Gazdák Lapja, 1903. október (2. évfolyam, 40–44. szám)
1903-10-16 / 42. szám
42. szám. GAZDÁK KAPJA. 5. oldal. iratot nem vették tudomásul s elhatározták, hogy az ellen a belügyminiszterhez és a képviselő házhoz felírnak. Szavazás utján élhatá rozták, hogy az önkéntes adók elfogadását eltiltják s ezen határozat azonnali végrehajtásáról gondoskodnak. A szüret a Szatmárhegyen folyó hó 15-én vette kezdetét. Az „Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége“ folyó hó 14-én d. e. 10 órakor Szat- máron, a városháza tanácstermében Csáky László gróf elnöklete alatt György Endre, Kovácsy Miklós, Kocsis József, Koncz Sándor, Pethő György, Poszvék Nándor, Soltész János, So- zánszky Mihály és Walkovics János ügyv. titkár jelenlétében intéző bizottsági ülést tartott, melyen az 1903. évi junius 17-én tartott intéző- bizottsági gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után tudomásul vették a szövetség 1903. óv harmadik negyedében kifejtett tevékenységéről felolvasott titkári jelentést, úgyszintén az Országos Központi Hitelszövetkezet átiratát, mely szerint a szövetkezetek tagdiját csak abban az esetben hajlandó a központ jóváhagyni, ha az kizárólag ellenőrzésre fordittatik.*) A „Zalathnai kénkovand ipar részvénytársasággal“ történt üzleti megállapodáshoz az ülés hozzájárult. A gazdasági kísérleti telepek létesítése tárgyában bemutatott javaslatra nézve pedig elhatározták, hogy e kérdés megvilágítása érdekében előzőleg a Gazdák Lapjában eszmecserét indítanak. György Endre bejelenti, miszerint alkalom- adtán indítványt szándékozik tenni arra nézve, hogy illetékes helyen a szövetség is hasson oda, hogy raktári szövetkezeteknél jövőben a vasúti állomásfőnökök is közreműködhessenek. Végre Sozánszky Mihály központi ellenőr kérte a bizottság állásfoglalálását az ügyvezető titkárnak a központhoz intézett átirata tárgyában, melyben személyének mellőzését látja. * 1 *) A szövetség alapszabályainak 7. §-ának b) pontja szerint a „a szövetségbe lépett szövetkezetek tagdiját, amennyiben erre szükség volna, évről-évre a közgyűlés határozza meg. Ezen tagdíj azonban 10 írtnál több nem lehet, ha pedig a szövetségbe lépett szövetkezetek előző évi tiszta nyereményének 1 százaléka 10 írtnál kevesebb volna, a tagsági dij a tiszta jövedelem 1 százalékánál több nem lehet.“ Mikor az Országos Központi Hitelszövetkezet szövetségünket képviseletével megbízta, a szövetség a ma is érvényben álló alapszabályokkal bírt s igy azokat a központ elfogadta, a szövetség határozatainak központ általi jóváhagyása tehát csak annak ellenőrzése czéljából indokolt, hogy a szövetség jogkörét nem lépi-é túl. A szövetség olyan határozatainak érvénye azonban, mely alapszabályainak keretében mozog, a központ jóváhagyásától független. Midőn a szövetség intéző-bizottsága az alap- szabályszerü tagdíj kivetése tárgyában állást foglalt, a központ jóváhagyását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a tagdíj kizárólag ellehnőrzésre fordit- tassék. Minthogy azonban a tervezett tagdíj kivetés az alapszabályok által megengedett határt túl nem lépte, másrészt a szövetkezetek önkényt voltak a tagdíj megszavazására hajlandók, a központ leirata jogtalan volt, amiért is a szövetség intéző-bizottságának e leiratot vagy vissza kellett utasítania, vagy fölötte egyszerűen napi rendre térnie. A szövetség sima magatartást tanúsított, midőn az utóbbi határozatot hozta s a közgyűlés kevesebb tagdijat, mint amennyit az alapszabályok megengednek, minden ellenvetés nélkül szívesen, egyhangúlag megszavazott. Erre érkezett a központnak fenti határozata, melyben tudomására hozza a szövetségnek, hogy a kötelékükbe tartozó szövetkezetek megterheltetése annyira a hatáskörébe tartozik, hogy az erre vonatkozó intézkedése felett a szövetség intéző-bizottsága napi rendre nem térhet. Fenttartja tehát a központ előző álláspontját s a közgyűlés határozatához csak úgy járul hozzá, ha a szövetkezetektől szedendő összegek kizárólag az ellenőrzés minél hathatósabb gyakorlására fordittatik. Végül intézkedésekkel fenyegeti meg az intéző bizottságot a dijak beszedésének megszüntetésére, ha a számadásokból arról győződne meg, hogy ez összegek más ezélra fordittatnának. E levelet tudomásul venni helytelen, mert ezzel a központ jogkörét túllépte, az intéző-bizottságnak pedig fontos hivatása a szövetség jogait érvényben tartani s ezek megnyirbálása ellen a szövetséget megvédeni. Ezért indokolt az a közgyűléshez való feleb- bezés, mely az intéző-bizottság tudomásul vevő határozata ellen úgy tudjuk, be lett adva. Indokolt pedig annál inkább, mert a szövetség eddig is megmutatta, hogy a szövetkezeti eszme helyes propgálását eredménnyel képes teljesíteni s ha a tagdíj ily ezélra fordittatik, ezzel csak az ügynek használunk, végre pedig a számadások igazolása szerint a megszavazott tagdíjaknál jóval nagyobb összegeket fordított a szövetség eddig is, az ellenőrzés hathatósabb keresztilvitelére. Addig pedig, mig szövetségünk hatáskörét túl nem lépi s jogainak méltóságának megfelelő formában szerez érvényt még a központtal szemben is, addig a szövetséget félteni nem kell. Az az állandóan szemünk előtt lebegtetett mumus: a képviselet megvonása sem következhetik be olyan könnyen, hisz a központnak nem az a feladata, hogy elhirtetenkedett intézkedését a közérdek rovására is keresztül erőszakolja, hanem, hogy a szövetkezeti élet helyes fejlesztése utján népünket boldogítsa, a szövetkezeteket megszilárdítsa. Az pedig elismert, hogy szövetségünk kötelékébe tartozó szövetkezeteink mintául szolgálhatnak s igy a központ ily kicsinyes dolgok miatt nem fogja megbolygatni a mai viszonyt, mert tudnia kell, hogy az csak az ügynek kiszámíthatatlan kárára lenne. Szerk. Az Ecsedi láp égése. Egy hete már, hogy a sok millióval kiszárított Ecsedi lápból mintegy 4000 hold hamvad. A kiszárítás által kul'ur- képessé tett talaj még eddig be nem igazolt okból gyulladt meg, a múlt heti szélvihar az égő hamut tovább szórta s igy az égést any- nyira kiterjesztette, hogy a börvelyi határon kívül már a vállaji s mórki határ is ég, sőt a tyukodi határon is keresztül Ecsed felé terjedt. A láp alja terméketlen agyag, e fölött van
