Gazdák Lapja, 1903. november (2. évfolyam, 45–48. szám)
1903-11-20 / 47. szám
II. évfolyam. Szatmár, 1903. november 20. 47-jJr GAZDAK LAPJK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZEGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden pénteken. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai, valamint az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége kötelékébe tartozó szövetkezetek díjmentesen kapják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Beresényi-utcza 19. szám, hova úgy a lap szellemi részét, illető közlemények, mint a megrendelések, reklamácziók és hirdetési ajánlatok - is intézendők. ■''' Kéziratok nem adatnak vissza. — Telefon 14. szám. Darányi beszámolója. Darányi Ignáez volt földmivelósügyi miniszter 8 évi működése méltatásra nem szorul, méltatja az önmagát, ha az eredmény száraz adatait is felsoroljuk. E 8 óv történetét magában foglalja az a terjedelmes munka, mely, mint Darányi beszámolója, „Magyarország földmiveléstigye 1897-től 1903-ig“ a volt földmivelósügyi miniszter kiadásában megjelent. Darányi kiváló működését oly ékesen illusztrálja e munka, hogy kötelességünk azt e helyütt egyszerűen az adatok felsorolásával ismertetni. Ennek a tevékenységnek nagy részét vette igénybe a vetőmagvak nemesítése érdekében történt intézkedések, igy nagy mennyiségű jó vetőmag lett a kisgazdák között kiosztva. Mily nagy jelentőségű ez, az kiviláglik abból, hogy ha a minőségbeli javulás mótermázsánkónt csak 20 fillér érték emelkedést eredményez, úgy az 20,000.000 korona több bevételt jelent Magyar- ország mezőgazdaságára nézve. Terjesztetett és javíttatott a sörárpa termelés. Jól fizető kereskedelmi növények (dohány, komló, len, kender stb.) termelése érdekében nem szorítkozott csupán e termények minőségének a javítására; hanem szervezte az értékesítést is, abból a helyes elvből indulván ki, hogy minden gazdasági termelésnek végczélja a jó és biztos értékesítés, ha tehát ezt javítjuk, akkor a termelést mozdítjuk elő. Ami az értékesítés szervezését illeti, abban azt az irányelvet látjuk következetesen, hogy a miniszter a mezei termények feldolgozását is igyekezett az ország területén megtartani. így különös állami kedvezményeket biztosított a kender és lennek nemcsak piaczi áruvá tételére, hanem feldolgozására is. Sokat tett a kormány és a gazdatársadalom a lefolyt évtizedben a szövetkezeti ügy terén. Erre az időre esik az Országos Központi Hitel- szövetkezet felállítása. A hitelszövetkezők működése ma már 5329 községre terjed ki s igy nagy részük van abban, hogy a kisgazdák, sőt a munkások hitel- szükségleteinek a kamatlába leszállt. A mezőgazdaságról és mezőrendőrsógről szóló 189-4. évi XII. t.-ez. végrehajtása minden törvényhatóság területén megtörtént, az önkormányzati szervek szakszerű támogatást Kaptak a mezőgazdasági bizottságban. Gondoskodnak a kisbirtokosok gazdálkodása érdekében szükséges közös teendőkről (községi faiskolákról, nyomásos gazdálkodásról, vízmosások megkötéséről, apaállatokról stb.), határt szabnak a közlegelők felosztásának, előkészítik — ahol szükséges — a tagosítást. A mezőgazdasági statisztika is nagyobb jelentőségre tett szert az utóbbi években, feldolgozták az 1895. évi nagy gazdasági összeírás adatait, folytonos adatgyűjtés, folyik a művelési ágak változásairól, a vetések állásáról és a munkabérekről. A magyar statisztikai szolgálat elismerést vívott ki .magának a külföldi szakkörök előtt is. Terjedelmes beszámolót találunk a leírásban, a szőlőmivelés fejlődéséről. Szőlőművelésünk ezelőtt egy évtizeddel a hanyatlás kepét mutatta. A régebbi 4—6 mill. hektói, termés 1892 -93-ban 8—900.001) hektoliterre apadt. A filloxera vész rohamosan terjedt, egész vidékek gyönyörű szőlőhegyeit elpusztította. A szőlőmunkából élő népek ezrei kivándoroltak. Az ország saját szükségletére sem tudott eleget termelni. Itt tehát mélyreható állami beavatkozásra volt szükség, hogy e helyzeten segítsünk Ennek utját-módját kijelölte az 1896. évi Y. t.-ez., mely állami eszközökkel gondoskodott az elpusztult szőlők fel-
