Gazdák Lapja, 1904. március (3. évfolyam, 10–13. szám)
1904-03-11 / 11. szám
10-ik szára. GAZDÁK LAPJA. 7-ik oldal. töttek össze, ezenkívül a Központból igénybe vettek hitelképpen 46 és fél millió koronát. Azok a szövetkezetek, melyek pénzfelesleggel rendelkeztek, majdnem 3 millió koronát helyeztek el a Központnál betétképen. Az 1903 év elejétől kezdve a Központ a kisbir- tok jelzálogi hiteiének fejlesztése céljából is megtette a szükséges intézkedéseket, amennyiben törlesztéses kölcsönöket is engedélyezett. — Például 10 százalék mellett 15 év alatt, 7 százalék mellett 30 év alatt megszűnik az egész tőke tartozás. — Az 1903 év végéig folyósítottak 527 kölcsönt 1.042.372 korona értékben. — Az ilyen kölcsönöket a Központ a szövetkezetek rendes hitelébe nem számítja be. Nagy előny származik a kisgazdákra abból is, hogy a bekebelezés alig kerül valamibe. Miután a törvény a hitelszövetkezetek részére bélyeg és illeték- mentességet biztosit, csak a csekély munkadijat kell a tagoknak megfizetniük, mely 500 koronáig 2 korona, minden további 500 koronától 1 korona; ha ezt az illető hitelszövetkezet ennyiért megnem csinálja, az esetben a Központ jogi osztálya ugyanennyiért elvégzi. Tehát egy 1000 koronás bekebelezés a kisgazdának — mindent bele értve — 3 koronájánál többe nem kerülhet A hitelszövetkezeteknek átlag 222 tagja volt. — A legnagyobb 1476 tagot, a legkisebb 14 tagot számlált. — Egy-egy szövetkezeti tag átlag 229 koronával tartozott. A Központ üzleti forgalma igen nagy terjedelmű. — Az 1903-ik év folyamán összesen 240.045 darab váltót számítoltak le 70,397.069 korona értékben, úgyszintén m.255 drb. kötvényt 6,290.505 korona értékben. — A legkisebb váltó 2 koronáról szól; 10 és 40 koronán aluli váltó van néhány ezer. -— Ezen óriási munkaanyag feldolgozásán kiviil a Központ a kötelékébe tartozó 1653 hitelszövetkezetet szakközegei által évenkint legalább kétszer megvizsgáltatja, évi mérlegeiket és eredmény számlájokat a helyszínén elkészítteti. Ezen adatok, azt hisszük, meggyőznek minden tisztességes gondolkozásu és a nép érdekét szivén viselő egyént arról, hogy az „Országos Központi Hitel szövetkezet“ működése előtt kalapot emeljen. V. J. HÍREK. — Miniszteri eüsmeré . A földmivelésügyi miniszter Kölesei Rudolf nagyszokondi tanitónák gazdasági tudósítói minőségében nagy ügybuzgalommal és szakértelemmel végzett kiváló munkásságáért teljes elismerését fejezte ki. — A földmive ősiigji miniszte” 100—100 korona és elismerő oklevél jutalmát Kömörő községben Fábián Gábor gazd. cselédnek, ki Kende Zsigmond gazdaságában több mint 25 éve szolgál, és Mindák János csekei gazd. munkásnak múlt hó 19-én rendezett ünnepély kapcsán osztotta ki Péchy Lászlé h. főszolgabíró. — Népkönyvtárak részére uj könyvjegyzékek összeállítására a földművelésügyi miniszter uj bizottságot szervez, melybe Bodnár Gáspár, a „Magyar Földmivelő“ cimü, Szatmáron megjelenő, kiváló érzékkel összeállított néplap szerkesztője is beválasztatott. Örülünk és gratulálunk e kitüntetéshez, mert ha ahhoz a munkához, amit Bodnár végez, e kitüntetés csekély is, mégis olyan elismerés az, ami bizonyítéka annak, hogy a Bodnár munkássága a