Gazdák Lapja, 1904. június (3. évfolyam, 23–26. szám)

1904-06-24 / 26. szám

junius 24. GAZDÁK LAPJA 5 oldal. nyész bizottság elnökéhez Aranyos-Megyesre kül­dendők. — Szatmári m. kir. állami méntelep mén anya­gának osztályozása, illetve selejtezése julius 16-án fog megtartatni, melyre az érdeklődő tenyésztők és ügy­barátok mint egyéb alkalommal, úgy most is szívesen láttatnak. Az ott kiselejtezett, tenyésztésre még hasz­nálható mének mindjárt a helyszínén el fognak adatni. — Országos borvásár Szegeden. A vendéglősök országos nagygyűlése alkalmából Szegeden a Magyar Szőllősgazdák Egyesülete borvásárt rendez, amelynek ügyében az összes érdekeltek bevonásával a helyi rendező-bizottság értekezletet tartott. Drucker Jenő dr., a Szőllősgazdák Egyletének igazgatója, bemutatta ez alkalommal a központi bizottság tervezetét, amely­hez a jelenvoltak hozzájárultak. Elvül kimondták, hogy csak olyan bormintát fogadnak el kiállításra, amelyből az illető termelőnek eladó készlete van. Végül elhatározta a bizottság, hogy a borvásárt a régi gim- ; náziumí épület helyiségeiben tartják meg, amelyet erre a célra Szeged városától, az épület tulajdonosától elkérnek. Borárak emelkedése. Az olasz borvám-klauzula [ megszűnésének hatását már kezdik érezni az isztriai j borpiacokon. Triesztből jelentik, hogy a környékbeli borvásárokon a közönségesebb borfajták árai 16 koro­náról 40 koronára szöktek fel hektoliterenkint. — Méhészek és gazdák figyelmébe ! Az Orszá­gos Méhészeti Egyesület, különös tekintettel arra, hogy méhészettel leginkább kisgazdák, tanítók, kisiparosok és egyéb kiskeresetű emberek foglalkoznak, kik a legtöbb esetben az első méhkast is alig tudják meg­szerezni a midőn megkezdik a méhészkedést, — ke­zébe vette a Dzierzon kaptárak és az okszerű méhész­kedéshez szükséges eszközök és kellékek, nezezetesen mézpergetőgépek, mülépprések, mülépek, acél és bá­dog tárgyak, mézszállitó bödönök és némely gazdasági tárgyak gyártását és önköltségi áron való közvetítését oly célból, hogy a méhészkedést minél olcsóbbá és a legszegényebb embernek is lehetővé tegye. — Az ezen tárgyakról szóló árjegyzéket kívánatra mindenkinek ingyen és bérmentve megküldi az egye­sület. Azonkívül a méhészközönség méz- és viaszter- melvényeinek értékesítését, a közösen előre megálla­pított eladási ár biztosító sását és a postatakarékpénz­tár utján való kifizetését is elvállalja minden provízió nélkül, sőt ingyen és bérmentve szállító edényeket is ad kölcsön. A múlt évben 780 métermázsa méz ke­rült értékesítésre. Végül az egyesület mindenféle mé­hészeti és szállítási ügyben ingyen ad utbaigazitást. Cim : Méhészegyesület Budapesten, VII. kér. — A gyümölcs-feldolgozó gépek kikölcsönzése. A gyümölcsértékesítésnek előmozdítása céljából egyes oly községeknek, valamint szövetkezeteknek, melyek a folyó évben nagyobb gyümölcstermést várnak és azt friss állapotban kellő áron értékesíteni nem tudják, másrészt pedig anyagilag nincsenek abban a helyzet­ben, hogy gyümölcs-feldolgozó gépeket maguk beszerez­hessenek, hajlandó a földm. minist, rendelkezésre álló Si- monféle cider-malmok és Mobille-féle almabor-sajtók, vala­mint Ryder-féle vándor-aszalók, nemkülönben Győry-féle talyigára szerelt szeszfőző készülékek valamelyikét 3—6 heti használatra ingyen engedélyezni, ha eziránti kér­vényeiket folyó évi julius hó 31-ig beterjesztik. Ez