Gazdák Lapja, 1903. szeptember (2. évfolyam, 36–39. szám)
1903-09-18 / 38. szám
38. szám. GAZDÁK LAPJA. 5. oldal. A vizsgálatra előre felhívják a gazdákat, mig az álkazánbiztosok váratlanul toppannak a gép melló, hogy a gazdának ideje se legyen gondolkozni, nem szélhámossal van-e dolga. Gazdasági iskola. Debreczen városa a már fennálló földmives iskolája mellett még gazdasági ismótlőiskolát is állít fel 35 kát. hold területen. Az iskola a mikepórcsi területen lesz és mintagyümölcsöst rendeznek be, ahol a debre- czeni égalji, fekvési és talajviszonyoknak teljesen megfelelő nemes ojtványokat szerezhetnek majd be a debreczeni gazdák. Tenyésztésre alkalmas kanczák kisorsolása a hadsereg ldállományából. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület fölterjesztése folytán a cs. és kir. közös hadügyminiszter tudvalevőleg elrendelte az egyes vonatcsapatparancsnokságok- nál, hogy a tenyésztésre alkalmas s kisgazdák részére kisorsolásra kerülő kanczák kiosztását a vármegyei gazdasági egyesületek utján eszkö zöljék. A kassai vonatcsapatparancsnokság most értesítette az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet, hogy a kiselejtezendő kanczák kiosztása f. évi október hó 2-án d. u. 2 órakor fog Kassán megtörténni. A kiosztással az egyesület a „Borsodmegyei Gazdasági Egyesületet“ bízta meg. Állategészségügy. A vármegye területén a következő ragadós állati betegségek vannak: Ragadós száj- és körömfájás Tyúkod, Ura, Vetés, Királvdarócz, Fábiánháza, Jármi, Nyirvasvári, Börvely, Domahida, Kis-Majtóny, Merk, Adorján, Dobrácsapáti, Egri, Kaak, Mikola, Pettyen, Sárköz, Avasujfalu, Bujánháza, Szinyérváralja, Tartolcz, Terep. Rühkór: Porcsalma, Iriny, Kővárremete. Sertésvész: Övári, Madarász, K.-Majtény, Mátészalka, Tunyog, Alsóujfalu, Felsöujfalu, Lénárdfalu, Csanálos, Csomaköz, Dengeleg, Domahida, Kis Majtóny, Krassó, Pálfalva, Sárköz és Nagy-Károly város. A Magyar szeszértékesitö központ, melynek megalakításán az 0. M. G. E. égisze alatt az ipari és mezőgazdasági szeszgyárak képviselői bői alakított bizottság fáradozik, az eredeti tervek szerint szeptember elsején kellett volna, hogy megkezdje működését. A termelők nagyobb része azonban bizalmatlansággal fogadta a monopolizáló törekvéseket Darányi István, a Szepes- megyei gazdasági szesztermelök szeszfinomitó részvénytársaságának igazgatója, nyíltan konstatálja is már a kudarezot s fölveti az eszmét, hogy a szeszgyárak rószvénytársulati alapon igyekezzenek megoldani a szeszórtékesités kérdését. Minthogy e közleményében azt a kifejezést is használta, hogy „a kiküldött bizottság kifejtett buzgó és odaadó működése daczára, eredmény nélkül volt kénytelen megbízatását visszaadni megbízóinak“, ezzel szemben a bizottság kijelenti, hogy működik s a maga elé kitűzött feladatot meg akarja oldani, abban bízva, hogy sikerülni fog neki a mezőgazdasági szeszgyárosok közömbösségét leküzdeni. Gazdasági épülettervek. Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület már régebben elhatározta, hogy összegyűjti a czélszerü gazdasági épületek terveit s azt hozzáférhetővé teszi a gazdaközönségnek, A közönséges gazdasági üzemben az épületekre fordított összeg oly befektetést képvisel, amelynek haszna kevésbbó szembeszökő, ez az oka annak, hogy a gazdának minden törekvése oda irányul, hogy a mégis nélkülözhetetlen építkezést minél olcsóbban állítsa elő. Ennek tulajdonítható, hogy a gazdasági cseléd és munkás lakások úgy az egészség, mint az erkölcsisóg és az emberies érzés szempontjából gyakran kifogásolhatók. E bajon a földmivelés- ügyi miniszter is segíteni óhajtott, amennyiben elrendelte, hogy az állami birtokok cselédlaká- sainak tervét gyűjtsék össze. A magánuradalmakban, valamint a közép- és kisbirtokosoknál épített czélszerü munkás- és cselódlakások terveinek összegyűjtését az 0. M. G. E. vállalta magára. Az összegyűjtéssel járó technikai munkát az 0. M. G. E műszaki bizottsága rvégzi, amely legutóbb a Magyar Mérnök- és Építész Egyesület tagjai közül több ópitészmérnökkel egészítette ki magát. Gabonaszállitás a vámkülföldre. A magy. kir. államvasutak igazgatósága közli, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter engedélye alapján a Fiúméba, valamint általában a vámkülföldre rendelt gabona szállítmányokat és őrleményeket — eltérőleg az üzletszabályzat 56. §. 4. pontja alatti általános határozmáuyoktól — soroukivül és első sorban fogja továbbittatni, mig a magyar bel- (Fiúmét kivéve) és a magyar osztrák forgalomban, a kocsirakományu teherárukra nézve (élő állatokat és romlandó árukat kivéve) a felvétel és szállítási határidő iránt az üzletszabályzat 55. §. 3. pontját fogja alkalmaztatni. A magy. kir. államvasutak igazgatósága közli továbbá, hogy ugyané miniszteri engedély alapján dijszabásszerü rakodási határidőt mindazon árukra nézve, melyek a mindenkor érvényes díjszabási határozmányok szerint a felek által rakandók ki, vagy be, 9 (kilenc,') nappali órára szállította le. Hogy azonban a szállító közöl sag ezen utóbbi intézkedés terhét 1-hető ctekély mérvben érezze, intézkedés tétetett, hogy ett, ahol a felek azt kívánják, a ni és berakás — a fél költségére és veszélyérí — a vasút által foganatosíttassák. Végül közölte;ik, hogy a gabona őrlemények élő és romlandó áruk kivételével a vámkülföldre rendelt valara -unji egyéb oly kocsirakományu teherszállítmányok, melyeknek elfuvarozásaazonnal nem eszközölh tő, — a német vasutegyleti üzletszabályzat 43. §. 5. póthatározmánya alapján csakis 1í hető elszállításig való ideiglenes megőrzésre fogadtatnak el. Ez intézkedések f. évi szeptember hó 3 áu léptek életbe és visszavonásig érvényben maradnak.
