Gazdák Lapja, 1903. december (2. évfolyam, 49–52. szám)
1903-12-04 / 49. szám
49. szám. etethetünk, kivált ha burgonyát és kukoriczát is adunk neki. Tisztán vadbükkönynyel, mert a sertés hamar megunja, sőt beteg is lesz tőle. Már akkor is, ha a sertés kelleténél több vadbükkönyt, de mást is kap, tapasztalhatjuk, hogy étvágya csökken, továbbá, hogy folyton szomjas és hogy sokat alszik és erősen horkol, de a jelenségek csakhamar elmúlnak, mihelyt a bükkönyetetést mérsékeljük. A vadbükönynek ezen káros hatásai részben nagy fehérjetartalmától származnak, mert a sertés aránylag kevés fehérjét kíván — illetőleg hálál meg — kivévén az elválasztást követő első hónapokat, midőn gyorsabban növekedvén, valamivel nagyobb a fehérjeszükséglete. A sertés számára nagyon tanácsos a vadbükkönyt főzni, mert igy hasonlithatlanul jobban szereti, kivált ha még árpa vagy ten geri darát s főtt burgonyái vagy répát is keverünk hozzá. Konkolyt is etethetünk lovak és sertések kel, de ez sem lehet egyedüli szemes eleségük, részint mert a konkolyban mérges anyagok vannak, melyek az emésztőszerveket támadják meg, részint mert az állatok keserű, karczos ize miatt nem is tudnak belőle sokat enni. A lóval még azért sem tanácsos sokat etetni, mert a konkolynak feltűnő hizlaló hatása van, mi a ló munkaképességének árt. Különben azt tartják, hogy közönségesebb lovak maximálisan annyi konkolyt kaphatuak, hogy annak súlya az össz- takarmány súlyának legfeljebb y4 — 1/s~ét képezze ; pl. az olyan lónál, mely naponkint 3 kg. zabot, 5 kg. szénát 2 kg. szalmát kap, legföljebb T5—2 kg. zab helyettesíthető ugyanannyi konkoly által. A sertéssel már több konkolyt etethetünk, mint a lóval. így pl. a bécsi cs. és kir. gazd vegykisérleti állomáson huzamosan tanulmá nyozva a konkolyetetóst, azt találták, hogy a sertés szemeleségének 49—50 százaléka kon koly lehet, mert a konkoly csak akkor okoz a sertésnél emésztési zavarokat, ha a szemeseleség- nek legalább 60—70 százalékát képezi. Ugyanott azt is tapasztalták, hogy olyan szemeselesóg, mely felerészben konkolyból s felerészben gabonából áll, nemcsak, hogy hónapokon keresztül etethető, de hogy táphatása is kiállja a versenyt ugyanannyi tiszta gabonával. A sertéssel darálva kell a konkolyt etetni; főzni fölösleges, mert kesernyés ize nem szűnik meg ez által, miután mérges alkatrészei sem semmisithetők meg főzés által. De ismerünk egy másik elkészitési módot, mely által biztosan megtudjuk azokat semmisíteni s ez a pörkölés. Ugyanis a kérdéses mérgek a konkoly héjában foglaltatván, a pörkölésnél elégnek. A konkoly továbbá a pörkölés által nagyon kellemes szagot s aromati- kus izt nyer s mint abszolúte veszélytelen anyagot nemcsak, hogy minden állat szereti, de igy elkészítve, még a legkényesebb növendókálla- tokkal is etethetjük; csak az a kár, hogy pörkölést nem lehet nagyban eszközölni. 3. oldal. Midőn tehát a vadbükkönyt és konkolyt felényivel olcsóbban vásárolhatjuk, mint az árpát és a tengerit, nagyon érdemes, hogy kapva- kapjunk utánuk, mi által elejét veszszük annak is, ami most szokott megtörténni, hogy t. i. a malmok lisztté őrölve s a korpa közé keverve, annak árán sózzák nyakunkba. S. IRODALOM. A kisgazda mezőgazdasági gépei. Irta: lfj. Sporzon Pál. Nehéz a gazda élete! Kevés és olcsó a gabona, drága a munkás, sok az adó. Ez a három baj bántja legjobban a gazdát. Mikor e kis könyvecskét édes hazánk kisgazdái számára a szerző megírta, meg akarta mutatni, hogyan segíthet magán a kisgazda a három nagy baj közepette. Ha kevés és olcsó a gabona, többet kell teremni a földnek. Ha drága a munkás, olcsóbb munkáról kell gondoskodni. Ha sok az adó, nagyobb jövedelemre kell szert tenni. Igen ám, de hogyan ? Többet terem a töld, ha jól megmunkálják. Ha drága a munkáskéz, dolgozzon a gép. A nagyobb jövedelem ritka, pedig az olcsóbb munkában és a nagyobb termésben rejtőzik. Más országokban is igy volt ez, mint most nálunk van. Nem termett eleget a föld, drága volt a munkás, még több volt az adó, mint nálunk. És ezekben az idegen országokban mégis megélt és megél a kisgazda, jobban, tehetősebben, boldogabban, mint nálunk. Miért'? Mert jobban műveli a földjét, olcsóbban végzi a munkát, mint a mi kisgazdáink. így aztán többet is terem a földje és jut a jövedelemből nemcsak az adóra, de még a család számára is elegendő. Azok az idegen országbeli gazdák manapság mind ismerik, mekkora nagy haszonnal jár a jó mezőgazdasági eszköznek és gépnek használata. Ok ezzel először is jó munkát, azután pedig olcsó munkát — és mindezt pedig, a mi fő, mindég idejében — tudnak végezni és igy tesznek szert nagyobb termésre és több jövedelemre. Ebben a kis könyvecskében vannak leírva azok a jó gazdasági eszközök és gépek, melyekkel az idegen országbeli gazdák, de igen sok magyar kisgazda már is boldogultak. Le van Írva az is, hogyan kell bánni egyik-másik géppel és mire, hogyan, mikor kell azt használni. Olvassák el édes hazánk kisgazdái ezt a könyvecskét figyelemmel, csak hasznukra válik az. GAZDÁK LAPJA.