minisztérium előtt is el van ismerve. Szatmárvármegye méhtenyésztésinek 1903. évi állapotáról a kerületi méhészeti szaktanító által ösz- szeállitott adatok a következők: Szatmárvármegyében 305 községben az 1903. év őszén 2930 család mozgó szerkezetű, 10*84 család közönséges kaptárban lett betelelve. Termeltetett összesen 855 és fél métermázsa méz 71862 kor. értékben, 5371 métermázsa viasz 10742 kor. értekben, igy a termelés összes értéke 82604 kor. — Az 1903. év 19 község méhészetére jó, 85 község méhészetére közepes és 158 község méhészetére szűk volt. A méhállományt költéssenyv nem pusztította. Szatmárvármegye méhtenyésztőinek száma : 3090. Magyar ipartermékek felkarolására megindult hazafias mozgalom kijátszására oly gyakori esetekkel találkozunk, hogy az óvatosság e téren rendkívül szükséges. Egyes külföldi gyárak csak azért tartanak hazánkban kisebb ipartelepeket, hogy a külföldi ipartermékeket balföldi czikkekként hozhassák forgalomba. De sokszor a legnagyobb óvatosság sem elég, hogy e tekintetben hazafiasságuk kijátszható ne legyen. A „Magyar közérdek“ czimü hetilap f. évi 3. száma pl. „A Magyar Közérdek papirosa“ czimü czik- kében nyilvánosságra hozza azt az esetet, hogy olyan szerződése dacára, moly szerint egyik magyar papírgyár a lap számára magyar gyármányu papirt tartozik szállítani, kiderült, hogy a gyár készlet hiányában külföldi gyárából egészítette ki a lap szükségletét. Jellemző eset, mely szomorú világot vet a nagy állami szubvencziókkal támogatott magyar iparra. — Szőiőkiviteliink a múlt esztendőben összesen 105.280 métermázsa csemege szőlő volt, és pedig Ausztriába 99.263 mm. a vámkülfóldre 6.020 mm. — A fák hernTÓzáíának ideje elérkezett, azért jó lesz azt mielőbb pontosan végrehajtani. A thsna- tont, vagy egyéb hernyó irtó szert csak a hernyózás dacára jelentkező hernyók irtására használjuk fel. A hernyó pusztításra fordított munka busásan megtérül az igy megmenthető gyümölcstermés többletben. — A Veszprómvármepvei Gazdasági Egyesület folyó évi augusztus hó 28-tól szeptember 4-ig terjedő időben Veszprémben mezőgazdasági-termény, ipari és gazdasági gép kiállítást rendez. (x) Gazdák, ha nagy terméshez akarnak jutni, Mauthner-féle magvakat vessenek. Idei árjegyzékét, mely 226 oldalra terjed, Mau ner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedése Budapesten, Rottenbiller-utca 33. mindenkinek ingyen megküldi. A kitünően tisztított, legnagyobb csiraképességgel biró, fajtiszta magvak árai alacsonyak. Különösen fel említendők az impregnált takarmányrépamagvak és a legnemesebb gabna-fólék dús választéka. IRODALOM. Méhészeti előadás. Méhészeti szakosztályunk előadó jegyzője : Pataki Béla nagybányai lakos, ki a méhészeti szakirodalom terén oly elismerésre méltó buzgalommal működik, hogy ez irányban kifejtett sikeres működése jutalmául őt a méhészetet is felölelő múlt évi kertészeti kiállításunk biráló-bizottsága díszoklevéllel tüntette ki s kinek Kovács Gyula nagybányai könyvárus mint kiadó „30 filléres könyvtár“ cimü füzetes vállalatában „A méhészet vezérelvei“ cim alatt egy 4—5 füzetre terjedő elméleti és gyakorlati méhészeti munkájából most került ki sajtó alól a esi-
