyjában kiszedjük belőle a kocsányokat, ugy-hogy főleg csak a bogyóhéjak és szőlömagvak alkossák a takarmányt. Feletetni pedig úgy a friss, valamint a pálinkafőzésre használt törkölyt is lehet, sőt utóbbi annyiban jobb, hogy kevesebb borkősavat tartalmazván, nagyobb meny- nyiségben adagolható, mint a friss. Ugyanis friss törkölyt csak mintegy 21/a kg.-ot ajánlatos a marhára naponta számítani, mig ellenben kifőzött törkölyből 12 kg.-ot is adhatunk neki. A szőlőtörkölyt továbbá a téli időre is eltehetjük, még pedig kicsiben, úgy, hogy mint a káposztát valami kádba tiporva deszkákkal födjük le s kövekkel megterhelve, annyi vizet öntünk rá. hogy a levegőtől el legyen zárva; nagyban pedig verembe rakjuk a szölötörkőlyt ép úgy, mint a hegy azt a répalevelekről elmondtuk, különös súlyt fektetvén itt is a jó letiprásra s a kellő beföl- delésre, mert minden takarmány bevermeléséné! az a fő, hogy a levegőtől minél jobban el legyen zárva. Mindez áll arról a törkölyről is, melyet alma- s körtebor készítésekor nyerünk, s melyet nagyobb mennyiségben adagolhatunk, mint a szölötörkőlyt, mert az alma s körtetörköly nem tartalmaz borkősavat s ezért nem is bir azzal a hashajtó hatással, mint a szőlőtörköly. 9. Jó takarmány azon sziívamcsiók is, mely a szilvapáiinka főzésénél keletkezik, de ezt azonban fel keil etetni mihelyt langyosra kihűlt, mert később megecetesedik s akkor egészségtelen. A marha 40—50 liter szilvamoslékot is képes naponta elfogyasztani, ha valami rostán szűrjük azt át, hogy a magvak kikerüljenek belőle, mely utóbbiak a sertéssel etethetök, kivált ha feltörjük, ámbár a disznó maga is fel tudja a szilvamagot ropogtatni. Ha sok a szalmánk, akkor a szilvamossiékot legajánlatosabb úgy etetni, hogy azon forrón, a mint az üstből kikerül, reá öntjük az előzetesen megszecskázott szalmára, mert ezzel arra ösztönözzük a marhát, hogy sok szalmát egyék. 10. A doháiiykeríószeknek gyakran van fölösleges dohánymagjuk, ö ciZ értelmesebb kertészek világítási célokra szolgáló oiajat sajtolnak belőle s a pogácsáját feletetik. A marha szívesen is eszi a dohány- pogácsái, sőt a préseietlen dohány-magot is, s mindkettővel kitünően táplálkozik, mert ezen anyagok többet érnek a korpánál. A mi pedig etetési módjukat illeti, az legcélszerűbben úgy történik, hogy vízzel moslékká szótfözve, szalmaszecskát forrázunk le velük, mert igy fokozzuk az emészthetőségüket, s azonkívül izletesebbé is tesszük a szalmát. Miután a dohánymag s a pogácsája igen tápláló,, legfeljebb csak egy kg.-ot ajánlatos a marhára naponta számítani. (folyt, köv.) A váiialkozási szellem hiánya. Hogy- a magyarban kevés a vállalkozási szellem, az régi dolog s a mi legnagyobb bajunk. Az igazi magyar nem szeret üzleti dolgokkal foglalkozni, s sokszor elszalaszt olyan üzleteket, melyekből kevés fáradsággal nagy hasznot meríthetett volna. Ilyen hasznot hajtó üzlet lett volna mostanában a tözegalom üzlet, a melyből kevés befektetéssel nagy hasznot meríthetett volna a gazda, a ki tőzeges talajjal rendelkezik. A tözegalom- nak métermázsánkénti előállítási ára 30—60 fillér, holott a szalmának ára az idén rendkívül magas. A jó minőségű tőzegalom majdnem hatszorta annyi nedvességet szí fel, mint a szalma, s igy minden más almozó anyagnál többet ér; az állatoknak tiszta és puha fekhelyeket nyújt, s a patákra és körmökre jótékony hatású. Nagy felszívó képessége miatt a trá- gyalékutakat és az öntözést is feleslegessé teszi, a mi szintén igen nagy előny. További igen nagy előnye, hogy nemcsak 2 százalék nitrogént tartalmaz, de az állati ürülékekben kiválasztott nitrogént is megköti és az istállót teljesen szagtalanítja. A szalma alommal szemben egyedül az említett tulajdonságával elért előnyt 10 koronára lehet minden számos marha után becsülni. Előnye továbbá, hogy a nedvességet sokkalta jobban visszatartja, mint a szalma, s már ezért is különösen száraz és homokos talajokra megbecsülhetetlen. Egyetlen hátránya, hogy foszfort és kálit kevesebbet tartalmaz mint a „LAXATIN “ CUKORKA, egy igen kellemes izü és felette enyhe hatású hashajtószer, mely Lí úgy gyermekeknél mint felnőtteknél hasznosnak bizonyult. Orvosok ajánlják és rendelik betegeiknek, — Ára 70 fül. — Már 80 fillér elöleges beküldése ellenében (bélyegekben is) egy doboz mintaként bérmentve küldetik. Résziem tője HORVÁTH JÓZSEF gyógyszerész, Szatmár-Németi. 126 —113
