Gazdák Lapja, 1903. július (2. évfolyam, 27–31. szám)
1903-07-09 / 28. szám
28. szám. GAZDÁK LAPJA. 3. oldal. A siker azonban nem meghatározott vegyü- let, hanem több nitrogén vegynek bizonyos aránj'ban való vegyülése. E nitrogén vegyek a liszt tulajdonságára jótékonyan hatnak s a búzalisztet kedveltté teszik. Így a siker egyik fontos alkotó része (agliadin) kölcsönzi a tésztának a nyithatóságot, a mi magyar búzánkat jellemzi s a külföld előtt annyira keresetté teszi, Legaczélosabb búzáink pedig a legtöbb agliadin tartalmú sikerrel rendelkeznek. Természetes, hogy a sikértartalom eszerint a búza értékére nagy befolyással van s mert láttuk, hogy mentül üvegesebb törésű a búza, mentül aczélosabb, annál sikórdusabb is, tovább menve pedig mentül aczélosabb, annál nagyobb térfogatához aránylagos súlya : megmagyarázva látjuk azt, hogy a búza értéke annak súlyossága arányában nő. A rendszer kedvéért foglalkozzunk pár szóval még a buzaszem 3-ik részével a csirával, mely ugyan inkább csak magtermelési szempontból érdekel. A csira a mag alsó részén a fehérnyóhez van nőve s a magnak aránylag igen kis részét teszi. Tudjuk, hogy kicsirázás után a növényke első stádiumában a mag kemónyitő tartalmából táplálkozik. Mentül nagyobb kemónyitő tartalma van a magnak, annál alkalmasabb termelésre. Ebből látjuk, hogy a vetőmag feltétele az őrlésre használandó búzától megkívántakkal nem mindenben egyezik meg. Általában azt kivánjuk a vetőmagtól, hogy — még ha egyéb jó tulajdonságai árán is — jól beérett legyen, kövér, nagyszemü, vagyis nagy keményítő tartalommal bírjon, sőt a kemónyitő szemcsék elhelyezése tekintetében sem szeretjük a túl aczólosságot. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vetőmagnak termelt búza, ha teljesen beérni hagyjuk, más tekintetben is megfelel azoknak a« igényeknek, miket a vetőmagtól kivánunlt; ázöü?1 bán nem felel meg teljesen azoknak ar “feltételeknek, melyeket a feldolgozásra termést'Tímzáhtál mint előnyös tulajdonságokat láttutfk” , ^ A későn vágott, beérni halott bttkíf haitié sápadt, víztartalma kevesebb! pfiszt®k,iI‘törés:Üj kevesebb protein, de annál ^bÁ^ítióÜfítő/tárta lom van benne s tórfb'^éí^Hó^‘1Vifeo:nyítóJt!t súlya aránylag kevés. ^ Viszont a koráádflpág.®itt'iíbtl8tt|in& Ami a szalmában érik meg, sötét • piros/."Sziütir lesz, kemény, aczélbtejÁiéhéz*;1 'ürvé^es;; törésű, tehát aránylag nft^cdyb ,WotOTÄ!'‘,täSthlii,u'vi6i Aszóval minden oly tulajdonsáig fokozódik' beimé, ami lisztjétskéresettá] értékesebbé teszi. ■*8mÍS.' teHtf‘tehát1'épen nem lényegtelen körül- riiétfJM'ítáz Wéítfkfcak 'tétázét3é$' díj? iMbküegyób j^'tulkjdöösággat'égyfit# sfeokott jarni, így ácséitotes ágötyeflagyv őí&fi&tó iátfflt0 él,'* hátát**zottan keresett és fizetett tulajdonsága a búzának. S bárha a búza színére befolyással van a válfaj, a kiima, a talaj, a termelési viszonyok is, ha a szin feltétlenül nem is tekinthető a használhatóság mértékéül, viszonylagosan mégis annak kell tartanunk. S mert épen annak aczé- lossága, színe tekintetében a korai vágás oly mértékben képes befolyásolni a búza minőségét, hogy használati értékét már e tényező magában véve is emeli, s igy a búzát keresetebbé, szóval jobban órtókesithetövé tenni képes, nem csalódunk akkor, ha búzánk értékét a vágás idejének helyes megválasztásával is emelni akarjuk. S ha ez áll, a mit pedig kétségbe vonni nem lehet, szinte csodálkoznunk kell, hogy egyes vidékeken e fogást, mi nemcsak, hogy költségbe nem kerül, de sőt a ki nem pergő magban jelentékeny megtakarításhoz is juttat, álta$,n$3- ságban nem használják ki s ahelyett, hogy a vetésre szükséges búzát lábán beérni hagyva, a többit mielőbb levágnák, bevárják inig az egész termés túl érik. Hogy eszerint ily fontos köínknóhyt kihasználhassunk s megállapítható; legyeid, náikor' legalkalmasabb vágni a buzáfcj kis érj ük- Ifigyete lemmel az érés lefolyását./ßiU .eojeJ i - niiiInsE Az érésben négy (stádiuJnaöl/'i ktilönfcöteteA tünk meg: erő :.-éiirs« ö;ü » -. A 1. Teljes, vagyözöld ;érés/jJftújaikor á zöld; gabonának töve sárgulni ikezd,;az alsó levelek elszáradnak, mig a felső! levelek.!1 még égésben zöldek. Ekkor a pelyvába; erősen' IbeszorulAmag- vak, melyek nagyságukat" már elérték, mégi zöld színűek s uh'ii' kiáyéipjukyj tejszerti folyadékot találunk^beEÍüübl ö kb aérm-i ítoiebie igésjshsBg E stádiumban a búzát még korán -volna vágni mert' a^-szemek öaszeasznak, megránezo- sodnak, si'tőbb lesz- belőlük a "korpa/ mintha lÜs&tf.'í'ui b’[sH .delfeiigeleiid ii/dléa gésygoigem fiaJ<;'iE4s8feb:táuközép»#,ioMijddéIfélső levelekliis elszáradnákv8®ll*8ár 'fényes éárgasziníl, idénmég nem tőbékeuyf ^'kailász' Sárgás/ yagyinbarná fia magvak el vesbtite'zöldí'szinükei, >1 megsárgukiak, keményebbek; lesznek/í bgyf> hogy körmön meg* hájütttá döáí töknekf.esev"tei iomaylólnsd igáé & d'A Ekkor táBtóbe»«. 3 eMü sb efJev Inaémobrií Jíe 2/ sárga"érés>,Tamivlegalkalmasäbb; a, búza vtígásá*lt'':i«hs«g «fei;vidlei leJseinim .vimlöi * Az esés ilyent stádiumában - vágott búza levágás1 utad a szalmában! megpirosodik, még* áczélosódik1 és* szolgáltatja az; "olyan szemet, nlélyek! lisztjéből' 'nyujthabóségáról1 híres magyaT tésztát'lehet készíteni,'-mit>a rétes 'készítésénél ófy előszeretettéi-' használ''ki; 'a‘ koiiyhamüvésZet; 1" A^' Sárgab'éréshe'ö lelkiem vágott "/búzán azutániba taz'Tdö'meleg, pár nap' alatt beáll a -ev 3MéljeáDéréa, ámikor a szalma1 bütykei megbardtftndk ‘éá 'összéhiizódnakf k' kalászból' "h szemek kötinyen bullának, a szemekét még meg léket'kórmöA''hajlítani,'"dé" Bfá^-iesá törnék-s színük is megsrafiefe^hi men ele y,néviöi gibeq
