Gazdák Lapja, 1903. augusztus (2. évfolyam, 32–35. szám)

1903-08-07 / 32. szám

4. oldal.

GAZDÁK LAPJA.

82. szám.

szetes fejlődési fogalmak szempontjának kell érvényesülnie.

Hogy a jelenlegi kedvezőtlen helyzetből való kibontakozás s a természetes fejlődés és haladás útjára tórhetés érdekében véleményem szerint s a fentiekből kifolyólag mik lennének a teendők, legközelebb folytatólag fogom elmondani.

Károlyi Sándor.

A „Derby“ melasze mint takarmány.

Irta: Cselkó István gazdasági akadémiai tanár.

A répaczukorgyártásnál két takarmány keletkezik, melyek egyikéhez, a szelethez már régóta jussa van a gazdának, mig a másik, a melasze csak néhány óv óta kezd tért hóditani, a mióta ugyanis a külföldi kísérleti állomások két dolgot derítettek ki, a melyeket a gyakorlat is csakhamar beigazolt, nevezetesen először azt, hogy a takarmány táphatása nemcsak táptartalmától, hanem attól is függ, hogy mily gyorsan emészti azt meg az állat s másodszor, hogy bizonyos állataink nagyon csekély fogékonysággal viseltetnek a takarmányfehérje iránt. Az első dolog, a gyors emészthetőség előnye, köny- nyen érthetővé válik akkor, ha tudjuk, hogy az emésztő csatornában végtelen sok baktérium tartózkodik, melyeknek az az életczóljuk, hogy a takarmány szónhydrátjait elerjesszók s értéktelen lógnemekkó tegyék, amit természetesen annál inkább képesek megtenni, minél könnyebben emészthető valamely takarmány.

Ámde a melasze — a nálunk takarmányszámba még nem menő nyers czukorral együtt — a legkönnyebben emészthető takarmány, minélfogva a melasze tápláló anyagai gyorsabban képesek magukat az említett baktériumok romboló hatása alul kivonni s a vérkörbe jutni, mint bármely más takarmány tápláló anyagai. Ezért nem is ismerünk más takarmányt, melynél ugyanannyi táplálóanyag akkora súlygyarapodást, vagy akkora izomerőt lenne képes eredményezni, mint épen a melasze, melynek páratlan hizlaló és erőtermelőkópességót különösen becsessé teszi továbbá még az is, hogy ezen előnyei nincsenek más feltételhez kötve, mint ahhoz, hogy a melasze adagolásával bizonyos mértéket tartsunk. Ugyanis miután a melasze főleg csak széndhydrátértókkel biró táplálóanyagokat tartalmaz, azt kellene hinnünk, hogy a benne hiányzó fehérjét más utón szükséges a takarmányozás alkalmával pótolnunk ; azonban legújabban kiderült, a kifejlődött erőtermelő s hizóállat nagyon csekély fehérjeszükséglettel bírván, bármely abrakféléje (olajpogácsa, korpa, dara stb.) melaszéval helyettesíthető a táptartalom arányában úgy, hogy a ló és jármosökör csakhamar nagyobb munkaképességgel s a hizóállat nagyobb súlygyarapodással jutalmazza azt.

S daczára ezen elvitathatlan előnyöknek, a melasze mégis csak lassan terjed istálóinkban,

a mi főleg arra vezethető vissza, hogy a ragadós természetű cseppfolyós melaszéval igen kellemetlen bánni. Ezért a miveltebb államokban már évek óra úgynevezett melaszekeverékeket hoznak forgalomba, melyek daraszerü természetüknél fogva ép úgy kezelhetők, mint bármely más dara s melyek e miatt nagyon egyengették is ott a melaszeetetés útját; azonban mi mindeddig nélkülöztük a melaszekeverékeket, illetve Ausztriában voltunk kénjrtelenek olyanokat vásárolni, minélfogva sok pénzünk is ment már a szomszédba. Emiatt tehát jogosultságát látjuk annak, hogy végre nálunk is kezdenek melaszekeverékeket előállítani és forgalomba hozni, minélfogva állattartóinkat nagyon közelről érdekli az a kérdés, hogy hazai gyáraink mivel keverik a melaszet, mert a melaszet lehet értéktelen anyagokkal, de lehet többó-kevósbbé értékes takarmányfólékkel keverni, melyek szerint azután természetesen nagyon eltérő takar- mányértókkel biró melaszekeverékeket nyerünk.

Miután minket most csak a „Derby“ melasze érdekel, már előre is kijelenthetjük azt, hogy annak gyártói nagyon helyes eszmét valósítottak meg akkor, midőn a czukorgyártás másik hulladék-takarmányát, a szárított répaszeletet választották egyik felitatóanyagul, mert semmi sem tartozik annyira együvé, mint a a szelet s a melasze és most a szárított szelet amúgy is a legtermószetszerübb, legtápdusabb s legkönnyebben emészthető abraktakarmányok egyike, minélfogva pl. Nyugoteurópában nagyon sokat használják a lovaknál zabpótlékul s nagyon sokat etetik fejőstehenek, jármosökrök, hizóál- latok, juhok és sertésekkel is.

Végül a „Derby“ melasze harmadik alkotórésze a búza korpa, melyről fölösleges volna a nevénél többet említenünk, mert a korpát mindenki jó abrak-takarmánynak ismeri; pedig ha a „Derby“ melasze három alkotó részét egymással párhuzamba állítjuk, a korpát tartjuk közöttük a leggyóngébbnek, a mi tehát a mellett bizonyít, hogy a korpánál jóval nagyobb takarmányértéket tulajdonítunk a „Derby“ melaszénak.

A „Derby“ melaszet természetesen nemcsak hogy minden állattal lehet etelni, de bizonyos föltételek mellett határozott előnynyel is. Ily föltételek mindenek előtt, hogy a „Derby“ melasze ára ne haladja meg a zab s az árpa árát, mert a „Derby“ melasze táptartalma leginkább e két takarmány táptartalmával egyezik meg. A fejőstehenek és növendékállatok táplálásánál továbbá még azt a föltételt is ki kell említenünk, hogy miután ezen állatok nagy igényekkel viseltetnek a takarmányfehérje iránt, a „Derby“ melasze mellett fehérjében gazdagabb abrakfélót pl. olajpogácsát, maláta-csirát, stb , vagy legalább pillangós virágú szénát tanácsos velük etetni, mert a „Derby“ melaszéban csak mérsékelt mennyiségű a fehérje. Ellenben a lovak, jármosökrök és háziállatok nem viseltet-