Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)
Regeszták - 1641. év: 237–311. sorszám
1641. év 93-132. oldal alperest. Több tanú kívántatnék ehhez. Második tanút azért sem lehet elfogadni, mert nem zálogos ember, semmiféle zálogja nincs a városban. A harmadik tanú pedig csak egy ember, egy ember vallomása miatt pedig senkit sem szoktak elmarasztalni. Ami pedig az első tanú vallomását illeti, jóllehet, Német Márton esküt tett személy és tagja ennek a becsületes széknek, egy bíró is ebben a perben. Ezért is tisztesség és becsület adassák a [bíráknak], [az alperes] megköveti őket, de az ország törvénye szerint bíró és tanú ugyanaz a személy [ugyanabban az ügyben] nem lehet. Az más, ha ez az úr szintén esküt tett erre a székre, de erre a perre meg nem esküdött. A felperes tiltakozik a mostani kifogások miatt. És ragaszkodik az általa beadott tanúvallomásokhoz. Ha e bizonyítás nem lenne elegendő, amennyiben a törvény úgy hozza, függelékként kész saját eskütételével is megerősíteni. Azzal kapcsolatban pedig, hogy az egyik tanúnak nincs zálogos java, amennyiben ő esküt tett, tisztességbeli személy, bevételre kerülhet. Ami pedig Német Márton esküdt úr vallomását illeti, az is hasonlóképpen bevehető, de minthogy ott tanú, e perben nem voksolhat. Az alperes ügyvédje ragaszkodott az általa fent elmondottakhoz, ami pedig az eskütételt illeti, azt itt későinek tartja, akkor kellett volna mondania, amikor a bizonyítást magára vállalta. A felperes ezt azzal egészítette ki, hogy az alperes is magára vállalta az ellenbizonyítást, de mivel ezt elmulatta, ezért büntetését kéri. Végzés: A bírák elolvasták a tanúvallomásokat és azok beszámításra kerültek. Mind az első, mind a második tanú vallomása beszámításra került, a harmadik tanú ellen pedig [az alperes] nem emelt kifogást. A három tanúvallomás elegendően bizonyította a felperes keresetét, és ezért az alperest nyelvválts ágra (emenda lingvae) büntetik. A felperes az ítéletlevelet és az elbocsájtást kérte. — Az alperes fellebbez. — Tétessék át. 292. (VIII. 121.) Felvétetett Kovács avagy Vízvári Márton felperes pere Török Farkas alperes ellen. A felperes képviseletében ügyvédje, Harassy Mihály az ünnepélyes tiltakozást követően előadja: ebben az 1641. esztendőben, Szent Iván nap (június 24.) táján, a fent megnevezett alperes nem tudni miféle vakmerőségtől viseltetve a fent megnevezett felperes Győr vármegyei Győrött lévő házára támadt. E ház egyfelől Szabó Andrásné háza szomszédságában fekszik. Midőn hatalmaskodva házára támadt, egy nagy bot volt a kezében, amivel a felperest annak nem kicsiny fájdalmára és gyalázatára vállon ütötte. Ezért a felperes azt kívánja, hogy az alperest két rendbéli hatalmaskodásáért az új törvénycikkek tartalma szerint hatalmaskodás bűnében marasztalják el, és ugyancsak nyerjen büntetést a felperes fájdalmáért. Az alperes képviseletében Jagosich János szerint a felperes keresete és más egyéb dolgok megfelelő volta az eddigiekből nem tűnik ki. Méltatlanság miatt tiltakozik és a keresetről másolatot kér. Végzés: Adasson ki a másolat. A másolatokért 12 dénért fizet. 121
