Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1631–1636 - Városi Levéltári Füzetek 13/2011 (Győr, 2011)

Regeszták - 1633. év: 223–305. sorszám

1633. év 73 -98. oldal A felperes ugyanazon ügyvédje, mint korábban, előadja: az alperes asszony parázna- ságban fogant gyermekecskéjét miután a világra hozta, ezen gonosz cselekedetét öregbítve a Győr vármegyei Győrött, Újvárosban, ezen 1633. év Nagyhetében, magát fel kívánta akasztani. Már a kötél is a nyakán volt, ha mások oda nem értek volna, szándékát végre­hajtja. Ezért a [felperes] magisztrátus mint afféle gonosz asszony felől érdeme szerint tör­vényt vár. Az alperes személyesen előállva mondja: azt a gyermeket a rábaközi szolgabírótól, Pál deáktól, ezen győri Újvárosban kapta. Az akasztás szándékát tagadja. Végzés: A bírák az ártatlan gyermekre is tekintettel lévén úgy ítélték meg, hogy a vá­rost azonnal el kell hagynia, dsztességgel keresse életét és tartsa el a gyermeket. 258. (VII. 156.) Felvétetett ugyanezen [felperes] magisztrátus pere Ursula asszony (consors), Kovács (Kouacz) Jakab felesége és Boka János győri polgár, mint alperesek el­len. A felperes képviseletében ugyanazon ügyvéd, mint fentebb, előadja: a fent megneve­zett alperesek az isteni félelmet hátra téve 1632 Szent Iván nap (június 24.) táján — amint az a tanú kihallgatásából kiderül —, az egyik alperes, Orsolya asszony Boka Jánost kézenfogta, úgy vitte fel a ház tetejére {„ha% hejara... ’), és ott gonoszságot cselekedtek. Sőt, már az előtt is, midőn a békát együtt sütötte [az asszony] a kenyérrel, és a városházán fogságban tartották. A másik alperes, Boka János, akkor arra kérte a bírót, hogy az ablakon keresztül beszélhessen az asszonnyal, majd a város szolgáját addig kérlelte, amíg az beengedte az asszonyhoz. Mindezen gonosz cselekedetekre ítélkezést vár. Az alperes személyesen megjelenvén tagadja a keresetet. Végzés: Minthogy ezen dolgok felől a bírák korábban ítélkeztek, és az alperesek es­küvel tisztázták magukat, ahhoz képest most a korábbi vétkekért nem lehet őket megbün­tetni. így felmentik őket. 259. (VII. 156-157.) Felvétetett Erzsébet asszony (nobilis domina), Káldy Miklós, ezen Győr város (civitas) esküdt jegyzője feleségének a pere Gyurkovith (Giurkouith) Ilona, Egerszeghy avagy Szabó András (egregiorum) alperesek ellen. Továbbá Sáfár Margit asz- szony (honesta foemina), Szabó avagy Nagy János (prudens) felesége felperessége mellett Dorottya asszony (mulier), a néhai Sipos avagy Csizmazia Balázs özvegye mint alperes el­len. A felperes képviseletében Jagosich János (nobilis) az ügyvédvalló levél bemutatását követően előadja: 1633. február 6. táján (circa D[omi]nicam Quinquagesimae), a fent meg­nevezett alperes asszony a felperes tisztességes asszonyok jó hírét és nevét meggyalázó és megölő szándékkal viselkedett. Ekkor ide, a Győr vármegyei Győrbe a Veszprém várme­gyei Pápáról egy valamiféle Anna nevű asszonyállat vallomását hozta a Pápa városi Bakos János és a melléje vett esküdtek megpecsételt kiadványában, amelynek másolatával megin­tik az alperest. (Ezt az [Anna] nevű [rosszhírt elhitető] asszony állatot, miképpen azt az al­peres maga is vallja, az alperes fogatta volna meg.) Ezzel a vallomással az alperes azt kíván­ta bizonyítani, hogy a felperes asszonyok ördögi tudománnyal és mesterséggel élve az ő ve- jének, Csizmazia Mártonnak, némely fájdalmat okoztak. E hozott vallomás mellett [az al­peres] nyilvánvalóan azt is elhintette itt, Győrben, hogy a felperesek az ördögi tudomá­nyokkal foglalatoskodnak. I ízt sok alkalommal, fölfuvalkodottan és gyalázatosán, tisztessé­ges emberek előtt merte mondani, amit tisztázni is tudnak a felperesek. És mindezeken felül: az alperes asszony által megfogatott [rosszhírt] elhitető asszony is vallott — az is hite­81

Next

/
Thumbnails
Contents