Gazdák Lapja, 1904. február (3. évfolyam, 6–9. szám)
1904-02-05 / 6. szám
4-ik oldal. GAZDAK LAPJA 1 -ik szám. inkább olyan növényekre nézve, melyek ammoniak- lekötő képességgel nem bírnak. Másrészt pedig hogy a gipsz az eddig fel nein oldott talajsók oldatba hozatalát eredmónynyel végezhesse, túlságos rövid az az idő, mely a tavaszi kiszórás után rendelkezésére áll, annyival is inkább, mert lóherés és luczernásokra fejtrágyául használtatik s igy bőséges csapadékra van szükség, hogy feloldhatóvá váljék s a talaj mélyebb rétegeibe mosassák, a hol azután hatását kifejthesse, a mihez szintén idő szükségeltetik. Tavaszi kiszórás esetén tehát a nedv- keringés megindultával semmi esetre sem áll még a növény rendelkezésére azon nagyobb mennyiségű tápláló anyag, a melynek létesítését a gipszezéssel elérni kívánjuk, holott épen az volna kívánatos, hogy a fejlődés legkezdetibb stádiumában álljon bőséges tápláló anyag mennyiség a növény redelkezésére. Azért is újabb időben a gipszet kezdik ősszel alkalmazni, hogy igy a téli bő csapadék feloldja s a talaj mélyebb rétegeibe mossa, mert csak igy állhat a nagyobb meny- nyiségben feloldott tápláló anyag a nedvkeringés megindulásával a növény rendelkezésére. S a kísérletezők csakugyan azt tapasztalták, hogy őszszel való alkalmazásával sokkal jobb terméseredményeket értek el, mint tavaszi alkalmazásával. Uiabban a szőlők trágyázására is kezdenek gipszet használni, s nem eredménytelenül, ott, a hol a talaj oldhatóvá tehető tápanyagokban nem szegény. — Kitűnő eredményeket lehet használásával szőlőkben is elérni az esetben, ha a szőlő nem kizárólagosan gipszszel, hanem egyéb műtrágyákkal is lesz trágyázva. Legczélirányosabb tavaszszal a műtrágyákat, nevezetesen a foszforsavat és kálisót kihinteni, öszszel pedig a gipszet, a mely kettős trágyázási eljárással nagyszerűen lehet a szőlő termőképességét fokozni, a nélkül, hogy istállótrágyával kellene azt ellátnunk, a melynek hihordása nemcsak nehézkes, de sok esetben lehetetlen is. Hogyan védekezhetünk sikerrel a gyomok ellen? A tavaszi szorgos munkaidőben legtöbb gondot ad a gazdának a gyomok elleni küzdelem, mert hiszen ma már mindenki tudja, hogy a gyomok nemcsak csökkentik a termést, hanem rontják annak minőségét is s épen ezért mindenkinek saját érdekében áll a gyomoktól megszabadulni. Ez azonban nem oly könnyű dolog, mint a minőnek első pillanatra látszik. Hogy sikerrel védekezhessünk a gyomok ellen, mindenek előtt ismernünk kell azon körülményeket, melyek vetéseink gyomosodását előidézik. Elgyomosodik a szántóföld 1) az egyes veteményeknek helytelen termelési sorrendje következtében, pl. ha gabona után gabona termeltetik; 2) az istálló trágyának, illetve a trágyatelepnek meg nem felelő kezelése s a trágyának rosszul alkalmazott alászántása folytán; 3) selejtes és gyomoktól kellőképen meg nem tisztított v etőmag felhasználásával; 4) a szél, a madarak, nyu- lak, egerek stb. közvetítésével; 5) árvizek alkalmával, az idegen helyről jövő vizek utján stb. Ismervén most az elgyomosodás okát, a védekezés módját is ehhez fogjuk megválasztani. — Legtöbbet segítünk magunkon a növények termelési sorrendjének, vagyis a vetésforgónak helyes megállapításával, s e tekintetben arra kell törekednünk, hogy az úgynevezett gyomirtó növények és gyomnevelő növények váltakozva kövessék egymást. Gyomirtók pl. a kapás és takarmánynövények; előbbiek azért, mert azok kapálásával és töltögetésével kevesbbitjük a gyomokat, utóbbiak pedig azért, mert ha azokat virágzás idején kaszáljuk le, akkor azzal egyidejűleg megsemmisítjük a közöttük lévő gyomokat is, megakadályozzuk a gyommag képződést. Gyomnevelők pedig azok, melyeket fejlődésük ideje alatt semmi ápolásban nem részesítvén, ezzel alkalmat adunk a gyomok elterjedésének. Ilyenek pl. a gabonafélék. Miután a gyomok terjesztője az istállótrágya is lehet, arra törekedjünk, hogy az lehetőleg sekélyen szántassék. alá, hogy egy fogasboronával elpusztíthatok legyenek. Műtrágyánál a gyomszaporitás esete nem forog fenn s épen ebben rejlik annak az istálló trágya feletti kiváló előnye. A vetőmag felhasználásánál különösen a vetőmagvak gyommentesítésére kell törekedni, mert lelkiismeretlenebb magkereskedők szándékosan is iparkodnak a vetőmagvak közé gyomokat keverni. Végül abban az esetben, midőn a szántóföld akaratunkon kívül gyomosodik el, nem marad más hátra, mint a fogas boronának s kapának minél gyakoribb alkalmazása, mert ezek legjobb fegyvereink a gyomok elleni küzdelemben. HÍREK. Ly'tdrczius 2-án ozatmáron, a város majorban tartandó bikavásárunkra az érdeklődés nagy s igy tenyésztőink ás különösen vásárló községeink figyelmét felhívjuk erre. A vásár kiállítással lesz egybekötve, melyre 1-2 és H éves tenyészbikák, 1—2 éves üszők, valamint borjas tehenek vezethetők fel. A felhajtandó jószág legkésőbb február 28-áig bejelentendő, e határidőn túl bejeleutések üszők és borjas teheneknél egyszeres, bikáknál kétszeres térdij mellett eszközölhetők csak. Térdij: idejében bejelentett üszők és borjas tehenek után nincs. Határidőn túl bejelentett üszők és borjas tehenek után, amennyiben fedett helyiség nem kívántatik, darabonként 1 korona. Fedett helyiség, illetve istáló, határidőn belül bejelentett jószág után darabonként nappalra 1 korona, éjjelre pedig 2 korona. Eladások után 3 százalék jutalék a gazd. egylet pénztárába fizetendő. Előbb behajtandó jószág a költségek megtérítése mellett kívánatra a bizottság által el fog helyeztetni. Tenyész igazolványok a vásár helyszínén lesznek kiszolgálva. Úgyszintén köztenyésztésre vett bikák után az állami kedvezmények (megfelelő százalék az állam által megtérítendő árkedvezmény, 3 félévi részlet fizetési határidő és 1 évi elhullás elleni biztosítás) a helyszínén rövid utón fognak megadatni. A helyszínén összeállítandó bíráló bizottság ítélete szerint kiosztandó dijak: 3 éves bikákra 80, 40 és 20 korona. 2 éves bikákra 60, 30 és 20 korona. 1 éves bikákra 40, 20 és 10 korona. Kis borjúval felhajtott tehenekre 50, 30 és 10 korona, 2 éves üszőkre 25, 15, 10 és 5 korona. 1 éves üszőkre 20, 10 és 5 korona.
