Gazdák Lapja, 1903. december (2. évfolyam, 49–52. szám)
1903-12-25 / 52. szám
2. oldal. GAZDÁK LAPJA. 52. szám. alkalmasabb lap a Gazdák Lapjánál nincs, hiszen vármegyénk összes lapjai között legtöbb példány számban jelenik meg, tisztán gazdák kezébe jut, közzel 1000 gazda olvassa, hirdetési tariffája méltányos, s igy nincs egyébre szükségünk, csak, hogy gazdáink összes gazdáknak szánt hirdetéseik közzétételénél a legpraktikusabb eljárást kövessék, úgy a Gazdák Lapjának fennállása biztosítva van s a gazda érdekek védelmében kibontott zászlót bevonni nem lesz kénytelen. Nem kérünk mi gazdáinktól egyebet, mint hogy saját érdekeikét szem elől ne téveszszék s akkor vígan fogjuk elérni azt, hogy a gazda érdekek utjából az eddig felszínre került másodrendű érdekek kitérnek s minden vonalon elismerik, hogy ipar s kereskedelem egészséges fejlődése csak szilárd alapokon nyugvó, fejlett mezőgazdaságon épülhet fel. P. A méh haszna és rendeltetése. (Irta és a megyei gazdasági egyesület méhészéti szakosztályának Szatmár-Németiben, 1903, évi decz. 2-án tartott alakuló gyűlésén felolv. Pataki Béla.) III. Vajon nemtekinthetjüke- rendkívüli haszonnak a méhészetből eredő azon erkölcsi jó hatást, melyet a méhészettel való íoglalkozás nemes szórakozása nyújt? Vajon szabad-e kicsinyelnünk azon szellemi élvezetet, midőn tikkasztó nyári nap délutánján ebédelni pihenőre méhesünk hűs árnyába vonulva figyelünk méheink vidám játékára, hallgatjuk szendergósre csábitó zümmögésüket? Vajon nem megbecsülhetetlen nyereség e már csak az is, hogy midőn az élet ezernyi gondjaitól üldöztetve, fölkeressük móheinket, a velők való foglalkozás közben minden bizonynyal megfeledkezünk a lelkünkre nehezedő gongok terhétől, lelkünk felvidámul s szellemünk szinte újjá születik. Vegyük hozzá még azon jótékony hatást, melyet a fogékony lelkekre általában a természet minden jelenségének s különösen a méhek példás összetartásának, páratlanrendszeretetének, csodával határos kitartásának s fáradhatatlan munkás szorgalmának megfigyelése gyakorolhat: lehetetlen el nem ismernünk, hogy a méhészet sok egyéb haszna mellett még a családiasság, rendszeretet, kitartó munkásság és szorgalom erényeinek elsajátítására is példányképül szolgál s különösen a fogékony gyermeki lélekre erkölcs nemesítő hatást gyakorol. ; Mindezen eddig felsorolt anyagi és erkölcsi hasznot azonban messze túlhaladja egy más, még a hivatásos méhészek legnagyobb része által is figyelmen kívül hagyott jelenség, mely a mehet, a teremtés ezen legszorgalmasabb munkását, a nagy természet leghasznosabb teremtményei sorába emeli, s ez a méh tulajdonképeni élethivatása, rendeltetése. A természet nagy birodalmában, de különösen annak a szerves lényeket magában foglald két országában : az állat és növényországban ugyanis minden létező egyednek megvan a maga létezési célja, rendeltetése. Szoros kapocs fűzi egymáshoz a természet három országát.: az állat, növény és ásványországot. Egyik a másiknak képezi életfeltételét, egyik a másik nélkül nemcsak czéltalan volna, hanem egyátalában nem volna képes létezni. Amint a mindensóg beláthatatlan birodalmát a testek gömb-alakja, körforgása s a ben- nök rejlő vonzó és taszító erő tartja egyensúlyban, épen úgy egy szabályos körforgást végez a természet is három országának egymáshoz való viszon ’ában, mely körforgás adja meg mind a háromnak az életét, a lótezhetési feltételt. A növények legnagyobb része a vegetáriánus állatfajoknak, az apróbb állat fajokmilliárdja a nagyobbaknak szolgál táplálókul, Alig van növény, melynek ne volna meg a maga élősdi állata: még a mérges, maró nedvet izzadó kutyatej levelén is élősködik saját különleges állata, a Sphinx euphorbie remek színezetű hernyója'. Lakószobánk szemérmetlen tolakodásával alkalmatlankodó nyári vendége: a házi légy, a természettől részére kiszabott célt szolgálva, fölszedi legapróbb ótelmorzsalékainkat is s azok fölemésztésóvel meggátolja erjedésbe menetelüket s ezáltal tisztogatja körülünk az életadó levegőt, mely ezen kis üldözött állatok fáradalmat nem ismerő kötelesség teljesítése nélkül megfer- tőzütten, ártalmára válnék egészségünknek. A legyek buzgó pusztításával ellensúlyozza azok tulszaporodását a ronda pók, a bókák utált serege s a bibliai kísértés képletes meséje miatt évezredek óta oly méltatlanul üldözött kígyó, mig azek a tavak partján s a mocsarak ingová- nyaiban móltóságos léptekkel sétálgatva vadászó gólyák asztalának képezik keresett csemegéjét. Egyszóval minden, de minden lénynek életcélt és hatáskört szabott a bölcs Alkotó s hivatásukat — mint egy nagy gépezet alkatrészei — mindannyian lelkiismeretes pontossággal teljesítik. Hát csak a kis móhnek ne volna egyéb rendeltetése, fontosabb élethivatása, mint a puszta mézgyüjtós? Ezen önző őzéiért élnék le munkaidőben alig hót hétre terjedő rövid élőtöket, s ezért kónytelenittetnónek a szó legszorosabb értelmében agyondolgozni magukat ? !
