Gazdák Lapja, 1904. július (3. évfolyam, 27–31. szám)
1904-07-01 / 27. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAP Ja Julius 1 haszonnal nem dolgozhatik, meg nem élhet. Adósságot csinálnak s ezzel ők is megölték magukat. De hát hol itt a szocializmus ? Ott, hogy a. törpe-birtokok tulajdonosai kétségbeesett erőfeszítést tesznek, hogy ki tudjanak jönni föl- decskéjök jövedelméből; de a dolgok fentebb előadott természete szerint ez teljes fizikai képtelenség ; s mikor látják, hogy mindjobban húzódik a hurok nyakuk körül, bekövetkezik a család nyomorgása, olykor éhezése, emellett tapasztalják az adók elviselhetetlenségét, az élet drágaságát s mikor igy a dolgok rendje végkép elkeseríti a törpebirtokosok lelkét, előáll Gross- man Miksa, a szocialista vezér s hirdeti a népnek: álljatok mellénk, segítsetek uralomra, akkor felosztjuk a földet, hogy mindenkinek egyenlően legyen! Hát nem a megváltás igéit véli hallani az elkeseredet tömeg az ily beszédben? Hogyne állana be elvtársnak, mikor az apostolok a jobblét ígéret földjét mutogatják nekik! Nézzünk szét szocialistáink között, különösen Szabolcsban, Biharban, a bánátban s látni fogjuk, hogy legdühösebb szocialistáink a törpebirtokosokból kerülnek ki. Ha azok kezéből ki akarjuk csavarni a socializmus fegyverét, el kell metszenünk először is a birtokok hihetetlen el- aprózására vezető egyenlő öröklési rendünk gyökerét; biztosítanunk kell, hogy a családban együtt maradjon a birtok, és egy örökös kezén, az örökös társak pedig 1 .pjanak méltányos kielégítést s nézzenek más hasznos foglalkozás után, mely biztosabb megélhetést nyújt, mint az a pár holdacska föld, melyet örökségül kapna, de a mely épen kicsiségénél fogva csak akadályozza más igazi hasznot hajtó foglalkozás keresésében. Törpe birtokán igy azt hiszi, hogy földes gazda, érzi is ennek minden terhét, de nem élvezheti egyetlen egy előnyét sem, s a mai súlyos gazdasági viszonyok nyomásából elkeseredése szüntelen tápot nyer s paraszt so- cializmusunk egyre terjed. Szövetkezeti közgyűlés. Az „Északkeleti vármegyei szövetkezetek Szövetsége“ 1904 junius 23-án Nagy-Szöllösön a vármegye székházábán igen nagy érdeklődés mellett tartotta meg rendes évi közgyűlését. — A közgyűlésen mintegy 60 kiküldött által 46 szövetkezet képviseltette magát, ezeken kívül két törvényhatóság és a „Szilágyvármegyei Gazdasági-Egyesület“. — A közgyűlést egy órával megelőzőleg intéző bizottsági gyűlés tartatott, melynek főbb tárgyát a közgyűlés elé terjesztendő intézőbizottsági jelentés szövegének megállapítása képezte. Az idevonatkozó tervezetet az intéző- bizottság egyhangúlag magáévá tette. Délelőtt 10 órakor nyitotta meg gróf Csáky László szövetségi elnök a közgyűlést, miután a határozatképességet megállapította. — Jól átgondolt szellemes beszédjében a felett való örömének adott kifejezést, hogy Szövetségünk területén a szövetkezeti eszme feltartó ztathatlanul nyomul előre. Utána Becsky Emil Ugocsa vármegye alispánja a Törvényhatóság nevében üdvözölte a megjelenteket s mint a szövetkezeti köteléken kívül álló pártatlan megfigyelő, jól eső örömmel tapasztalja, hogy vármegyéje területén a hitelszövetkezetek működése a nép anyagi boldogulását szemmel láthatóan előmozdítja. Á közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Bartha Kálmán és Bakó Ignácz urak kérettek fel. E/után Valkovics János a szövetség ügyvezető titkára olvasta fel az intézőbizottság jelentését a Szövetség 1903. évi működéséről. A jelentés szerint a szövetségi titkár 26 községet látogatott meg szervezés céljából s ennek eredményeképen 23 uj hitelszövetkezetet alakított meg. — Ezen uj alakításokkal a Szövetség kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek száma Szatmárvármegyében 35-re, Szilágyban 32-re, és Ugocsában 20-ra emelkedett, vagyis a Szövetség megalakítása óta Szatmár és Ugocsában megkétszereződött. Szükségesnek tartja az intézőbizottság, hogy az évi ellenőrző vizsgálatoknál a szövetkezetek erkölcsi hivatásának fejlesztésére is gondot fordítsanak; miért is felkérendőnek tartja a Központot, hogy a mai fejlett kezelési ellenőrzésen kívül évenkint egyszßr a vizsgálat és ellenőrzés a szellemi részre is kiterjesztessék, miután a hitelszövetkezeteknek nemcsak az a hivatása, hogy kizárólag falusi pénzintézet legyen. A „Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével“ fennálló összeköttetés 30946 K. 71 f. forgalmat eredményezett. Gabonaraktári hitelszövetkezetek felállítása iránt mozgalom indult meg az erdődi, sonkádvidéki, gacsályi és kőkényesdi, turterebesi hitelszövetkezeteknél. A „Szatmár-Németi-i ipari hitelszövetkezet“ által felvállalt és Szatmárnémetiben felépített két állami elemi iskola 1903 év őszén rendeltetése céljának átadatott. Az iskolák felszerelése és berendezésének túlnyomó részét szintén szatmári iparosok készítették s ez által Szövetségünk területén a szövetkezeti alapon való tömörülés folytán a vállalkozási téren való képesség is beigazolást nyert. A „Zalatnai kénkovand ipar részvénytársaság“- gal létrejött összeköttetésünk azt célozza, hogy a műtrágya használata a kisgazdák körébe is bevezettessék. Az eddigi kísérletek végleges eredménye csak a cséplés után fog mutatkozni. — A műtrágyázott vetések termés kilátásaira nézve beérkezett jelentések egymástól a két szélsőségig eltérők. A Szövetség ügyvezető titkára „Gazdasági kísérleti telepek létesítése“ érdekében egy tervezetet dől gozott ki, melynek célja az volna, hogy a kisgazdák ósdi gazdálkodási rendszere helyesebb alapokra fek- tettessék. — A központ ügyvezető Igazgatóság támogatása révén kilátás lehet arra, hogy a kötelékbe tar„LAXATIN U CUKORKA, egy igen kellemes izü és felette enyhe hatású hashaj tószer, mely úgy gyermekeknél, mint felnőtteknél hasznosnak bizonyult. Orvosok ajánlják és rendelik betegeiknek. Kapható 70 filléres erdeti dobozokban. — Készítője: HORVÁTH JÓZSEF gyógyszerész, Szatmár-Németi. 126 —131
