Gazdák Lapja, 1904. szeptember (3. évfolyam, 36–40. szám)

1904-09-02 / 36. szám

6-ik oldal

GAZDÁK LAPJA

szept. 2.

arról is, hogy a rendes szokástól eltérően, mely sze- i rint mindenütt, hol ipari és gazdasági kiállítást együtt rendeznek, azok ipari része méretekben rendszerint túlszárnyalja a gazdasági részt, itt a gazdasági rész impozánsan dominál; kiváló szép a termény csoportja, meglepő a gépkiállítása, az állatkiállitás pedig határozottan impozáns. Számos önálló pavillon és páratlan ügyes rendezés nemcsak kielégítik a szemlélőt, de méltán meglepik a kiállításhoz hozzá szokott szemeket is.

— Árverési hirdetmény. Október 3. és 4-én a 6-ik vonat-osztaly részéről mintegy 150 kimustrált szolgálati ló a legtöbbet Ígérőnek árverés utján készpénzfizetés mellett el fog adatni.

Az eladás az állatvásártéren (a közvágóhíd szomszédságában) fog megtörténni, s naponta e órakor veszi kezdetét.

Az eladó-bizottságnak jogában leend vevők hiányában az eladást beszüntetni. — Kassán, 1904. szept. hóban. — A cs. és kir. 6-ik vonat-osztály kezelő bizottsága.

— Az ompodi csikólegelőn az 1 éves csikók a legelő lúányt és hűvös éjszakákat annyira sinylik, hogy abrak nélkül ott tartusuk kockáztatással jár. — Ennélfogva felkérjük a tulajdonos urakat, szíveskedjenek az 1 éves csikóknak vagy elvitele, vagy abrakolása iránt intézkedni, mert a gazdasági egylet tovább abrakolni nem fogja, a nélkül pedig felelősséget nem vállal.

— Japán pávák. Az emberirtó keleti mérkőzés alkalmából minden apróságot kihámoznak a harctéren nyüzsgő angol laptudósitók. Angol képeslapokban egymást éri az óriásfarku japán pávák leírása. Ez a fark igazán látványosságszámba vehető, 12 — 15 láb hosszú mesés tarka szinü fark nem is feltűnő; az igazi tenyésztő 20 láb hosszú, farkon alul nem is bólint. Ez a pompás szinvegyülék főkép bronz, arany és karma- zsinszinben pompázik s hogy soha fényét ne veszítse, a tenyésztők finom rizspapirral vonják be s az állatokat magas állványra ültetik. Eredetük koreába vezet, ahol égj" évezred óta pártolta maga a dinasztia a legügyesebb tenyésztőket s egész heraldika fejlődött ki a pávafarok tollazatának jelképes magyarázata körül. E divat átterjedt Japánba is és Sikoku szigetén van a leghiresebb ily tenyészet.

(x) A szegedi kenderfonó gyárban készült, legjobbak elismert kötéláruk, valamint ipari és házi célokra használható zsineg és zsineg hevederek szabott ár mellett Drágos Béla kereskedőnél szerezhetők be Szat- máron, Kossuth Lajos-utca 28. (ezelőtt Hid-utca.) — Ugyanott kitűnő minőségű gazdasági kékkenőcs, gépolaj, debreceni meszelő és kefeáru raktár. 130. 26—1

— Huszár Aladár könyv- és papirüzletének mai számunkban közölt hirdetésére olvasóink szives figyelmét felhívjuk és üzletét az iskolai év kezdetén a vevő közönség b. pártfogásába ajánljuk.

Egy régi jóhirnevü cég. Ötven éve létezik az általánosan ismert és közbecsülésnek örvendő Kwizda Ferenc János cs. és kir. udv. szállító, gyógyszerész cég Korneuburgban. Három főkészitinónye, mint a Kwizda-féle korneuburgi marhatáppor, Kwizda-féle restitutionsfluid és Kwizda-féle szab. gummi bokavédők lovaknak, változatlanul a legnagyobb kedvességnek örvendenek, miről a használatban való folytonos emelkedés tanúskodik, A czég katalógusa díszesen illusztrált és nagy szaktudással van összeállítva, miért is minden állat és lótulajdonos érdeklődését felkeltheti. A cég ezen katalógust ingyen és bérmetve küldi.

