Gazdák Lapja, 1904. február (3. évfolyam, 6–9. szám)
1904-02-26 / 9. szám
Hl. évfolyam. Szatmär. 1904. febr 26. 9-ik szám. Gazdák Lapja. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. " A SZATMÁRMEGYEI gazdasagai egyesület-, a szatmarmegyei lóverseny egylet-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZEGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEK E N. Előfizetési ára egész évre (i korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai, valamint az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége kötelékébe tartozó szövetkezetek díjmentesen kapják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár,Bercsényi-u. lü., hova úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megrendelések, reklamácziók és hirdetési ajánlatok is in- tézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. sz. Az országos vásárok szaporítása. Minduntalan előfordul, hogy hol egyik, hol másik község országos vásárainak számát szaporítani kívánja. Újabban vármegyénk több községe ugyancsak ily irányú törekvése indokolttá teszi, hogy e kérdéssel tüzetesebben foglalkozzunk s tisztázzuk a fogalmakat a vásárok szaporításának közgazdasági kihatása tekintetében. Tagadhatatlan, hogy az országos vásárok a forgalmat előmozdítják s magának a községnek jelentékeny bevételi forrását képezik s igy az illető helység háztartásának érdeke az országos vásárok szaporítását kívánatossá teszi. Azonban, a szükségtelen szaporítást, ha ez semmiféle más érdeket nem érintene is, még akkor sem lehetne helyeselni abból az okból, hogy a vásárok tul- hajtása az eddigi vásárok élénk forgalmának ártalmára lenne s igy különösen a vidéki kis országos vásárok szükségen felüli elszaporodásának már ebből a szempontból is útját kell állam. De nézzük más szempontból, mi a mai országos vásárok rendeltetése, célja, hol szerzi be a lakosság szükségleteit, s lássuk, mely érdekeket támogatnak s mily irányban károsak a túl szaporodó vásárok ? Mindenekelőtt konstatáljuk azt, hogy a lakosság élelmi cikkeit általában soha sem az országos, hanem a sűrűbb heti vásárokon szerzi be. A heti vásárok éppen azért feltétlenül jogosultak, sőt szükségesek, mert a városok és nagyobb községek lakossága a rendszerint romlandó élelmi cikkeket egyszerre több időre nem szerezhetik be, másrészt a kis termelőknek ezek nyújtanak alkalmat arra, hogy terményeiket értékesítsék. Egyetlen mezőgazdasági cikk, melynek értékesítése az országos vásárokon nagyobb mértékben történik, az élő állat, de ez is csak nagyobb vidék centrumában tartott, szóval nagyobb országos vásárokon történik, sőt látjuk, hogy egyes több vásáru helyeken csak bizonyos országos vásárok mutatnak fel nagyobb állatforgalmat, tehát önmagától elvesztik az e szempontból felesleges vásárok a jelentőségüket. Látjuk ebből, hogy az országos vásárok célja a heti vásárokéval éppen ellentétes, vagyis a vidéki lakosság ipari szükségleteinek kielégítése. így az országos vásárokon távoli kereskedők szoktak megjelenni, kik a bevonuló vidéki lakosságnak árulnak, minthogy pedig a vidéki lakosok: a kis gazdák s földművelők igénye kevesebb, semhogy az ily, nem élelmi szükségleteit ritkábban kínálkozó alkalmakkal is be ne szerezhetnék, ennélfogva a vidéki lakosság érdekét a ritkábban tartott országos vásár csakis állat forgalom szempontjából, tehát kivételes helyeken sértheti, már pedig minden országos vásár éppen a vidéki lakosság nagyobb számú bevonuakar fölvenni, forduljon bizalommal a 2£iS&iriö3£OSOj& ©P- ssságos Fől&kit elintézet ék© 2J, Budapest, V, Géza-utcza 2. sz (saját ház). A intézet egyaránt ad nagy és kis jelzálogo- kölc<önöket. Főcélja azonban, hogy a közép és kisbirtokosokon segítsen. Ezért kölcsönöket joiáp 30# [koronától Kezdve ad. A ki súlyos kamatot fizet tartozása után, az intézet olcsó kölcsönével segíthet terhén. Az előző htelezőket az intézet a Kölcsönből fizeti ki s mérsékelt díjért a kölcsön körüli teendőket ellátja. Kölosös uők a földbirtok fele erejéig 20 30 40 vagy 50 évi törlesztésre engedélyeztetnek. Ha az adós pontosan fizet, az intézet a kölcsönt fel nem mondhatja, az adós azonban tartozását akár egészben, akár részben bármikor minden dij nélkül visszafizetheti. Az intézet jelenleg 4 százalékos és 4 és fél százalékos záloglevél kölcsönöket ad s a 4 és fél százalékos kölcsönök egyik módozat szerint minden levonás nélkül kés^péng&cm fizettetnek ki. — A kinek kölcsönre van szüksége, forduljon bizalommal az intézethez, mely egyszerű levélre bárkinek szívesen ad fölvilágositást. 51 5—26 Aki birtokára jelzálog-kölcsönt Mai számunk 12 oldal.