alkalommal megjegyezzük, hogy a kikölcsön­zött készülékeknek szállítási költségeit az érdekelt köz­ségek vagy szövetkezetek tartoznak viselni, valamint továbbá azt is. miszerint ezen szeszfőző készülékek borseprő és szőlőtörkőly lefőzése céljából nem engedé­lyeztetnek. Ezen szállítható és csak használatra átengedhető gépeken és készülékeken kívül, szilvatermő községek mintegy 600 K. értékű Casenille-féle aszalókat teljesen ingyen örök tulajdonukba is kaphatnak, ha ily asza­lónak mintegy 200—300 K.-t tevő beépítési költségeinek viselését elvállalják és annak használatára vonatkozó hozandó szabályzatukat felterjesztik. A sherry végnapjai. A sherrytermelés tudvalevő­leg a Xeres- vidékre szorítkozik. 1890 óta azonban ott úgy megcsappant a hozam, hogyha az utóbbi évek­ben amerikai vesszővel beültetett uj szőlők nem len­dülnek föl: a sherrytermelés alkonyától lehet tartani. 1890 ben Xeres kerületben még 6.000,000 gallon sherry készült, azóta a termelés évről-évre hanyatlik ; 1903-ban már csak 545,848 gallonra rúgott. Élöhalak szállítása. Mint az Ö. F. Ztg. írja, állí­tólag sikerült egy találmány által a halaknak élve való szállításának nehéz kérdését megoldani. Szerinte e végből a vizet ozou alkalmazásával frissítik fel. Az e tekintetben tett kísérletek annyira kedvezőek, hogy ma Párisban folytatja azt egy e végből alakult bizottság. (x) A szegedi kenderfonó gyárban készült, legjobb­nak elismert kötéláruk,^ valamint ipari és házi célokra használható zsineg és zsineg hevederek szabott ár mel­lett szerezhetők be Drágos Béla kereskedőnél Szat- máron, Kossuth Lajos-utca 28. (ezelőtt Hid-utca.) — Ugyanott kitűnő minőségű gazdasági kékkenőcs, gép­olaj, debreceni meszelő és kefeáru raktár. 130. 26—1 Hasznos tudnivalók. — Gyüjtenek-e a méhek viaszt is ? A laikus erre a kérdésre azt fogja felelni, hogy : persze, gyűjtenek, hiszen mindenki láthatja, amint százával érkeznek haza a méhek, hátsó lábaikon szép sárga viaszgömböcské- ket cipelve ; — mig ellenben a „Rheinische Bienenzei­tung“ tagadja, hogy a méhek viaszt gyűjtenek a sza­badban. A viasz — mondja e szaklap — a méhek izzadmánya és igy a szabadban elő sem fordul. Mind­kettőjüknek igazuk van, de csak egy bizonyos határig. Ugyanis azok a szép sárga, sima göböcskék, amelye­ket a hazaérkező méhek hátsó lábacskáikon látunk, nem viaszból, hanem virágporból vannak gyúrva és nem is mindig szép sárgák, hanem fehérek, szürkék, pirosak, zöldek és barnák, szóval annyiféle színűek, ahányféle szinü a virágok himpora, ennek pedig — kivéve a kék szint — mindenféle színe és színárnyala­ta szokott lenni, még fekete is, vagy legalább feketé­nek látszó, esetleg igen sötétbarna szinü. A viasz tény­leg a méhek izzadmánya és kint a szabadban nem fordul elő, legalább nem rendesen, de azért mégis csak találnak a méhek a szabadban is viaszt. Jelen sorok Írója 1891-ben, nyáron egyszer egy szabadon álló méh- kaptár tetején egy darab frissen épített lépet felejtett, melyet a méhek hátul a kaptár ablakára építettek és amelyet onnan el kellett távolítani. Ez korán reggel volt. Délután 4—5 méhet lehetett a már akkor a nap hevétől meglehetősen megolvadt lépen látni, amint a puha lépről apró viaszszilánkokat iparkodtak leválasz­tani, hogy azokat, hasonlóan, mint azt himporral szok­ták cselekedni, hátsó lábacskáik kosárkáiba rakják.

Next

/
Thumbnails
Contents