Hasznos tudnivalók.

— A befőttek megpenészedése ellen. Sokszor megesik, hogy a befőtt minden eiővigyázat mellett is, többé-kevósbba megpenészedik. Hogy ezen kellemetlen bajt megelőzzük, nem kell egyebet tennünk, mint paraffint fölolvasztani s abból a befőttre óvatosan annyit tölteni, hogy vékony réteget képpezzen fölötte. A paraffin csakhamar megkeményedik, mire az üveget a szokott módon bekötjük. Mikor a befőttet kasználni akarjuk, a paraffin fedőt egyszerűen leveszszük, de nem dobjuk el, hanem összegyűjtjük s később, midőn ismét szükség lesz rá, ismét összeolvasztjuk és a leirt módon megint használjuk. M. F.

Egérriasztás. Az egerek ki nem álhatják a terpentin szagát. Ha tehát valamely épületrészből ki akarjuk őket riasztani, csak terpentinbe mártott rongyokkal tömjük be a lyukaikat. Éppen igy nem szívelik az oleander-port sem. Ha tehát az olean^er levelét hullatja, szedjük össze, szárítsuk meg s porrá törve elhasználhatjuk egérijesztönek.

— Kalaptisztitás. Nemez kalapot agy tisztítjuk ki, hogy langyos vízbe szalmiákszeszt öntünk, ebbe flanelit mártunk s ezzel dörzsöljük a bepiszkolt kalapot. Ha a flanel! piszkos, másikat kell fogni. Ugyanez a kalap bslső bőréről is leviszi a fejzsirt. Legjobb a 10 percentes keverék.

Tyukgyógyitás. Egy amerikai híres tyukász azt Írja, hogy a tyúkok ismeretes gégeféreg, vagy torokgyík nevű nyavalyája, mely járványosán is fellép, köny- nyen s biztosan gyógyítható, E nyavalya abban áll, hogy a tyuk folyton hápog, uy riogatja a csőrét s kapkod vele levegő után, mert a gégéje ilyenkor tele van kínzó férgekkel s ezek gyötrik agyon.

Az amerikai tyukász azt ajánlja, hogy az ilyen tyúkot fogjuk meg szorosan bal kézzel, jobb kezünkkel pedig a hüvelyk és mutató ujj csendes, de erélyes összeszoritásával nyomkodjuk izenként össze a gégéjét a mellétől kezdve a fölfelé a torkáig.

Ezzel ugyan megkinozzuk egy kicsit, de férgeit ezrével elfakasztjuk a gégében s akkor ő azokkal a netán megmenekültoket is könnyen kiköhögi.

Ez a „tyuk-koiera“ népies néven ismert fuldok- lás nálunk is gyakofl baj, jó lesz tehát a béresnéket is kioktatni erre a csekély, és egyszerű fogásra.

Arankairtás. Sok helyen úgy irtanak, hogy csak rászórják az arankás foltra a szalmát s meggyujtják. Ez nem helyes; azt a szalmát le kell taposom, sőt mi jobb, bele szurkaim a földbe, mint homokkötósnél szokás. Akkor az aranka lelapuló fonalai is elégnek különben pedig a lobbanékony szalma 'alatt maradó űrben a láng elsurran fölöttük s újra kihajtanak.

Kutyából a bolhát legegyszerűbb kiirtani, ha fekete szappannal mossuk időnkint; ettől a balha föltétlenül eldöglik. Jó a féregpor rászórása is, ha éppen valami okból nem füröszthetjük a kutyát; de ilyenkor, hogy azt lo ne rázza, hígított borszeszben kell feloldani s ennek rákenése előtt a kutya szőrét nagyon kevéssé megvizezni, hogy ragadósabb legyen. Persze, a rovarpor nem öli meg, csak eikábitja a bolhát; ilyenkor tehát a kutyát ne ereszszük be, hanem zavar- gassuk a szabadba, hogy lerázza hívatlan vendégeit. A kutya ólját kel! első sorban tisztán tartani s időnkint petroleumos vízzel dezinficiáini s erre jól kiszél- lőztetni, nehogy megromoljék a szaglása.