Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)
Regeszták - 1637. év: 1–65. sorszám
1637. év 11-32. oldal nem hagyott, ami a perújítás mellett beadott tanúvallomásokból is kitűnik — amit A. és B. alatti levelekben ad be, és aminek figyelembevételét kéri — ezért azt kívánja, hogy a felperes asszony mozdíttassék el a keresetétől. ítéletet kér. Az alperes, avagy a korábbi felperes képviseletében Czunko Mihály általános tiltakozást tesz, kéri a perújítás figyelmes átvizsgálását, a felperest - aki a korábbi alperes - pedig a kereset méltatlan követésével vádolja. Továbbá a panaszos fél ügyvédje a fent elmondottakkal nem a saját feljebb vitelét követte. A [Hármaskönyv] II. rész 70. címe alapján méltatlanság bűnében [a panaszos félre] ítéletet kér. A felperes, avagy alperes nem ad helyet a kifogásnak, ugyanis ő elállt a feljebbvitel- től, amikor perújítást kért, amit a bíró is elismer. Ezért egyenesen feleljen. Végzés: Minthogy a panaszos, miután a perújítást kieszközölte, semmit sem szólt a féljebbvitéltől történő elállásról, sőt erről a mostani érvelése során sem tett említést. A perújítás mellett kitűnik, hogy a panaszos méltatlanul perlekedik, a feljebbviteltől el nem állva perújítást tett. Ezért a bírák a méltatlanság büntetésében, úgymint 40 ft-ban őt megbüntetik. A [korábbi] felperes, [mostani] alperes az ítéletlevél (litterae adjudicatoriae) kiadását kéri. — A panaszos fellebbez. — [Végzés:] Tétessék át. — Az alperes24 [a korábbi] felperes szerint a citált törvényhely alapján nem lehet áttenni az ügyet. 29. (VII. 294-295.) Felvétetett Enyingi (Enningj) Mihály özvegye mint felperes pere Rácz János alperes ellen. A felperes képviseletében a keresetet előadó ügyvédje kéri, hogy az alperes egyenesen feleljen a keresetre, és a beidézett kezesek megjelenését kéri, valamint az ország törvényei szerinti büntetést. Az alperes ünnepélyes tiltakozást követően kívánja, a felperes bizonyítsa be, hogy’ az alperes az ő szegődött szolgája lett volna, és félfogadásakor nem hallotta volna, hogy juhait a pusztán [nem] fogja legeltetni, valamint [hogy akkor nem hallotta], hogy az alperes az ő juhainak nem fogja gondját viselni. Ugyanis az alperes attól fél, hogy' azokat a török elveszi. De ha az ikrényi földön akarna legeltetni, akkor az alperes kész lenne a juhait a magáéval együtt legeltetni. Ami pedig az újvárosi kapu betétele után, a mezőn történt verekedést illeti: a felperes fegyveres kézzel maga mellé vette Baj Mártont és a kapu betétele után, egyenesen juhaihoz menvén az alperesre támadt. Ellenségeskedve az alperest csákányával és karddal verni kezdte a felperes. Az alperes erre azt mondta, ne vagdalja, ne verje őt, ha vétke lenne, törvény szerint járjon el. De ezzel a felperes nem törődött, csákányával az alperesre vágott, és a másik is karddal vagdalni akarta. Az alperesnél egy juhász pálca volt. A maga védelmére a csákányt és a kardot kezeikből kiverte, de amikor ez a pálca eltörött, elfutott a felperes fél elől. Ok, akik az alperesre támadtak, ketten voltak, csakhamar elérték, a földhöz vágták, haját kiszaggatták, fején sebet ejtettek, és ha két juhász oda nem ért volna, meg is ölik. E két juhász választotta szét őket. Mindezt bizonyítani is tudja Mészáros (Mezaros) Györggyel és Abdái Markó fiával, valamint a két juhásszal, és az alperes a városi bírónak is megmu24 Javított szó, a jegyző először A.-t írt, amit I.-re módosított. 21
