Gazdák Lapja, 1904. június (3. évfolyam, 23–26. szám)
1904-06-10 / 24. szám
2.-ik oldal GAZDAK LAPJA junius 10 15-én tartatott meg a gazdakör alakuló-gyűlése, melyben elnökké Szeőke Sándor földbirtokos, társelnökké Hajdú Albert ref. lelkész, jegyzővé Petenykó János áll. tanitó, pénztárnokká Flon- tás László gk. tanitó és könyvtárnokká Károlyi Sándor áll. isii. igazgató választattak meg; végül megalakittatott a 10 tagból álló választmány. Az ügy iránt mutakozó érdeklődés remélnünk engedi, hogy gazdakörünk szép hivatását sikeresen fogja betölteni. E tekintetbeni további működéséről, törekvéseiről, ha a szerk. ur megengedi, annak idején leszek bátor lapunkat értesíteni.*) Károlyi Sándor. Az olasz bor ellen. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete, abból az alkalomból, hogy Olaszországgal ismét megkezdődtek a vám- és kereskedelmi tárgyalások, országos népgyülést hivott egybe, amely a Tatersall nagy csarnokában f. hó 8-án folyt le közel kétezer toré becsülhető érdeklődők jelenlétében akik az ország gazdasági egyesületeit, borvidékeit és hegyközségeit képviselték. Vármegyénkből is megjelentek Poszvék Nándor gazdasági egyleti titkár a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, — és Bartna Kálmán gazdasági tanácsos Szatmárnémeti szab. kir. város képviseletében. A népgyülést Gróf Zselénsky Róbert nagybirtokos, orsz. gyűl. képviselő, a Szőlősgazdák Orsz. Egyesületének elnöke nyitotta meg, aztán az olaszborvámkérdést ismertette és a határozati javaslatot indokolta dr. Drucker Jenő, az egyesület igazgatója. Többen hozzá szóltak a tárgyhoz s mindannyian erélyes állás foglalást ajánlottak. — Végre a következő határozat lett hozva : kimondja a népgyülés, hogy: 1) hazánk szőlőművelésének jövője érdekében elengedhetetlenül szükségesnek tartja a borvámnak minden bortermelő állammal szemben 60 K-ban való megállapítását ; 2) tiltakozik az ellen, hogy bármely államnak bármily címen, bármely mennyiségre valamely borbehozatali kedvezmény nyujtassék; 3) szükségesnek tartja, hogy a boron kívül úgy a csemege, mint a bor- és mazsolaszőlő, a cefre, a konyak stb. vámja is úgy állapíttassák meg, hogy ezeknek cukor- vagy szesztartalma szerinti vámja a normális összetételű boréval teljesen azonos legyen; 4) a felsorolt kívánságokat küldöttség utján kívánja a kormányelnök, a földmivelés- és kereskedelemügyi miniszterek tudomására juttatni és ugyané célból memorandumot terjeszt be a képviselőházhoz. Pótlólag elhatározták, hogy felhívják a szőlősgazdákat, hogy amennyiben a fenti kívánalmak nem teljesülnének, alkotmányos utón, társadalmi akcióval szereznek érvényt bortermelésünk létfeltételét képező fenti kivánalmaknak. A gyűlés után a jelenvoltak nagyrésze impozáns felvonulásban ment kihallgatásra a országházba, hol Tisza István miniszterelnök s Tallián Béla föklm. < miniszter fogadta a monstre küldöttséget. — A küldöttség szószólója Zselénszky Róbert gr. volt, kinek beszédére a miniszterelnök válaszolt, biztosítván a szőllősgazdákat, hogy érdekük fontosságáról a kormány meg van győződve s habár vámháboru elkerülésével, lehetőleg megvédeni igyekeznek bortermelésünket az olaszbor behozatala ellen. A taiaj megmunkálása. (Folytatás.) Tavasziak alá őszszel szántsuk meg a talajt. Ez az okszerű talaj művelés legfőbb szabálya, melyet soha egy gazdának sem volna szabad megszegnie. Ha oly növények után szándékozunk tavaszit vetni, a melyek korán betakarittatnak, akkor már csak a gyom kiirtása végett is célszerű lesz aratás után azonnal sekélyen leszántani a tarlót. Ké>őn betakarított, vagy kapásndVé- nyek után, ha máskép nem lehet, a tarlóbuktatás még elmaradhat, de az őszi méiy szántásnak okvetlenül meg kell történnie. Az öszszel mélyen fölszántott talaj télen jól kifagy, porhanyóvá lesz s a növények által felvehető anyagokban gazdagodik. A téli nedvesség (a hóviz) megtartásának egyik legbiztosabb eszköze az őszi mély szántás. Minden szántásnál meg kell tartani azt a fontos szabályt is, hogy az eiöbbi szántás barázdáira lehetőleg mindig keresztbe szántsunk, mert csak igy lesz a talaj egyenletesen megművelve. b) A boronálás a szántásnak kiegészítője. Az eke ugyanis fölhasilja a földet, de a megszántott talaj felsziue rendszerint rögös marad, mely rögöket boronával kell összetörni. Kétféle boronát szoktak megkülönböztetni, u. m. fogasboronát és tövisboronát. A fogas boronának nem szabad nagyon könnyűnek lenni, mert különben nem fog céljának megfelelni, a föld felszínét csak megkaparja, de a rögöket nem töri össze, s a talaj felületét porhanyóvá nem teszi. Ez okból a jó fogas borona rendszerint vasból készül, s a fogak úgy vannak elhelyezve, hogy egyik fog a másik nyomában ne járjon. A merev, egy tagból álló boronák a jó munkához nem alkalmasak, mert nem simulnak kellőleg a föld felületéhez, a kisebb gödrökön átsiklanak s az apróbb emelkedéseknek csak csúcsait porhanyitják meg. Legjobbak, a két vagy három tagból álló mozgó vasboronák, melyek a vontatófához nincsenek szilárdan hozzáerősitve, henem azzal csak lánccal vannak összekötve. A boronálás főszabálya az, hogy nedves időben soha sem szabad boronálni, mert a földet össze tapos- tatjuk s ezzel több kárt teszünk, mint a mennyit a boronálás használna. További szabály, hogy a boroná- lást a szántás irányával mindig keresztben kell végezni és lehetőleg gyors lépésben, tehát ló fogattal. Fogas boronával nemcsak vetés előtt a föld porhanyóvá és simává tétele véget szoktak boronálni, hanem a kikelt vetésen a gyomok irtása 'céljából is, s ezt a boronálást nevezik általában fogasolásnak. Erre a célra meg kell várni a legakalmasabb időt, mikor t. i. a gyomok már mind jól kikeltek, mert ha nagyon korán fogasolunk, a csírázó gyomokat nem tépjük ki, hanem fejlődésüket a föld megporhanyitása által még *) Mindig köszönettel vesszük s örömmel nyújtunk erre tért. Őszinte elismerésünk a kör sikeres megalakításáért! Szerk. LAXATIN (,g CUKORKA egy igen kellemes izli és felette enyhe hatású hashajtószer, mely úgy gyermekeknél, mint felnöneknél hasznosnak bizonyult. Orvosok ajánlják és rendelik betegeiknek. — Kapható 70 filléres erdóti dobozokban. — Készítője: HORVATH József gyógyszerész, Szatmár-Németi. 126 i3—l
