Gazdák Lapja, 1904. február (3. évfolyam, 6–9. szám)
1904-02-12 / 7. szám
GAZDÁK LAPJA. S-ik oldal. 7-ik szám. melyek azonban rendesen igen messze elmaradtak zamat és édesség dolgában a szabadföldem termeitektől. így ezen néhány napi korábbi érés épen nem fedezte a melegágyi költséges mivelést. Arról minden figyelmes dinnyetermelő meg van már győződve, hogy a nemesebb keleti válfaju cukor- dinnyék, fia április utolján vettetnek el a mezőn, a legkedvezőbb időjárás és mivelés mellett is csak augusztus közepetáján kezdenek érni; — fia pedig a fejlődésük a gyakran előforduló hideg május miatt egy kissé visszamaradt: érésük sokszor októberig is elhúzódik. Ezt szem előtt tartva oda kell törekednünk, hogy a későbben érő nemesebb keleti válfajok korábbi érését előmozdítsuk. Erre nézve kétféle eljárás ajánlható, melyekből körülményeihez mérten kiki majd az egüket, majd a másikat követheti. A ki korábbi gyümölcsöt óhajt, tehát julius hóban már élvezni, vagy eladni akarja dinnyéit, az kerit- tessen febr. közepén egy rendes — kerettel és üvegablakokkal ellátott — melegágyat, melybe hintsen <> cm. magas korhanyföldet serre rakja a ö—lü cm. átmérőjű — erdei vagy korhadt gyepfölddel megtöltött s dinnyemaggal bevetett — cserepeket. Midőn a palánták — a két magieveiet is hozzászámítva már harmadik és negyedik levelüket fejlesztik, a cserepekből kivétetnek s vigyázattal arra, hogy a föld a gyökerekről le ne hulljon, egy go cm. magas s 20—30 cm. átmérőjű füzvesszőkosárba helyeztetnek el, még pedig úgy, hogy egy kosárba cssk 2—3 palánta jusson egymástól egyenlő távolságra. A kosarak fenekére s a palánták közeire mindenkor az előre elkészített legjobb fészekföldet rakjuk. Ezeu átültetés előtt egy héttel készítsünk egy másik melegágyat oly terjedelemmel, hogy az a cserepekből kosarakba ültetett palántákat befogadja s ezeket rakjuk be mindenestől az uj melegágyba, melyben úgy a fenékre, mint a kosarak közé portrágyát tegyünk — ha van. Ezen melegágyban az első átültetést meg sem érzett palánták vígan nőnek tovább s úgy az első mint a második herélést könnyen kiheverik. A melegágyak kellő szellőztetéséről gondoskodjunk, hogy a kiültetendő palánták a külső levegőhöz már előre hozzászokjanak. A kiültetés a második kezelést követő 5—6-ik napon történik a mikor a palánták már 15—20 cm. hosszú indákkal bírnak. Az állandó fészkeket a palánták melegágyi fejlődésének ideje alatt a következő módon készítjük el előre : Mindenek előtt az ősszel mélyítve felszántott, — s ha télen trágyáztunk — kora tavasszal március elején újra sekélyen szántott és boronáit földet május elején 15—20 cm. mélyen forgassuk meg s nyomban boronáljuk el. A fi méter távolságú sorokban, egymástól l és fél méterre kijelölt fészkek helyén a felpuhított termő réteget 10o 120 cm. átmérőjű területről liuzzuk félre 2 oldalra s a fészek terület helyén ássunk 25 cm. mély s 50 cm. átmérőjű gödröt, s a kiásott vad földet elterítve a gödör környékét felásózzuk. Ezen fészekgödröt azután 20 cm. mélyen töltsük be vegyes-szálas ló és szarvasmarhatrágyával, tapossuk jól be s öntsünk minden gödörbe fél kupa vizet. A trágya tetejébe i o cm. vastag földréteget huzzunk 7“ az előzőleg félrehúzott porhanyó földből, — s hagyjuk úgy inig bemelegszik ; a mi körülbelül 3—4 nap múlva beállván a halmocskára helyezzük a füzfako- sárba ültetett palántacsomót, melyet először a lazán erősített kosárfenéktől, azután a felhúzandó oldalától porhanyóföiddel úgy vesszük körül, hogy a fészek kerületére húzott föld az egész dinnyetermő területet felszínétől ló cm.-mel magasabban álljon s a fészekátmérő 80 cm. legyen. Végre az egész felső területet borítsuk be 20 cm. vastagon elkorhadt trágyával, hogy a nedvességet tartsa, a hőkisugárzást fokozza, s a gaznövését akadályozza. A kinek módjában áll az ily kiültetett palántákra üveg, vagy cserépharangot borit, a ki ezt nem teheti, az csináljon egyszerű deszkakeretet, melynek falai 20 cm. magasak, oldalai pedig 50 cm. hosz- szuak legyenek. Ha éjjelenként ilyen deszkakeretek tetejére egy-két gályát és arra egy csomó gazt teszünk, a netalán előforduló májusi fagyok nem tesznek kárt dinnyésünkben. A fészkek annyiszor locsolandók ahányszor az szükségesnek mutatkozik, különösen átültetés alkalmával tegyük azt bőségesen. Azok, kik a fészek gödröket nem szándékoznak kiásni és trágyával betölteni, de különben jé! előkészített dinnyeföldjükön mégis szeretnék az érést siettetni — azok melegágyat csak március közepén készítsenek, s a palántákat kezeljék a fentleirt módon. A ki ültetés a szabadba csak május 20—25-ike körül veszi kezdetét, midőn már az indák a fiizkosa- rakat kezdik elhagyni. A kinek cserepei nincsenek az 10—15 cinnvi oldalhosszúságú négyszögü gyepkoczká- kat használhat. Ezen második eljárásnál, már sein boritóharangra, sem deszkakeretre szükség nincs. Ily eljárás mellett a szabadban való korai diuy- nyeterrnelés csekély költséggel, elég haszonnal űzhető ; mert a növények a két melegágyban kikelésüktől fogva vígan tenyésznek s csak akkor ültettetnek ki, midőn már a lég és föld normális időjárás mellett át bírt melegedni. S. M A géresi népies mintagazdaság 1903. évi működése. — Miklóssy Gyula, a mintagazdaság felügyelőjének jelentése. — A mintagazdaságnak ez már harmadik éve, ami a mintagazda működésén is észre vehető volt, mert az előbbi két évi gyakorlat után az elébe szabott gazdasági rendszert csak nem teljesen a saját erejéből, — úgyszólván utasítás nélkül — betartotta s- pontosan teljesítette. A vetés forgórendszer betartatott, melyszerint az 1903. évben volt: 1904. évben lesz 1. tábla tengeri, „ búza lóherrel, búza lóherrel, 2. lóhere, 3. „ lóhere, bükköny, 4. „ bükköny, búza, 5. „ búza, tengeri. Ezen rendszertől csak annyiban történt eltérés, hogy az 1. táblába 3 hold tengeri és l hold répa vettetett, a 2. táblába 3 hold búza és egy hold rozs, a 3. táblába, mivel a múlt téli időjárás folytán a lóhere nagyrészben kipusztult, csak két holdon hagytuk meg a lóherét, 1 holdra árpát és 1 holdra magbükkönyt vetettünk, a 4. táblába 3 hold l Odú □-öl bükköny és 600 □-öl csalamádé vettetett. Ezen kisebb eltérések a váltógazdaság' elméletével ellentétben nem állanak, sem pedig a mintagaz- daság jövedelmére káros befolyással nem voltak.
