Gazdák Lapja, 1904. január (3. évfolyam, 1–5. szám)
1904-01-22 / 4. szám
4. oldal. GAZDÁK LAPJA. 3-ik szám. gőben, az alomban vagy az istállópadlóban levő kár tékony anyagok (por, piszok, rothadó és mérges anyagok) közvetlen érintkezése folytán áll elő. A köldökzsinór véredényei az elszakadáskor rendesen összehívódnak akként, hogy a köldökzsinór maga túléri azokat. Néha nagyon magasan szakad el a köldökzsinór és az erek ekként szabadon maradnak, mikor is azután a fertőzésnek nagyon is ki vannak téve. Előfordul néha az is, hogy a csikók már betegen születnek, sőt azt is tapasztalták, hogy egyes kancák mindig beteg csikókat ellenek, tóvábbá, hogy bizonyos kancák után esett csikók mindig a csikóbénaságban hullanak el. Ily kancák a tenyészetből nagyon természetesen kirekesztendők. Hogy védekezzünk ezen baj ellen ? A kaneák egészséges, jól szellőztethető, tiszta istállóba helye jen- dők; adjuk meg nekik az alkalmat a kellő mozgásra, csak egészséges zabot és szénát adjunk nekik. A hasas és szoptatós kancák istállójának talaja vagy hidlása alaposan fertőtlenítendő, hogy pedig ezt lehető legjobban és mégnem nagyon drágán eszközölni lehessen, nem kell az egyes fülkéknek, bokszoknak tulnagyoknak lenniök. Ami azután a csikók köldökének ápolását illeti, ez mindenek előtt a legnagyobb mérvű tisztaságban s abban áll, hogy igyekezünk a .elyes elzáródást lehetőleg elősegíteni s ekként a fertőzés lehetőségétől óvni A köldökzsinór, mihelyt a csikó megszületett, 1:1000 szublirnátos vízzel mosandó s amennyiben magától nem szakadt volna el, úgy 3 cm -re a hasfaltól szublimátban kellőleg fertőtlenített szalaggal alákötendő. A kötelék alatt a köldökzsinór aszeptikus ollóval levágandó és a csonkot szublimáttal tanácsos újra jól megmosni, majd 2—3 °/0-os karbolosvattával beecsetelni s ezt még néhány napon át ismételni. A 6—8-ik napon a köldökcsonk legtöbbször önmagától leválik, esetleg azonban ollóval is levágható- A seb akkor ismételten a jelzett összetételű karbolosvattával megmosandó. Ha a már beteg csikókat gyógykezelni akarjuk, úgy mindenesetre állatorvoshoz kell fordulnunk, a ki, ha idejében beavatkozik, esetleg megmentheti a csikót. Gyak. Mezög. A ló test aránya. A hypologusok sokat fáradoztak azon, hogy meghatározzák a testrészek kívánatos arányát, s e tekintetben különféle szempontokból indultak ki. Némelyek a fej hosszát veszik alapul a mérésnél, mások a mar magasságot és ezt 24—30 részre felosztván, hozzá viszonyítják a többi testrészeket. Ezek szerint a normális hosszúságú fej a mar magasságának a/6 részét képezi, vagyis a mar magasság 21/í-szer akkora, mint a minő hosszú a fej. A ló fajták szerint azonban változik a testarány. Az oly ló, mely aránytalan, azért jobb, hasznosabb, kitünőbb lehet, mint az arányos. A fent említetten kívül különféle méréseket esz közöllek a testarány meghatározására. Ugyanis a fejen kívül van a törzsre is mérési arány, s rz a Settegast féle, aki épp négyszögénynyel veszi körül a törzset, t. i. két vízszintes vonalat húz a maron és a könyökön keresztül és két függélyest a váll Ízület elején és a fardudor végén; ezután még két függélyest húz és pedig egyet a váll hátsó végén és egyet a csípő mellső végén. Ez által három ép négyszögény származik; Settegast szerint annál szabályosabb alkotásu a törzs, minél szabályosabb, azaz egyformább ezen három ép négyszögény. Egyébiránt minél kisebb a középső s minél nagyobb a másik kettő, annál előnyösebb erősség szempontjából. Roloff egészen más mérték egységet, az úgynevezett arány metszetet alkalmazza. A ló hosszának megfelelő alapvonal végére ugyanis az alapvonal félhosszúságának megfelelő függélyes vonalat állít, melynek végpontját az alapvonal másik végpontjával összekötve, egy összekötő vonal hosszúságot kap. Azt a méretet, amennyivel ez az összekötő vonal az alapvonal felénél hosszabb, ezt majornak, s amennyivel az igy nyert majornál az alapvonal hosszabb, azt minornak nevezi E két hosszúságot használja aztán a ló testrészeinek arányositásánál. így Roloff föltételezi, hogy a ló hossza egyenlő a mar magassággal és azt mondja : „az arányos lónál a nyak torokéle, a fej hosszúsága, a vállizület távolsága a mar legmagasabb pontjától, a hátsó pata távolsága a bokacsont hegyétől és a térdkalács távolsága a farktőtöl egyformák és pedig egyenként olyanok, mint a ló hosszának minorja. Ellenben a nyak sörény éle, valamint a háisó pata távolsága a térdkalácstól akkora, mint a major : a bokacsontnak hegye épen középen fekszik, a csüdizütet és a térdkalács közt; a térd középen fekszik a föld és a könyökdudor között, a könyökdudor a földtől annyira van, mint a térdkalács a csüdizülettől, vagyis jó U/a minor.----i --------.....................- -■■■■: ■• . ... HÍ REK. Gyászhir. Szinyérváralján id. Mándi Bertalan nagy- birtokos, volt orszgy. képviselő elhalt 86 éves korában. Szilva rosták ingyen. A földmivelési miniszter az aszalt szilva előállításával nagyobb mértékben foglalkozó vidékek érdekeinek, illetve a szilva előnyösebb értékesítésének előmozdítása céljából egy aszaltszilva osztályozó rostát (triőrt) bocsátott a nagybányai gazd. egyesület rendelkezésére, hogy azt az érdekelt termelő közönségnek esetről-esetre, használat végett díjtalanul engedje át. Az Országos Halászati Egyesülőt az ország halászatának előbbvitelére a múlt év tavaszán alakult meg. Az egyesület alapszabályait most hagyták jóvá. Mének szétosztása. Az állami méntelepeken elhelyezett mének az egyes fedeztetési állomások részére a következő sorrendben és napokon fognak szélosztatni : 16-án Baján, Szatmárnémetiben. 18-án Turja-Remetén, Versecen. 20-án Békéscsabán, Eperjesen. 22-én Rimaszombaton. 24-én Székesfehérvárott. 26-án Bábolnán. 30-án Nyitrán. Február 4-én Palinban. 6-án Nagyatádon. 11-én Sepsiszentgyörgyön. 13-án Homoródon. 15-én Deésen. Lóavato bizottságok. A kassai cs és kir. 6. számú hadteslparancsnokság értesítése szerint esetleges mozgósítás esetén vármegyénk területén 1904. év folyamán a következő ióavató bizottságok fognak működni, u. m.:
