Gazdák Lapja, 1904. augusztus (3. évfolyam, 32–25. szám)
1904-08-05 / 32. szám
aug. 5. GAZDÁK LAPJA. 3-ik oldal moktalajokra, valamint egyéb helyeken a gyengébb agyagtalajokra, igen ajánlható. Az őszi borsó és bükkönykeveréket csak jó erőben levő középkötött, vagy kötött talajon érdemes vetni, mert csak itt várhatunk e növényektől jó termést, ellentétben az előbbi két takarmányfélével, mely inkább oda való, a hol a lucerna és lóhere termelésére a talaj gyengébb minősége, laza volta stb. miatt nem alkalmas. Az éghajlat tekintetében is jóval igényesebb az előbbi két keveréknél, miért csak enyhébb telü sik- vidékre, vagy védettebb fekvésű dombos helyekre valók, mert a téli fagyok kárt tehetnek benne ; továbbá a fejlődés megindulta után beálló késői tavaszi fagyok is nagyban károsithatják. Ezen keveréket is vethetjük bármely nyáron leta- karuló növény után, csak annyi idő maradjon, hogy a talaj tarlóbuktatás és középmély vetőszántásnál előkészíthető legyen. A keverékbe felveendő 50 1. őszi bükköny, 50 1. őszi borsó, 25 1. őszi rozs és 25 1. őszi árpa. Ha az őszi bükköny beszerzés nehézségekbe ütköznék, a mi nálunk elég gyakran előfordul, úgy az 50 1. őszi bükköny a keverékben 60 1. őszi borsóval helyettesíthető, Kat. holdankint 175—190. sorba 140— 160 liter vetőmag szükséges. A vetéssel nagyon sietni itt sem célszerű, mert az őszszel túlságosan elbokrosodott növény kipállás veszélyének nagyon ki van téve ; ez okból az időjárás szerint a vetést augusztus végén és szeptember elején kezdjük gabona sortávolra beállított vetőgéppel. Ősz folyamán a vetés nem kivan semmi ápolást, tavaszszal azonban a fagy által felszívott talajt meg kell hen- gerezni. A nyert zöldtakarmánytermés nagyobb, mint az előbbi két növényé, azonkívül igen jó minőségű, tartalmas, melyet az állatok nagyon kedvelnek s a tejelésre igen jó hatást gyakorol. Kát. holdanként zölden 100—120 q-a termést ad. (Vége köv.) A melassze mint takarmány. Az idei rendkívüli takarmányhiány az erőtakarmányokat rendkívül előtérbe tolja. Kendesen gazdáink nagy részénél a takarmány egy teljesen elhanyagolt kérdés és legnagyobb részük csakis azon takarmánynyal eteti állatállományát, amelyhez saját gazdaságának keretén belül juthat hozzá. Az idei szomorú esztendőben azonban ily módon az állatállományt fentartani nem bírjuk s igy mesterséges takarmányokhoz kell fordulnunk, melyek sorában kétségkívül első helyet foglal el a cukorgyárak mellékterménye a melassze. Alig két három éve, hogy gazdáink Német és Franciaország példáját követve a melasszét takarmánynak kezdték használni és ime hazánkban ma már normális évben is igen sok gazdaság van, amelyben ezzel a takarmány pótlékkal találkozunk. A melasszét különösen könnyű, gyors és teljes emészthetősége teszik igen becses takarmánynyá, sőt pontos, tudományos kísérletekkel bebizonyították, hogy a benne levő 45—50 százalék cukrot, 6—10 százalék nyers proteint és egyéb nagy táphatásu szervesanyagot az állati szervezet teljesen felhasználja. Sőt amióta tudjuk, hogy a hizlalásnál nem a fehérjék, hanem a szénhydrátok játszák a főszerepet, a melasszének a marhahizlalásban rendkívül fontos szerep jutott. Zsirképző képességét tudományos kísérletekkel megállapították és azt találták, hogy a zsirképződés szempontjából 