Gazdák Lapja, 1904. január (3. évfolyam, 1–5. szám)
1904-01-22 / 4. szám
GAZDÁK LAPJA. 4-ik szám. 2. oldal. Az a kevés teher, ami ebből kifolyólag a városra hárul, elenyésző csekély ez intézmény bordereiéhez képest, s igy szívesen kell annak az áldozatot meghozni. Egy ily intézmény azonban éppen horderejó- nél fogva megkívánja azt is, hogy kicsinyes takarékossági szempontok annak megfelelő alapokra fektetését ne gátolják, mert akkor úgy járunk ezzel, mint az éhes tehénnel, nem ád tejet, — mert csak annyit adunk neki enni, hogy el ne pusztuljon, pedig amit jobb tartására szánnánk, az tejhozamban már mind hasznunkra fordulna. P. A borok iskolázásáról. A borok iskolázásának célja a nitrogén tartalmú anyagok kiválasztása, melyek a borban fontos szerepet játszanak, részint, mert a bor megtörésének közvetlen okozói, részint, mert a bőrbetegségeket létrehozó penészek táplálkozására szolgálnak. A bor megtörése ugyanis abban áll, hogy a benne levő légeny tartalmú anyagok élenye révén a levegőből vízben feloldhatatlan vegygyé alakulnak át s mint ilyen a borból kiválva, annak zavarosságot kölcsönöznek. De énből következik, hogy ha e nitrogén tartalmú anyagokat eltávolítjuk, úgy a bor nincs többé kitéve a megtörésnek; következésképp pedig, ha ezen anyagokat kiválasztjuk, úgy azon számtalan mikroszkopikus parányi lények sem ny erhetnek tápanyagot, melyeknek spórái különben a levegőből a borba jutván, ott a fehérnyéből táplálkoznak, szaporodnak s a boron azon kémiai változásokat hozzák létre, amelyek nyúlósság, kesernyés iz, ecetesség stb. alakban nyilvánulnak. A borásznak tehát igyekezni kell e fehérnye anyagokat kiválasztani, mit a bor iskolázásának nevezünk. Ezt pedig éppen az által érjük el, ha mesterségesen megtörjük borunkat, vagyis a fehérnyét oldhatlanná teszszük az által, hogy éleny hozzájutását teszszük lehetővé a többszöri lefejtés által. Kísérlet szerint, ha két palackot uj borral töltünk meg s mig egyiknek nyílását, hogy a levegőből durvább anyagok ne juthassanak bele, tüllel kötjük be, addig a másikat egy dugóján átvezető, vattával betömött csövön át engedjük a levegővel közlekedni, úgy pár nap múlva mindkét üvegben tökéletesen megtörik a bor. Mig azonban a vattával bedugott csövű üvegben később teljesen megtisztul a bor s még kellemesebb lesz, addig a másikon vékony hártya keletkezik, ecetlegyek dongják körül s ihatatlanná válik. Ennek oka, hogy az egyikhez a penész-spórák is hozzájutottak s igy ez megromlott a másiknál azonban ezeket a vatta felfogván, csak a tiszta levegő juthatott be, mi csak a fehérnyét tette oldhatlanná, s miután ez leülepedett, a bor a további megtörésnek nem lehet kitéve. De ezt elérendő, a prakszisbán nem szükséges a bejutó levegőt megszűrni, a tapasztalás azt mutatja, hogy elég, ha a levegő nem nyugodt felületre hat. így a többszöri lefejtés által borunkat kiiskolázott — törés mentes — palackéretté tehetjük. Alkalmazzák ezt a közéletben is, anélkül azonban, hogy az eljárás öntudatos volna. A bor lefejtése kétféleképpen eszközölhető. Egyik mód, ha a megtörést akarjuk siettetni, hogy mentül jobban kiteszszük a levegőnek. így, ha csapról fejtjük borunkat, úgy ereszszük azt, hogy szétnyíló sugárban, vékony rétegben jöjjön ki, hogy igy a levegőnek mentül jobban ki legyen téve. Vagy, ha fejtő géppel dolgozunk, úgy rózsát alkalmazzunk rá, hogy igy sok, szétszóródott sugárban ömöljék az ki. Ha azonban már kiiskolázott bort fejtünk le, úgy oda kell törekednünk, hogy mentül kisebb felületen érintkezzék a. levegővel. Palackba fejtésnél tehát legcélszerűbb, ha a lefejtő csövet a palack fenekére bocsátjuk, hogy alulról felfelé telvén meg az, mindig csak kis, s ugyanazon felület legyen a levegőnek kitéve. Van a fehérnye leválasztásra más mód is. Így a csersavnak is meg van az a tulajdonsága, hogy a fe- hérnyével oldhatlan vegyet képezve, azt kicsapja. Ez azonban nem ajánlható, mert a fehérnye mennyisége csak nehezen lévén megállapítható, nem tudjuk a csersav mennyiségét eltalálni,, mert, ha keveset használunk, úgy nem érünk célt, kelleténél többet téve pedig a borba, egyrészt annak fanyar izt kölcsönöz, de másrészt a feles csersavban szintén megbomló anyagot viszünk a borba. Ennél célszerűbb mód azonban az, mit először Pasteur alkalmazott, miért Pasteurizálásnak is nevezik. Ez eljárás szerint — mely a fehérnyének azon tulajdonságából indul ki, hogy 60° C-nál coagulál, vízben oldhatlan vegygyé alakul — tehát e hőfokra hevítjük a bort, mely igy megtörik, de később az ily módon oldhatlanná tett fehérnye leülepedvén, a bor visszanyeri előbbi színét. S bár van a fehérnyének egy csoportja, a növényi enyvek, melyek ellenkezőleg, még ha hideg vízben fel nem is oldódnak, a melegben oldatba jönnek, melyek tehát e módon a borból ki nem válaszhatók, mégis az ily eljárás teljes garanciát nyújt a bor állandósága iránt. Sőt miután a bent levő spórák ki lettek ily módon ölve, levegőtől jól elzárva, Pasteurnak sikerült többszőr átküldeni az aequatoron is a nélkül, hogy az élvezhetőségét elvesztette volna. A pasteurizálds egyébiránt külföldön széliében alkalmazásban is van. drogériájában Szatmár, Deák-tér 19. sz. lönlegességek, pipere- és illatszerek stb. legolcsóbb árakon kaphatók. & mindenféle állat-orvosi gyógyszerek, készítmények, kötszerek, fertőtlenítő anyagok, gazdasági czikkek, küP.
