Gazdák Lapja, 1904. július (3. évfolyam, 27–31. szám)
1904-07-29 / 31. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA julius 29 ről, hogy munkásaik erkölcsi támogatása egyúttal anyagi támogatás is, melyért nemcsak a lelkiismeret jogosít büszke önérzetre, de amely anyagiakban is gyümölcsözőleg hat vissza. Óvjuk meg tehát mezei munkásainkat a testet, lelket ölő veszedelemtől s ha már a szeszes ital adását semmiképen el nem kerülhetjük, adjunk a pálinka helyett bort, — de minda- kettő helyett, inkább több kenyeret. S. M. A kender és len feldolgozás állami támogatása. (Folytatás a múlt számunkból.) Az államsegély engedélyezésének további feltétele, hogy az érdekeltség megfelelő szabályzatban nemcsak az áztató fentartásáról és iizembentartásáról, hanem megfelelő tartalékalap gyűjtéséről is gondoskodni hajlandónak mutatkozik, arra az időre, a mikorra az áztató újraépítése vagy újraburkolása szükségessé válik. Az utóbbi célra az áztatási dijakból annyi fordítandó, a mennyi az áztató építési költsége 50—75 százalékának 12 év alatt való összegyűjtéséhez szükséges. Ezen tartalékalap az áztatót létesítő és fenntartó érdekeltség tulajdonát képezi és általa a felhasználásig gyümölcsözően kezelendő, felhasználása pedig csak miniszteri engedélylyel és a miniszterileg jóváhagyott terv szerint v nhetik. Az öná’ mesterséges áztató létesítéséhez igényelt államsegély iránti kérvény a vármegye alispánjához nyújtandó be, ki azt az illetékes gazdasági egyesület s közgazdasági előadó véleményének kivétele után s azzal együtt terjeszti fel. Az államsegély iránti kérvényhez csatolandó mellékletek : 1. az érdekeltségbe helépni óhajtók kender vagy lentermeléséne’ kiterjedését kát. holdakban feltüntető kimutatás, 2. az illető községekben a mezőgazdaságról és mezőrendörségről szóló 1894. évi XII. t. c. és az annak végrehajtása iránt ugyanazon évben 48000 szám alatt kiadott rendelet értelmében kijelölt áztatok helyének s az illető községektől való távolságuknak kimutatása. Az áztatónak legalkalmasabb hely kiválasztása s netán felmerülő kérdések, szakértői szemle utján fognak tisztáztatni. Az áztatok tervét és költségvetését ez iránt a kérvényben kifejezett kérelemre, az illetékes m. kir. kultúrmérnöki hivatalok díjtalanul készítik el. A mennyiben azután az érdekeltség a jóváhagyott tervek kivitelére a kilátásba helyezett államsegély mellett hajlandónak nyilatkozik és erre, valamint az áztató használatára és karbantartására vonatkozó jogerős nyilatkozat (határozat) beérkezik, intézkedés történik a munkálatok kivitelének a tervező kultúrmérnöki hivatal által való vezetése és ellenőrzése iránt, egyúttal pedig az államsegély is folyósittatik. A kender és lenfeldolgozó gyártelepek, valamint az önálló mesterséges áztatok ezen állami támogatásának engedélyezése, az erre vonatkozó miniszteri rendelet keltétől számított egy évre érvényes, ezen idő elteltével az engedélyezés hatályát veszíti és újból kérelmezendő. Ez a rendelet a községeknek és hatóságoknak a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII t. c. illetőleg az annak végrehajtása iránt ugyanazon évben 48000 sz. a. kiadott rendeletben megállapított kötelességeit nem érinti. Azonban ott, hol az 1894. évi XII t. c. alapján kijelölendő áztató helyeknek ily célra való alkalmassá tétele mesterséges munkálatok kivitelét teszi szükségessé, az illető községek e munkálatok kivitelében szintén támogatást nyernek. Végül gondoskodni fog a földmivelésügyi miniszter arról, miszerint az egyes szövetkezetek által feldolgozott félgyártmányok értékesítésének módozatai, már a szövetkezet megalakulása, illetőleg az állami segély engedélyezése előtt, kellő rendezést nyerjenek. (Vége) Védekezés a takarmányhiány ellen. Az idei nagy szárazság a takarmánynövényekre olyan káros hatással volt, hogy vidókenkint nagy takarmányszükség következhet be, ha az ellen a lehetőség szerint nem védekezünk. A takarmányszükségen a legtöbb gazda úgy vél segíteni, hogy csökkenti állatainak számát, ezzel azonban magának okoz kárt, mert az éveken át felszapo- ritott állomány kisebbítésével csökken a trágyamennyiség és igy talajának termőereje, a takarmányszükség következtében pedig oly sok állat kerül a piacra, hogy az eladó állatokat olcsó áron kell elvesztegetni. Ezért nem az állatok számának csökkentésével kell a szárazság következtében beállott takarmányszükségen segíteni, hanem minden eszközt fel keli használni arra, hogy a mennyire az még a tél beálltáig lehetséges, biztosítsuk az állataink kiteleléséro szükséges téli takarmányt. Hogy ezt tehessük, arra kell törekednünk, hogy: 1. a zöidtakarmányozás idejét őszszel minél hosszabb ideig kinyújtsuk és a téli takarmánykészletet növeljük; 2. olyan növényeket termeljünk, melyekkel lehetséges jövő év tavaszán a zöldtakarmányozást minél korábban megkezdeni és 3. a téli takarmányozás, céljaira minden olyan anyagot, melynek takarmányértéke van, felhasználjunk. Feltéve tehát, hogy a nyár folyamán elegendő csapadék lesz, a zöldtakarmányozás ősszel kinyújtható, illetőleg a téli takarmánykészlet növelhető tarlónövények termesztésével, minő a csalamádé, mohar, köles, pohánka, mustár, csibehur, tavaszi borsó és az őszi árpával. A csalamádé (sürü kukoricza) julius hó közepéig vethető és ha a talaj esőt kap, gyenge középtermést adhat. Vetésére olyan területet kell kiválasztani, melyre csak jövő év tavaszán kerül más termény. Lehetőleg gyorsan fejlődő korai tengerit (cinquantino, pignoletto, alcsuthi vagy székely) vessünk ezen célra oly módon, hogy a tarlót középmélyen felszántva, el- boronáljuk és a csalamádét 30—40 centiméter sortávolra elvetve, vetés után hengerezünk. A mint a csalamádé kikelt boronálnunk kell és később egyszer lókapával megkapálnunk. Rendes körülmények között nem célszerű a csalamádé széles sortávolba való vetése, de ilyen késői vetésnél szükséges ez, hogy a talajban rendelkezésre álló kevés nedvesség dacára is fejlődni tudjon a csalamádé. Ezen csalamádé zölden etethető, ha nedig te: léséből fölösleg van, az a téli takarmánykés?' t kiegészítésére használható fel, vagyis a zsombolyai eljárás szerint el tehető a télre.
