Gazdák Lapja, 1903. július (2. évfolyam, 27–31. szám)
1903-07-24 / 30. szám
30. szám. GAZDÁK LAPJA. 3. oldal. 14. §. A kiáliitandó tárgyak egyöntetű csinos vignettákkal ellátva küldendők be, melyeken a legszükségesebb ismertető felirás, kívül feltűnően a közölt katalogus-szám is ki legyen tüntetve. 15. §. Gyümölcsből fajtánként egy tányérnyi küldendő be; nagyobb gyümölcsnél lehetőleg minden darabra kis négyszögü papirszelet ragasztandó az illető gyümölcs katalógus számával ellátva. Ez óvintézkedés az egyes gyümölcsdarabok összekeveredésének kikerülését czólozza. Szőlő fürtök rövid venyigével levágva tálczákon, vagy cserepekben tőkével együtt állíthatók ki, vagy szállításra berendezett csomagoló kosarakban. Táu3'érban, vagy kosarakban kiállítandó gyümölcshöz fajtánként kis névjegy alakú karton vignetta melléklendő. Gyümölcsökhöz a tányórkákat a rendezőség adja. 16. §. Borok, pálinkák s egyéb folyadékok saját felvignettázott, lehetőleg egyöntetű szinü kupakokkal lezárt üvegekben állíttatnak ki, fehérborok lehetőleg rajnai, vörös borok bordói 7 decziliteres, szomorodni és aszú borok V2 üt0' rés fehér tokaji üvegekben. Egy-egy faj borból legkevesebb 3, kóstolást inkább lehetővé teendő, lehetőleg 5 üveggel küldendő be. A borok vignettáján a feltűnően látható katalógus szám mellett különösen a szüretelés éve legyen feltüntetve, valamint a bor milyen sége. Ugyanígy vignettázandók a gyümölcsborok és pálinkaféleségek is. 17. §. Gyümölcsök, konyhakerti termények, még nem palaczk érett borok s egyéb romlandó anyagok a kiállítás tartama alatt frissítés czél- jából felcserélhetők. 18. §. Befőttek, izek s egyéb gyümölcs- konzervek tetszés szerinti edényekben, de a katalogus-szám s a tartalom megjelölésével vig- nettázott, fajtánként legalább 2 edónynyel álli- tandók ki, úgy, hogy egy legalább kóstolás czéljából a látogatók rendelkezésére álljon, egy pedig a kiállítás végéig felbontatlanul maradhasson. 19. §. Általában minden olyan termény, mely kóstolás tárgyát képezheti, vissza adatni nem fog. 20. §. Konyha- és virágkertészeti termények az alak és nagyságnak megfelelő elhelyezésben és mennyiségben állitandok ki, tételen- kint katalógus számmal és megnevezéssel ellátott vignettával felszerelve. 21. §. Méhészeti termények, czikkek, élő méhek, gépek, eszközök, anyagok, avagy működésben bemutatandó eljárások kiállítására vonatkozólag a rendezőség esetről-esetre fog intézkedni. 22. §. Jutalmak a rendező egyesület által adandó oklevelek, valamint testületek, hatóságok vagy egyesek által felajánlandó pénzdíjak és érmekből fognak állani. Jutalmak az V-ik csoportba tartozó czikkek, eszközök és gépek után nem adatnak. 23. §. A kiállítás látogatása egyszeri belépésre jogosító belépő jegyek és névre kiállítandó idényjegy vagy tiszteletjegy felmutatása mellett történhetik. Belépő-jegy egyszeri látogatásra 50 fillér, a megnyitás napján d. u. 1 óráig 1 korona., Idény-jegy az egész kiállítás tartamára 3 korona. Jegyek a kiállítás területén felállítandó pénztárnál válthatók. Belépőjegyet a kiállítók is tartoznak váltani. 24. §. A kieszközölt szállítási kedvezményeket, valamint kedveaményes vasúti utazásra jogosító igazolványt minden kiállító, illetve utóbbit a kiállítás megtekintésére érkező vendégek igénybe vehetik, ha ez iránt kellő időben a rendezőséghez fordulnak. 25. §. A vendégek, illetve csoportok elszállásolása iránt, kívánatra a szállásoló bizottság intézkedik. 26. §. Minden megkeresés a kiállítási irodának Szatmárra czimzendő. Védekezzünk a vér- és pajzstetvek ellen, melyek fiatal gyümölcsfáinkat pusztulással fenyegetik. Irta : Becsek Sándor nyugalmazott főgymn. tanár. II. Leginkább látható ezen váladék május, junius hónapokban, valamint szeptember havában is néha, amikor az, kivált az elálló ágakról, gályákról valóságos kis pelyhek alakjában csüng lefelé. Nyár derekán ezen pelyhes váladék már csekélyebb mennyiségű és télen aiig van, bár a sebhelyek felszínén kisebb mennyiségben akkor is látható. Télen a vértetü okozta seb kékeshamvasnak látszik, de fehéres színe akkor is kirívó. Ezek a vértetü foltok túlnyomó részben a fa szélvédte oldalán, valamint elálló ágainak alsó részén lelhetők meg. Az almafa levelein, vagy a fatörzsnek sima és teljesen ép kérgén vértetü soha sem fordul elő. Ha nyáron a vértetves foltról a pehely váladékot kissé lefújjuk, vagy lehorzsoljuk, akkor alatta a kártevő rovart, a vértetüt, tömeges mennyiségben találjuk meg, mert a vértetü ez alatt a fehér váladék alatt él, még pedig nem egyenkint, hanem kissebb folton száz, nagyobb folton ezer számra. Az itt élősködő vértetü nyár derekáig hamvas szinü. Hogy biztos meggyőződést szerezzünk arról, hogy ezen különböző tömegű váladék alatt tanyázó tetü valósággal vértetü, nem kell egyebet tennünk, mint azt szétnyomni. Ha vérszinü nedv ömlik ki belőle, akkor biztosak lehetünk, hogy vórtetüvel van dolgunk. A vértetü, valamint a többféle paizstetü is, uem kizárólag az almafát, hanem a körte- és szilvafát is pusztítja ; kisziván annak életnedvét, úgy, hogy az ily tetvektől fertőzött fa ha kihajt is április, májusban, de nem virágzik, tehát gyümölcsöt sem terem, sőt ha a bajt korán és gyökeresen
