Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)
Regeszták - 1638. év: 66–125. sorszám
1638. Keges^ták 66-125. sorszám A felperes ünnepélyesen tiltakozott az alperes makacssága miatt. Minthogy az alperes nem akar a <bírák> ítéletének engedni és megfelelni, azért a kereset szerinti büntetését kéri. Végzés: A makacsság és a felperes keresete miatt az alperes büntetést kap. - A felperes ítéledevél kiadását kérte. — [Végzés:] adasson ki. 123. (VII. 336.) Felvétetett Eötvös (Eóttuós) István felperes pere Hieronymus Gersl (Gersli) mészáros (lanio) mint alperes ellen. A felperes képviseletében ugyanaz aki korábban, tiltakozást követően kívánja, hogy az alperes egyenesen feleljen meg. Az alperes ügyvédje tudománytétellel azt feleli, hogy a felperes az alperest méltatlanul vádolja e perben. Sőt, az alperesre olyan dolgot fog, ami által az életével játszik („elete elfogiasara való dolgotfogna a^Jra.Ahol a felperes a keresetében azt írta, az alperes tolvaj módon, az országúton támadt volna rá, arra azt mondja, az alperes a kenyerét tolvajlással soha nem kereste. Ugyanez a felperes az alperest hatalmaskodással is vádolja. Az egész kereset két, cseppet sem kicsiny dolgot foglal magában. Ezért az alperes azt kívánja, hogy a felperes mind a tolvajságot, mind a hatalmaskodást elégséges bizonysággal bizonyítsa be, máskülönben mindezen két dolog miatt a felperes ellen ítéletet kér. A felperes tiltakozik az alperes tagadása miatt, kész adott időpontban keresetét bebizonyítani, sőt mindennek az erősségére arra is kész, hogy esküt tegyen. Az alperes szükségesnek tartja, hogy a felperes a kérelmi szakban (in instand) bizonyítsa a keresetét. Ami pedig a felperes eskütételét illeti, minthogy ez főben járó per, itt nem fogadható ez el, ezért elvetését kéri, valamint a kereset bizonyítását. Végzés: A felperes a saját keresetét adott időpontban bizonyítsa be, és az alperes is élhessen ellenbizonyítással, ha akar, mindezek megtörténte után mondanak ítéletet. Az alperes elfogadja a bírák végzését. 124. (VII. 336-337.) Felvétetett Szaka János (nobilis), a győri erősség (praesidium) lovaskatonája és az ő anyja, Nagy Borbála — elsőként Szaka Gergely, másodszorra pedig Makai (Makaj) István özvegye — mint felperesek pere Szűcs (Zwcz) avagy Zelenik Pál és János Győr város (civitas) polgárai, mint alperesek ellen. A felperes képviseletében Jagosich János mondja: a mostani 1638. évben, Mindenszentek ünnepe (november 1.) táján (circa festum Omnium Sanctorum), amikor a felperes asszony a bácsai (Bachiaj) határban, itt, Győrben (Geőr), a tarlóföldeknél békességgel, senkinek sem ártva, másodmagával a Győr vármegyei Bajcsra (Baicz) akart volna menni, akkor az alperes fél nem tudni micsoda gonosz igyekezetből és szándéktól vezettetve, az ország törvényének büntetésétől nem rettegve, a felperes asszonyt a következőképpen szólította meg. Szűcs (Zwcz) János ezt mondta: „latrul es toluajuul elitek ag baychjföldeket, sem[m]it sem adtok belóló, de bigoni meg tanitlak ugj mond, benneteket”. Több más szó között Szűcs Pál pedig - tisztelet adassék - így szólt az asszonyhoz: „Bujatok ugjmond, mind te es mind agjiad a^ seggembe. Aha ugj mond, te ven bestie lelek kurua, mind eltigh 52
