Gazdák Lapja, 1903. november (2. évfolyam, 45–48. szám)
1903-11-20 / 47. szám
2. oldal. GAZDÁK LAPJA. 47. szám. újításához szükséges vesszők és oltványok tér melésóről, a felújítással járó befektetésnek olcsó hitellel való megszerzéséről, az uj mivelési mód hoz szükséges szakismeret megszerzéséről. A rendkívüli eszközök nagyrészt meghozták a várt eredményt: a szőlőfelujitás nagy munkája országszerte megindult, a filloxera-pusztitotta 450.000 holdnak több mint egy harmada föl van már ujitva. A bortermelés már-már megközelíti és nem sokára el is fogja hagyni a múlt évtizedek bortermő éveit, a termés minősége pedig a fajok helyes megválasztása folytán fölötte áll régebbi bortermelésünknek. Hasonló nagy tevékenység mutatkozik a gyümölcsészet és kertészet terén: állami faiskoláink terjedelme, a kiosztott csemeték száma tiz év alatt megnégyszereződött, a kertészeti szakismeretek a néptanítók, lelkészek, kertmunkások körében nagy mértékben terjedtek, az órtókesi- tés módja, alkalma javult, konzervagyárak létesültek. Az 1895- évi mezőgazdasági összeírás 00 millió gyümölcsfát talált az országban. Ezt az állományt csak az állami faiskolákból kiosztott csemeték a lefolyt 8 év alatt legalább is 10 millióval szaporították, nem szólva arról, menynyire nemesítette ez a kiosztás az egyes gyümölcsfajokat és mennyire emelte a termés értékét, sem pedig arról, mekkora lendületet adott ez a községi és magán faiskolák fejlődésének. Gyümölcskivitelünk értéke a 8 év előtti 2 millióról normális években 4-5 millióra emelkedett; a termés növekedését a jövő évek fogják egész nagyságában megmutatni. Gyorsabban mutatkozik az eredmény az állattenyésztés terén. Mellőzve azokat az intézkedéseket, amelyeket a tenyészanyag javítása érdekében tett a kormány, csak a falusi tejszövetkezetek terjedésére és sikereire akarunk rámutatni. Rövid nehány óv alatt 452 ily szövetkezet alakult, majdnem csupa kisgazdákból, kik 80 000 tehenük után 8'3 millió korona évi bevételhez jutottak. A vagyonosodásnak uj és állandó forrása nyílt meg ezzel számukra. Külkereskedelmi mérlegünk a tejtermékek terén óv alatt 11 millió koronával javult. Nagyot fej lődött baromfitenyésztésünk is, a tojás-érték esi- tés, haltenyésztés, a méhészet és selyemtenyósz- tósünk. A gödöllői uradalom területén egy minta méhész-gazdaságot és iskolát, baromfitenyésztő telepet állított az állam. A haltenyósz- tésre újabban az egész ország minden részében gondot fordítanak, úgyszintén hazánk nagy folyóhálózatán a rendszeres haltenyésztés terjed Rendkívül nagy és tiszteletkeltő a haladás a selyemtenyésztós terén amely a legszegényebb néposztály tehetetlen családtagjainak a keresetforrása. A minister selyemfonó gyárat építtetett, amely ma már másfél millió korona keresetet ad a magyar munkásoknak, amely iparágból idővel selyemszövő ipar nőhet s a népek ezeréinek lesz jó keresetforrása. Lótenyésztésünk a régebben kezdett és bevált irányban halad és már a tenyészkerületek megállapításáig jutottunk. Lókivitelünk nagyban emelkedik: 1895-ben 32.000 darab volt, 1902-ben 48.000 darab, ami 10 millió korona bevételi többletet jelent. Az állategészségügy terén nevezetes időszakot jelöl az állategészségügyi szolgálat államosítása, amit az 1900. évi XVII. törvónyczikk mondott ki. Kereskedelmi mérlegünk az állatforgalom minden ágában emelkedett ez idő alatt. A szarvasmarha kiviteli többlet 1896-tól 1902-ig 71 millió koronáról 111 millióra, összes állati kivitelünk pedig 199 millióról 302 millióra emelkedett. A számok beszélnek. Az állami birtokok a lótenyésztésen kívül a gazdaság egyéb ágait is szolgálják: apaállatok, jó vetőmag kiosztásával, rizstermelő mintatelep létesítésével stb. Az erdészet terén legnagyobb a haladás a kopár területek befásitásában, az e czólra év- ről-évre nagyobb mennyiségben ingyen kiosztott csemeték felhasználásával, erdősítési jutalmak kitűzésével, sőt szegényebb sorsú birtokosoknál segélyek adományozásával. A kopár területek fásításának előmozdításáról csak 1898. óta gondoskodik az állami költségelőirányzat, jelenleg ez a tétel már évi 300.000 korona, az ingyenes csemete kiosztás a nyolcz év előtti 10 millióról 60 millió darabra emelkedett. Nagy haladást jelez a községi és közbirtokossági erdők állami kezelésbe vétele az 1898. évi XIX. t. ez. alapján, ami hazánk erdőállományának sikeres fentartá- sát közérdekből biztosítja s a községek és közbirtokosok erdőjövedelmót állandóan és tetemesen fokozza. A vízügyekről szóló fejezet beszámol az ármentesitós és talajjavítás terén kifejtett munkásságról. Nincsen ország Európában, melyben az ármentesitósnek oly nagy kiterjedése volna, mint hazánkban s itt nem csupán a 6 millió holdnyi földterületnek gazdasági meg- mivelésóről van szó, hanem száz meg száz virágzó község és város élet- és vagyonbiztonságáról. Azonkívül a forgalom érdekében a főbb folyókon elhárítottuk a hajózás akadályait, sőt a kisebb folyók hajózhatóvá tételén is munkálkodunk. A telepítés az 1884. évi V-ik törvónyczikk keretében haladt. Azokkal a szerény eszközökkel, miket ez a törvény a kormánynak adott, a Királyhágón túl és a délvidéken több uj községet és telepet létesített a földművelésügyi minister és úgy ezeket, mint a régebbi telepeket okszerű gazdasági vezetéssel megerősítette, — mivel e törvény keretét szűknek találta, a folyó óv nyarán uj törvényjavaslatot terjesztett elő a minister, amely a telepítés ügyének minden jo-
