Gazdák Lapja, 1903. december (2. évfolyam, 49–52. szám)

1903-12-11 / 50. szám

fogják követni. 4. A csikótelepek számára köv. qualitás szükséges: a) Minimális mérték 157 czentimóter. b) Általánosan elfogadott elvek szerint hátas lónál kivánatos termet, jó vér, korrekt járás, c) Kilátás arra, hogy az illetői csikóból egy óv letelte alatt tiszti, illetőleg ki­tűnő altiszti ló váljék. 5. A vételár 350 és 325 forint közt variál a csikó minősége, fejlettsége és magassága szerint, de kitűnő qualitásnál fi­zet a bizottság kivételesen megfelelő magasabb árt is. 6. Az Írásbeli bejelentések mentül elébb, de legkésőbb folyó évi deczember 31-ig bekül­dendők a cs. és kir. 7-ik sz. Lóavató-bizottság- nak Miskolezra, Csapi kapu 1. (Zöldfa). Tartal- mazniok kell: a) A csikók számát, lehetőleg származásukat, b) A levelezés és utazásra szük­séges adatokat, mint: utolsó posta, megye, távirda és legközelebbi vasúti állomás, 'puszta vagy tanyánál a legközelebbi község stb. A, póttartalékosok behívása. A hadügyi kormány abban az esetben, ha a sorozás január hóban nem volna megejthető, a három­utolsó sorozási óvfolyambeli póttartalók legény sógét az 1888: XVIII. t.-cz. alapján be fogja hívni, illetve a lovasságnál és a lovastüzórség- nél a legutolsó óvfolyambeli legénységet vissza fogja tartani. Miután ezen, az ország bizton sága és a kiképzési szolgálat által okvetlenül megkövetelt intézkedés sok ezer családot súj­tana, ezt a rendszabályt csak az elkerülhetet­len szükség mértéke szerint fognák foganato­sítani. Lentermelö és feldolgozó telep Biharban. A Biharmegyei Gazdasági Egyesület fölhívására 5500 kor. üzletrészt jegyeztek a nagyváradi káptalani birtokon fölállítandó lenkószitő és fel­dolgozótelep czóljaira; összesen 1000, 100 koro nás üzletrészt fognak kibocsátani. — A gazdák egyelőre 1000 holdon fognak lent termelni. Az aradi országos baromfi-kiállítás. A meg­nyitáson ott voltak Zselénszki Róbert gróf v. b. t. t., Urbán Iván főispán nejével, Teleki Józsefnó grófné, Teleki József gróf, Institorisz Kálmán polgármester, Kádas Kálmán főjegyző, Vásárhelyi László orsz. képviselő, Laehne Hugó gazd. egyesületi igazgató, a földmivelési minisz­ter képviseletében Pókay Dezső állattenyésztési felügyelő s többen az ország nevesebb baromfi tenyésztői közül. A megnyitás előtt Vásárhelyi László az aradmegyei gazdasági egyesület ig. elnöke tartott beszédet, mely után Teleki Jó­zsefnó grófné a Baromfitenyésztők Egyesülete nevében köszönetét mondott a kiállítás sikere érdekében fáradozóknak, mire Pókay Dezső állattenyésztési lelügyelő megnyitottnak jelen­tette ki a kiállítást. Kiosztandó gazdasági könyvek. A Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál az alábbi szakkönyvek az Egyesület tagjainak a szük­séges postadij beküldése ellenében vagy személye­sen átvéve díjtalanul rendelkezésre állanak: Tormay Béla. A Magyar Gazda Kincsesháza. tí. oldal. _ ____________ GAZDÁK Her mann Ottó. A madarak hasznáról és káráról. Törvényjavaslat a Telepítésről és a Birtokfeldara­bolásról. Molnár István. A Fatenyésztés. Kovács Antal. A Méhészetről. Károly Rezső. Rét- és Legelőmivelés. Rácz Sándor. A Homoki Szőlőmivelés. Útmutatás a Szőlőmivelésre. Dr. Csanády Gusztáv. Útmutatás a Must és Bor ok­szerű kezelésére. „ „ Anleitung zur Rationellen Most u. Weinbehandlung. „ „ Indreptar pentru Manipularea Rationala a vinulue si a Mus- tului. M. k. földm. Miniszt, kiadv. Termeljünk Gyömölcsöt. TormayBéla. Nádudvari uram vasárnapi beszélgetései. Heigel Lipót. Az állami egyenes adók és a községi adópótlékokról. Papp Gergoly. Valami a Szoczializmusről. Dr. Rodiczky Jenő. Magyar Olajnövények. Cserháti Sándor. A Gyomok kártékonysága és az ellenük való védekezés. Marc Ferencz. A nemes kosárfűz tenyésztése, vesz- szők készítése és értékesítése. Tormay Béla. Nádudvari uramnak a borjuk fölneve­léséről. L. Huillier István. Konyhakerti magvak termelése. Szüts Mihály. A Jégkár ellen való biztosítás és a károk becslése. Jakab László. Útmutató a ragadós állati betegségek elleni védekezésben. „ „ Hasznos tudnivalók az állati szülé­szet köréből. Monostori Károly. Házi állataink egészségének fen- tartásáról. Hensch Árpád. A Szántás-vetésről. Herényi Gothárd Sándor. A nyers takarmányok el­tevése különös tekintettel a zsombolyai kazalra. „ „ „A Takarmányrépa. Czájlilc István. Csikónevelés. Cserháti Sándor. A csalamádé termesztése, bever- melése és etetése. Nemes István. Talajjavítás Lecsapolással. „ Az Öntözés. Grasselli Miklós. A Len és Kender termeléséről és áztatásáról. Hauer Géza. A Fejős tehénről. Réti János. A legjobb takarmányfüvek termesztéséről. „ „ A Trágyáról, a trágyázásról és a trágya­kezelésről szükséges tudnivalók. Gáspár József. Baromfi tenyésztés. „ „ A Méhtenyésztésről. K. Vörös Sándor. A Dohánytermesztésről. „ „ A Gazda számvitele. „ „ A Gazdaságok berendezéséről. Ritter Gusztáv. A Házi kert. Páter Béla. A házi állatok fontosabb élősködői. „ „ A Gabonafélék, a Burgonya és a Szőlő legfontosabb gombabetegségei. „ „ A Vetőmag eltartásáról és a magtárban kárt tevő állatokról. „ ,, A Haltenyésztésről. Kovácsy Béla. Házi állataink takarmányozása. Domokos Kálmán. Az Építkező Gazda, utasítás ló-, szarvasmarha-, juhistálók és sertésólak épí­tésére. LAPJA. 50. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents