Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VIII. 1637–1641 - Városi Levéltári Füzetek 14/2013 (Győr, 2013)
Bevezető
Bevehető közé (Nr. 12.), Gala Imre a török miatt menekült Kisbarátról a városba és került a polgárságba (1637. Nr. 41.), Decsi Pál nem e peremvidékről, hanem Ráckevéról, ahogy forrásunk fogalmaz, a török iga alól jött Győrbe (1637. Nr. 63.). A szűkebb-tágabb régió jelentős szerepet játszott a polgárság utánpótlásában, így pl. Bíró Lőrinc a közeli Győr vármegyei Koroncóról, Bálit Szíjártó Máté Veszprémből jött (1637. Nr. 13-14.), a minden bizonnyal származási helyre utaló előnév, nem kizárhatóan foglalkozásnevet is takaró hosszú vezetéknévvel illetett Muraszombati Gödi Barbély Márton Sopronból érkezett, míg a süvegjártó Horváth Gergely a győri püspök Sopron vármegyei falvából, Zsirá- ról származott (1637. Nr. 13., 49.), miképpen Juritz Miklós immáron jóval távolabbról, a horvátországi Varasdról került Győr polgárságába (1637. Nr. 42.). Johann (Johannes) Pretnau gyógyszerész a mesteremberek mellett egy teljesen más foglalkozáscsoport, a nem ügyvédi tevékenységgel foglalkozó szakértelmiség városi polgárságba kerülését is illusztrálhatja (1638. Nr. 73.). Az 1637—1641 között keletkezett, eddig feltárt, ismert és e kötetbe foglalt regesztákban szereplő több, a város életében fontos szerepet játszó személy végakaratát Horváth József publikálta. így pl. a jegyzői hivatalt is betöltő Torkos János (1640), a helyi elitbe tartozó Opicz/Oppicz János (1641), a többször bírói tisztre választott Benkovith Péter (1653) végakaratai is megjelenteké A feldolgozások mellett a városi jegyzőkönyvi bejegyzések, a közölt végrendeletek, a már kiadott házösszeírások8 9 10 alapján, illetve további forrásfeltárások révén joggal kijelenthető: érdemes lenne a mezővárosi polgárság múltjára vonatkozó mikrotörténeti tanulmányokkal megpróbálkozni.111 A tárgyidőszak jegyzőkönyvi bejegyzéseiből egyet közölt a dualizmus korának nagyszabású jogtörténeti gyűjtése, a „Corpus statutorum” dunántúli városi jogszábalyokat közzéadó kötete.11 Ez úton fel kell hívni a T. Olvasó figyelmét egy7 önálló feldolgozást kívánó kiterjedt témakörre, ez a 17. századi Győr lakosságának névhasználata, illetve névírásmódjai. Sajnos forrásaink még a városi elithez tartozó, jelentős közszerepet játszó személyek esetében is eltérően adják meg a neveket; ez a bizonytalanság, kortársak által használt változatok a regesztákban is tetten érhe8 Horváth József. Győri végrendeletek a 17. századból. II. 1631-1654. Győr, 1996. Nr. 149., 152., 217-218. 9 A máig kitűnően használható feldolgozás és adattár: Villányi S%anis%ló\ Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. [Győr, é. n.]. A házösszeírások modem kiadása: Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai 1564—1602. Győr, 2003. (Városi Levéltári Füzetek; 7.) 10 A városépítés és háztörténet oldaláról: Lóvéi Pál: A győri Liszt Ferenc utca 1. alatti „Curia Nobilitaris”. In: Győri Tanulmányok 21. Felelős szerk.: Bana József, Győr, 1998. 45-60. 11 Kolosvári Sándor — Óvári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye V/2. kötet, Dunántúli törvényhatóságok jogszabályai, Budapest, 1904. 193-194., vö.: Nr. 236. regeszta. 9