Gazdák Lapja, 1904. január (3. évfolyam, 1–5. szám)
1904-01-01 / 1. szám
1. szám. GAZDÁK LAPJA. 5. oldal. A borvidéki bizottság. A lapokból értesülünk arról, hogy a magyar szőlősgazdák országos Egyesülete vidékenként borbizottságok megalakításán fáradozik, melyek feladata lenne az illető vidék bortermelési ügyeinek vezetése, irányítása. A Szatmár központtal alakítandó vidéki bizottság f. hó 3-án d, e. 11 órakor a városháza nagytermében tart értekezletet. Netter Kálmán szatmári lakos, szatmári járási m. kir. állatorvost, lapunk állandó munkatársát a földmivelésügyi m. kir. miniszter 1400 koroua fizetéssel a Xl-ik fizetési osztály első fokozatába előléptette, KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. A szaklapok egyik legfontosabb hivatása, hogy a gazdák módot nyerjenek annak hasábjain egymással megismertetni a gyakorlati életben szerzett tapasztalatokat s igy tudásukat a köz hasznára fordíthassák. Ebből a szempontból kétszeresen fontos az a törekeés, mely az intelligens gazda kezébe tollat akar adni. E őzéit nagyban elősegíti a szaklapoknál bevett azon szokás, hogy egy külön rovatot nyitnak, hol az olvasók egymástól kérdezhetnek s egymásnak adhatnak tanácsot s felvilágosítást. Ez a rovat a gyakorlati életből merített tudás valóságos kincses tárháza szokott lenni. Örömmel engedünk tehát mi is a több oldalról megnyilatkozott óhajnak s megnyitjuk e rovatot, felajánlva azt tisztelt gazdatársainknak, kérve, hogy azt — hogy valódi hivatásának meg is felelhessen, szíveskedjenek mentül sűrűbben igénybe venni úgy kérdéseikkel, mint azokra adandó szives felvilágosításaikkal. Nekünk mindig lesz erre terünk, a mit örömmel fordítunk e czélra. Hogy pedig tisztelt gazdatársaink készségét a feleletekre növeljük, a gyakorlati gazdákhoz intézett kérdések megválaszolásával nem fogjuk a beérkező válaszokat megelőzni, viszont minden oly kérdésben, melyre választ ez utón nem kapunk, gondoskodni fogunk arról, hogy szakvélemény álljon rendelkezésre s felvilágosítás nélkül egyetlen kérdés se maradjon. KÉRDÉSEK. 1. Községi mének beszerzése. Szamosszegh község az államtól 2 db. tenyész-mént óhajt vásárolni s az eljárás iránt tudakozódik. 2. Lenvetőmag beszerzése. Vetési czélokra 12 mm. eredeti orosz lenmagra lenne szükségem, kérem annak beszerzési módjáról értesíteni. G. E. 3. A melaszsze etetése a tehenészetben. Á Gazdák Lapja 1903. évi áprii 16 iki számában (a melasse mint takarmány) valamint aug, 7-iki számában (a Derby malassze mint takarmány) ismertette a czukorgyárak e melléktermónyét. Hivatkozás történt ott arra, hogy Németországban mind jobban terjed, tehát vaiósziuüleg tehenészetek takarmányozására is megfelel. — Lekötelezne az a tisztelt gazda társam, kié rovatban szives volna gyakorlati tapasztalatai alapján tájékoztatni arról, hogy tehenészettel mily eredménynyel etethető ez a takarmány ? G. J. 4. Plymouth Rox-ot czélszerübb-e fajtenyésztésre beszerezni, vagy Orpingtont, és tojást-e vagy törzset ? Betta. FELELETEK. , Községi mének beszerzése. (1. sz, kérdésre) Az állami méneket Mezőhegyesről ősszel szokták kiosztani s igy most csak úgy lehet kapni, ha esetleg fentmaradt. Forduljanak tehát a mezőhegyesi ménes- parancsnoksághoz s az onnan veendő értesítés szerint intézkedjenek. P. Lenvetőmag beszerzése. (2. sz. kérdésre) Lapunk decz. 25 iki számában körülményesen közzé volt téve a lenvetőmag beszerzése körüli eljárás. Megírtuk ott, hogy decz. 31-ig a mezőgazdák szövetkezetéhez kell fordulni, jelezvén, hogy a kívánt magot utánvétellel kivánja-e a vevő szállíttatni, vagy január végéig a mag árát előre beküldi ? Minthogy a közvetítés a lenmag beszerzésénél semmi előnynyel nem jár, azért leghelyesebb haladéktalanul direkt a szövetkezethez fordulni a rendeléssel ; a 12 mm. körülbelül 14 hordónak felel meg, amely mennyiségben az eredeti mag hordónként vagy zsákonként 35 koronába kerül s a szállítás a vevő terhe. P. HASZNOS TUDNIVALÓK Mikor és hogyan trágyázzuk a gyümölcsfákat ? Hiszszük, hogy nem csalódunk, a mikor azt állítjuk, hogy Magyarország gyümölcsfáinak kéthar- madrésze éhezik s ezért nem ad kielégítő termést, sőt ellenálló képességüket is elvesztik, betegségekbe esnek, mindennemű parazita rongálja őket s igy idő előtt tönkremennek. E tekintetben a gyümölcsfa sem különb, mint a búza ; sovány talajon nem ad termést ez sem, az sem. A gyümölcsfák ugyanazon tápláló anyagot igényelik, mint a többi kultúrnövények, nevezetesen nitrogént, kálit, foszfort és meszet, csakhogy más aráuyban. Minden gyümölcsfának egy négyszög méter beárnyékolt talaj területre, legalább is 10 gramm nitrogénra, 5 gramm foszforsavra, 15 gramm kálira és 20 gramm mészre van szüksége. Hogy azonban ezen anyagok közül melyiket és minő mennyiségben alkalmazzuk trágyaként, az a talajviszonyoktól s a gyümölcsfa állapotától függ. Általában véve elvül szolgálhat, hogy a természetes trágyák nem bírnak olyan összetétellel, hogy a gyümölcsfák igényeinek tartósan megfelelhessenek; czélszerü ezek mellett pótlásként műtrágyákat is alkalmazni. A kiültetés utáni első évben a fa csak akkor lesz trágyázandó, ha nem mutat elegendő fejlődést. A rendszeres trágyázás csak az 5—6 ik évben vegye kezdetét, mikor a fa már termőre indul. A trágyázás mindig akkora területen eszköz- lendő, mint amekkora a fának koronája. Itt ássuk alá fiatalabb, vagy törpe fáknál, melyeknek gyökerei közelebb vannak a föld színéhez, a jó istálótrágyát, a melyhez még minden négyszögméter korona területre 80 gramm foszfortrágyát és 100 gramm kai- nitot, vagy 60 gramm cklorkaliumot adunk, felül
