Gazdák Lapja, 1904. szeptember (3. évfolyam, 36–40. szám)
1904-09-02 / 36. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA szept. 2. megyék bizottságainak adatai alapján a helyzet szanálását veszi a kezébe. Sokkal általánosabb, és sokkal súlyosabb a baj,- semhogy a leggyorsabb és legbuzgóbb intézkedés nélkül komoly eredményt remélhetnénk. Hisszük tehát, hogy e bizottság, amely a veszedelmet felismerte, a módot is megfogja keresni és találni arra, hogy segítsen. A baj elhárítását senkitől nem várhatjuk, de ha bizottság vállalkozott, ennek feladata, sőt kötelessége mindent elkövetni legalább a baj enyhítésére. Ennek a bizottságnak pedig, mely nagyrészt nagy uradalmak tulajdonosaiból áll, feladata annál nehezebb, mert a baj a kis és közép birtokosoknál a legnagyobb, s igy ha e bizottság Intézkedéseiben eléggé önzetlen lenni nem tudna, és a segélyforrásokat a közép és kis birtokosok elől épp a latifundiumok részére foglalná le, még nagyobb bajba döntené éppen a legjobban rászorultakat, azokat, kiket az idei veszedelem teljesen elsöpörhet. Azért vettük örömmel az országos bizottságot megalakító ülés nehány oly irányú intenciójának megnyilatkozását, melyben a kis birtokosok érdekeit láttuk kidomborodni, így a legnagyobb elismeréssel fogadjuk azt a törekvést, hogy a szállítási kedvezmények 10,000 kgron alóli mennyiségekre is terjesztessenek ki. — A takarmány feldolgozó gépek szállítási kedvezményében ugyancsak azoknak a törpe birtokosoknak az érdekeit látjuk kiemelve, kiknél e gépek kevésbbé vannak még elterjedve. E nehány ily intencióju javaslatot azonban példának vesszük csak, s várjuk, hogy oly üdvös intézkedések egész sorával fogunk mielőbb találkozni, melyek célja első sorban a veszedelemnek legjobban kitett közép és kisbirtokosok érdekeit szolgálni. A segítésre első sorban nem az erős, de a gyenge szorul! Lombszéna. A földmivelési kormány megengedte, hogy a kezelése alatt álló összes állami és egyéb erdőkből a takarmánynak alkalmas lombokat a kisgazdák ingyen vághassák és felhasználhassák. A lombszéna nem vaiamD kiváló elesóge ugyan az állatnak (még legjobb a kecskének, juhnak), de elég jó arra, hogy mint pótlék a szükségben marhának s lónak is adassék. S mert ilyen, érdemes az emlékezetbe visszaidézni e szénának készítési módját a következőkben. Az ember nekiáll erős kaporral, vagy jóféle kerti késsel, esetleg sarlóval s levagdossa kivált a nyár, jegenye, fűz, juhar, nyír, bükk, akác, nagy szükség esetén a tölgy és cser vagy más fáknak is fiatal, lombos hajtásait, de lehetőleg csak a ludtollvastago- kat, mert az erősebbek takarmánynak már nem igen valók s kár azoktól a fákat megfosztani is. Ha aztán ebből valami 5—6 kilóra való együtt van, búza módjára kévébe köti az ember s erjedni és száradni boglyákba rakja. A boglyakészitésnól célszerű előbb leverni egy erős karót s azt rakni körül 30—40 lombkévével, úgy, hogy vágott részük a föld felé nézzen s ezekre kell ráfektetni a többi kévét, úgy, hogy lom-- bős részük a karó felé álljon. A boglyának egyébiránt, meneteles tetőt czélszerü csinálni, hogy az esetleges eső belsejét túlságosan át ne járhassa, az őszi gyakoribb esőzésektől pedig befedéssel, vagy valamely fedett helyre való behordással lehet és kell megvédeni. Két ember, ha igyekszik egy nap alatt 50—60- ilyen kévét is összehordhat s egy pár boglyát gyűjtve, kevesebb aggálylyal tekinthet állatai téli s kivált kora tavaszi táplálása elé. Ezt az eleséget a gazda a rossz szalmánál jobbnak tekintheti ugyan, de azért ne tartsa elegendőnek, hanem nyújtson mellette egyebet is s vegye csak a szükség parancsolta pótléknak, kisegítőnek, m.ert aztán, hogy mint ilyen, igen nagy figyelemre méltó, az bizonyos. Ez Monostori Károly tanár javaslata. Beready Béla erdőmester pedig igy nyilatkozike kérdésről: A falevelek ugyanazokat a szerves anyagokat tartalmazzák, mint a füvek. A fiatal de már kifejlődött levelek több légenyt és kevesebb ásványi alkatrészt tartalmaznak, ennélfogva az állatok által legkönnyebben, emésztlietők. A fagy következtében hirtelen lehullott s már félig száraz leveleket a marha nem Szereti, de minthogy az tápláló és nehogy kárba veszszen, azért jó minőségű és zamatos takarmánynyal szokás keverni. A lombtakarmányt különösen hízó jószágnak adják, tejelő állatoknak nem tanácsos, mert a tej különös izt kap. — A falevelek a legtöbb tápláló anyagot julius hónapban tartalmazzák, hovatovább ősz felé mindinkább kevesbbedik tápláló anyaguk. Az 1893. évi rendkívüli szárazság alkalmával a franciaországi megyék mezőgazdasági osztályához intézett miniszteri körrendelet szerint 100 klg. széna egyenértékű: a) az akác-, gyertyán-, tölgy-, bükk , kőris-, szil-, nyár-, fűz- és hársfának 150 kilogramm zöldlevelével ; b) ugyané fanemek SO klg. száraz levelével és c) az erdei fenyőnek 275 klg, zöld tűivel. A faleveleket vagy legalyazással, vagy pedig közvetlenül a ievélhullás után gyüjthetjük. Az összegyűjtött levelek eltartására kétféle mód van gyakorlatban, az elvermelós és a szárítás. Az el- vermelés alatt, a mint a szó is már kifejezi, földbe é Legolcsóbb árban 'n kaphatók : ___:___~~ Ra jzeszközök, vonaizók, jegyzökönymindenféle rajz- és fes$ä£jp Uj könyv- és papirkereskedés! könyv- zenemű és papirkereskedésében kaphatók----------------------------------Az összes intézetekben U . . „ ^ „ A ! Q riár használt tankönyvek * ‘ U O Z til rA.CtvJdl Deák-tér 12. szám. (§| SzatmáPOn, @ (dr. Lengyel Márton ház) Irl,í».aa3ao3.'xl-ct szálló mellett. ^ Használt tankönyvek és szótárak — jó állapotban — félárban kaphatók rajztömbök, vek, valamint papír-, író-, töszerek. —
