Gazdák Lapja, 1904. április (3. évfolyam, 14–18. szám)
1904-04-29 / 18. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA. ápril ‘29. A nagy birtokosság, kinek hatalmában és tehetségében volna a zászlót kezébe ragadva a gazda közönséget maga körül tömörítve oltalmába venni — habjái ; ’némi érdeklődést kezd is tanu- sitni az utóbí^. időbeli — még mindig vagy indifferens, vagy vónákodik a vezér szerepet kezébe venni! Egyszóval ma még a magyar gazdaközönség mindig azt tartja, hogy ki ki bíbelődjék saját bajával! Pedig ugyan akkor láthatná azt is, hogy kinek-kinek baja egy és ugyan azonos az összesével, —s egynek ha baját orvosoljuk : meggyógyítottuk valamennyit! De hát mire való volna is ily kicsinységekkel való tépelódés? kinek jut ma eszébe a magyar gazda közönséget lábra állítani, terheit kö- nyiteni s igy a haza alapját megszilárditni ? Sokkal fontosabb ennél a hivatalok szaporítása, — a tisztviselők fizetésének javítása, ágyuk, puska — no meg egy kis Lacrima-Ohristi, — mert hát jó nekünk az olasz bor is — elrontani a magyar bor hitelét! Te pedig jó gazdám fuss Amerikába, készen vár a pompás, magyar pénzen fütött gőzös, mi meg hunyjuk szemeinket, hogy ne lássuk azokat a legördülő keserű könyeket, melyek a szegény hazátlan magyar arcát végig baráz- dolják ! ! Ruatikua. Hasznos tudnivalók a mezőgazdaság köréből. Hazánk lakosságának nagy része mezőgazdasággal foglalkozik. Nagyon fontos, sőt szükséges tehát, hogy minden magyar gazda ismerje azon adatokat és módokat, melyek édes hazánk földiére, annak művelési módjára és főbb terményeire vonatkoznak. Magyarorszag területe — az 1895. évben eszközölt mezőgazdasági statisztikai összeírás szerint —. 48,834.674 kát. holdat tesz. Ezen számadat csakis a szorosabb értelemben vett Magyarországra vonatkozik (a közjogilag hozzátartozó Horvát-Szlavon-Dalmátországok nélkül) s nem foglalja magában azon területeket, melyek a földmi- veléssel semmi vonatkozásban sincsenek, mint pl. közutak, terek, utcák, temetők stb. Ezen terület mivelési ágak szerint a következőképen oszlik meg : a) szántóföld 20,904.568 k. h. — ossz. tér. 42.81 Va b) kert . . 652.870 „ n » n 1'34 „ c) rét . . . 4,977.636 „ n „ * 10-19 „ d) szőlő . . 488.799 „ Y1 n n 0 99 „ e) legelő 6,361.265 „ n „ „ 13-03 „ f) erdő . . 12,989.990 „ „ „ „ 26‘60 „ g) nádas . í40.484 „ „ „ „ 0.29 „ h) nem termő 2,3 Hb061 „ „ ______„ „ 4‘75 „ Ös szesen 48,834.673 k. h. Iuu'uOj'o Minthogy azonban ezen főösszegből kihagyott területek mind olyanok, a melyek művelés alatt nem állanak, csupán a h) pont alatti „nem termő“ terület nagysága áll valamivel alatta a tényleges valóságnak. E/. az eltérés azonban oly csekély, hogy alig jöhet számba. Az összes mivelési ágak között a szorosan vett mezőgazdaság szempontjából legfontosabb a szántóföld. Az összes 20,904.568 kát. hoídnyi szántóföldből 1895-ben ugar volt 2,594.420 kát. hold, egyéb bevetetlen terület 181.922 kát. hold s csak az ezek levonása után megmaradó 18.128.226 kát hold volt különféle terményekkel bevetve. A bevetett területből esett: 1. búzára 5,566.769 k. h. “ a b. t. 30-74'' Va 2. rozs és kétszer. 2,011.760 w n-- 11 ii 1 1.09 „ 3. árpára 1,790.738 11 11-- 11 ii 9 .87 „ 4. zabra 1,701.016 11 ii-- 11 ii 9-38 „ 5. tengerire 3,769-566 ii ii-- 11 ii 2 0-78 „ 6. burgonyára 808.525 ii ii Y> ii 4-46 „ 7. takarmányfél. 1,542.898 Y) 11 — n n 8‘51 „ 8. 32 egyéb (mintegy f. term. együtt 937.054 11 11 — ii ii 5-17 „ Összesen 18,128.226 k. h. 100‘00 „ Mint ezen adatokból is látható, a mezőgazdasági termények között a legtöbb helyet foglalja el a búza, utána következik a tengeri, majd a rozs és kétszeres. Az egyes terményekkel bevetett terület nagysága azonban évről-évre változik, ez adatokat tehát nem szabad állandóknak tekinteni. Egyes rövidebb időszakokban mégis ez a változás nem szokott nagymérvű lenni, a termés eredmények számításánál tehát a fenti adatok több évben át használhatók. De hogy az aratási eredmények minél pontosabban kiszámíthatók legyenek, a szántóföldre vonatkozólag időnkint újabb területi felvételek történnek. Ily fölvétel történt 1900- ban, és 1903-ban, melyekhez hasonló felvétel ezentúl minden 3-dik évben feg eszközöltetni. (Folyt, köv.) hírek. Helyettes igazgató. „A Szatmári Gőzmalom Társulat“ igazgatósága ápr. 23-iki ülésében Szlávi Dezsőt „helyettes igazgató“ címmel és jelleggel ruházta föl. Gratulálunk a jól megérdemelt bizalom nyilvánításához. Kereskedelmi Csarnok. Szatmáron fölmerült egy Kereskedelmi Csarnok létesítésének eszméje. A Kereskedelmi Csarnok a helyi kereskedelem fejlesztésére létesittetnék. Vasárnap délelőtt értekezletet tartottak a szatmári kereskedők a városháza nagytermében. Az értekezleten, amelyen 8o—90 ember jelent meg, dr. Kelemen Samu elnökölt. Az értekezlet Eadó Bertalan iditványára egy előkészítő bizottságot küldött ki az egyesület szervezése céljából. — A nemzetközi szeszértékesitő kiállítást, amelynek magyar osztálya is van, Ferencz Ferdinánd főA szatmári kiállításon (1903.) juy tag, aranyéremmel és díszoklevéllel kitüntetve. Jobb és C| "í~ S seh°i megbízhatóbb Áll V CAlVCl U sem kapni, mint magkereskedésében Budapest, IX. kér. Űllői-ut 73. szám. 59 Árjegyzéket ingyen és bérmentve küld. Á I Ál-20