0'62 kg. melassze ugyanannyi zsírt képes képezni, mint 1 kg. árpa. Kitűnő takarmány volta mellett a melasszenak igen jó étrendi hatása is van, mert oly helyen, a hol a melasszét kellő szakértelemmel etetik, a kólika ismeretlen állati betegség. A melassze ellen a gyakorlati gazda csak azon kifogást emeli és ezt joggal teszi, hogy igen nehezen kezelhető s a vele való bánásmód körülményes. Belátták ezt csakhamar a cukorgyárak is, hogy a melasszét okvetlenül könnyen kezelhető alakba kell hozni, ha annak általános elterjedését biztosítani akarják. Ezt elérték oly módon, hogy a melasszét különböző szilárd takarmányokkal itatják fel, miáltal könnyen szállítható és mérhető tömeget kapunk, melynek kezelése semmiféle nehézségbe nem ütközik. A kérdésnek ily módon való megoldása nagyon egyszerű a cukorgyárra nézve, de nem az a melassze takarmányt vásárló gazdára. A gazdára nézve nemcsak az a mérvadó, hogy mennyi melasszét tartalmaz az általa vásárolt melassze takarmány, hanem nem kevésbbé fontos az is, hogy mik azok az anyagok, a melyekkel a melasszét keverik ? Hiszen lehetnek ezek teljesen értéktelen anyagok, mint turfa, őrölt kukorica csutka, silány polyva, melyek nemcsak, hogy semmi táphatással nem bírnak, hanem emésztésük az állati szervezetre hátrányos munkát igényelnek. — Ily módon a melassze takarmányok vásárlása első rendű bizalmi kérdéssé válik, mert a mondottak után köny- nyen belátható, hogy bizony nem mindegy, hogy a gazda kitől vásárol melassze takarmányokat. A selypi cukorgyár r.-t, erőtakarmány osztálya pl. háromféle melassze-takarmányt készít, melyek közül a „Kincsem“ nevezetű elsőrendű ló és szarvasmarha takarmány, a „Lacta“ kitűnő tejelő takarmány, a „Victoria“ pedig gazdaságos fenntartó takarmány. E takarmányokban a melassze hordozók kivétel nélkül olyan anyagok, amelyek egymagokban is nagy tápértékkel birnak. A gyár a melasszet az egyes takarmányokban goromba és finom buzakorpával, malátacsirával, napra- forgó-magpogácsával itatja fel. E mellett ezen gyár különös gondot fordít arra, hogy az erőtakarmány osztály a legjobb és a cukorban leggazdagabb melasszékat dolgozza fel, miáltal takarmányai nagy cukortartalommal birnak. A három felsorolt melassze takarmány közül a „Kincsem“ gyártmányban a gazda oly takarmányt talál, mely a zabot teljességgel pótolja, úgy, hogy különösen az igás ló, mely a legnehezebb munkát végzi, erőtakarmánynak a „Kincsem“ takarmányt kaphatja. A „Lacta“ különösen a nagyobb tehenészetekre fontos, mert ezen takarmány magas protein, zsír és szénhydráttartalma folytán első rendű tejelő takarmány, mely a tejhozamot nagyban emeli és e mellett a tej minőségére is igen jó hatást gyakorol. A „Victoria“ melassze gazdaságos fentartó takarmány, mely munkára nem fogott igás állatok takarmányozására célszerű. Mérsékelt ára folytán olcsó takarmánynak mondható, melynek etetése aránylag magas táptartalma folytán ajánlható. Ezen melassze-takarmányoknak kitűnő táphatásán kívül igen nagy előnye még az, hogy velők trágya alakjában visszakerül a földbe azon sok éx-tékes szervetlen só, melyet a répa kivon a földből. így hát a melassze takarmányoknak igen nagy trágyaéi’téke is van, mely köi'ülmény azoknak minél szélesebb körben való elterjedését még kívánatosabbá teszi. H. J.
