Gazdák Lapja, 1904. július (3. évfolyam, 27–31. szám)
1904-07-15 / 29. szám
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ- EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre 8 korona. A Szatmármegyei Gazdasági (Egyesület tagjai, valamint az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége kötelékébe tartozó szövetkezetek díjmentesen kapják. A kisbirtokosok tehermentesítése. • (P.) Az utóbbi időben sok szó esett e kérdés- j ről s örömmel konstatáljuk, hogy ma már meg- \ valósulásában bízni is lehet. f Persze, ma, midőn a képviselőház aszta-j iánál a megoldás módozataival foglalkoznak az 1 elmék, fölösleges kutatni, hogy honnan került, ? hol fejlődött, kik forsirozták, mig ide jutott. A j vidék általában szerény, megelégszik a meg- j nyugtató öntudattal, ha szerény munkásságé- \ nak némi eredménye van, elismerésre miért is j! vágynék ? A kis birtokosok tehermentesítésének kér- jj dése is évek óta forr, a vidék egyik szerény $ igényű szervezetét lankadatlan kitartással fog-1 lalkoztatván, hol minden módot megragadtak j arra, hogy ennek a kérdésnek dűlőre jutásával ] a megmentés utján lássa talán önhibáján’ kívül \ eladósodott, de munkaképes, józan, tö/ekvő s ij ami fő, tiszta magyar kis birtokos osztályunkat. I Az a szervezet, mely e kérdést évek óta j felszínen tartotta, a Szatmármegyei Gazdasági j Egyesület volt. Mintegy 7—8 éve ugyanis annak, hogy a \ Szatmármegyei Gazdasági Egyesület figyelmét f mindinkább a kisbirtokosságra kezdte fordítani s azok helyzetének javítását tűzte ki egy A; legfontosabb feladatául, látva, hogy annak ér- ? deke, a létfeltételének biztosítása, oly fontos kap- \ csolatban áll nagyobb birtokosaink érdekeivel, i hogy a segítésben egyoldalú politika egyik helyze- \ tén sem segíthet gyökeresen. A vármegye területén a szövetkezeti kér- j dés mindeddig rendkívül el volt hanyagolva, s itrtott tengődött csak egy-két szövetkezet, sőt \ a szövetkezettel előfordult nehány visszaélés, j humbug alakítás, egyes vidékeken a népet a f Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Bercsényi-utca 19. sz., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megrendelések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám. szövetkezeti eszmétől vissza riasztotta, bizalmatlanná tette. Ezt a hangulatot legyőzni, a talajt a szövetkezetek előtt elkészíteni vállalkozott a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, hol felvilágosítással, hol jó példák bemutatásával, tanulmányi kirándulásokon való demonstrálással, folyton a személyes érintkezés bizalom keltésével igyekezvén célt érni, de amellett az óvó radikálisabb eszközöktől sem riadva vissza, igy a hibás, vagy humbug alakítások káros következményeinek elkerülésére a hatóságok óvatos körültekintését is kikérte. E közben a törvény a szövetkezetek ügyét rendezte, megalakította a központi hitelszövetkezetet, s ekkor elérkezett az ideje annak, hogy szövetkezeteink ügyei is önálló kezekbe kerüljenek, ami azzal lett elérve, hogy a szomszéd vármegyék bevonásával 1899. évi máj. hó 31-én megalakult az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége, mely csakhamar teljesen önálló vezetőséggel kezdte meg hatásos működését. A szövetkezetek kérdése igy megnyugtató elrendezést nyert, a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a kisbirtokosok megmentési akicójá- nak tehát más oldalát vette programmjába : az eladósodott kisbirtokolc megmentését. Lapunkban, mint az Egylet hivatalos közlönyében folytatott eszmecsere után dolgozott is ki egy javaslatot, melyet a földművelésügyi minisztériumhoz 1902. évi május 16-án adott be. A javaslat lényege az volt, hegy egy társadalmi utón össze hozandó tőkével egy szövetkezet szereztessék abból a célból, hogy az árverésre kerülő kisbirtokok a potom pénzen való elvesztegetéstől megmentessenek, első sorban lehetőleg a régi tulajdonos, ha ez lehetetlen volna, más, jóravaló kis-birtokos javára. D A
