Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1631–1636 - Városi Levéltári Füzetek 13/2011 (Győr, 2011)
Bevezető
Bevezetés ken kívül jelenleg alig tudunk valamit. Körükből tán’ legismertebb az a Jagasics/Jagosics (jagasich/Jagosich) János, aki — miképpen az előző kötet anyagában is (1628), úgy a most feldolgozott források szerint is a győri káptalan jegyzőjeként is feltűnik (1636), akinek családja a század derekán és második felében Győr vármegye több fontos hivatalviselőjét adta.6 A magisztrátus, a városi törvényszék előtt vitt polgári perek közül itt csupán két, viszonylag nagy számban előforduló, részben topográfiai, részben család-, társadalom- és gazdaságtörténeti információtartalmuk miatt a várostörténet szempontjából az „átlagosnál” nagyobb jelentőségű pertípust emelnék ki. A polgári perek egyik jelentős részét az örökségi perek alkotják. Ezek a peres esetek valójában több generáción keresztül egyes házak házbirtoklásának, örökítésének a kérdéskörét, problémáit és konfliktusait taglalják, bár erősen töredékesen és szórványosan, de birtoklástörténeti, topográfiai adatokat nyújtanak az erődváros 17. század első harmadának topográfiai vizsgálatához.7 Hasonlóképpen nagyon karakteresen, adóssági perekként jelennek meg azok a döntően szarvasmarha, kisebb részben borkereskedelemmel - vagy egy esetben nagy tételű süvegkereskedéssel — kapcsolatos perek, amelyek a győri kereskedő világába, kereskedelmi társulások működésébe, az áru- és pénz hitelek viszonyrendszerébe engednek mikroszinten is bepillantást. Az adóssági, elszámolási perek között, Győr távolsági közvetítő kereskedelemben betöltött szerepét tekintve, hangsúlyosan rajzolódnak ki azok az esetek, amelyekből a Hódoltság és Bécs közötti kereskedelmi kapcsolathálózat egyes elemei, e kapcsolatrendszer működési szisztémáinak bizonyos momentumai is rekonstruálhatók. E vizsgálati körben a győri kereskedők más régióbeli városok kereskedőivel kialakított kapcsolataira (pl. Magyaróvár), miképpen a hódoltság mellett a régió felvásárlás szempontjából jelentősebb vásárhelyeire (pl. Rábaköz települései) is találhatunk szórvány adatokat. Csupán a forrásanyag sokszínűségét, elemzésének sokoldalú lehetőségét illusztrálva szeretném megjegyezni: az örökséggel, vagy kereskedéssel kapcsolatos adóssági perek egy speciális csoportja még ebben az időszakban is a korszak legnagyobb inflációjához kapcsolódik, és a „Wipper- und Kipperzeit” Nyugat- Dunántúlon máig kevéssé adatolt történetéhez ad információkat (pénzérték stabilitása, polturák elterjedése) (Nr. 62., 84.).8 Ugyancsak több szempontból is speciálisnak mondható a szabó céh mestereinek belső ellentéteire mutató eset. Ugyanis 1635-ben Merő János, az új céhmester személye és tisztségviselése ellen egy kisebbség tiltakozott, ami a győri céhes szabómesterek többségének állásfoglalását vonta maga után. A perjogi szempontból is fontos eset során (céhgyűlés - céhes mesterek és fogott bírák ítélkezése céhügyben — városi bírói fórum elé kerülése az ügynek) a győri céhes szabómesterek jelentős része ügyvédet vallott, így a meghatározó mesterek egy nagy csoportja rögtön nomináüsan a kutatás, a későbbi társadalomtörténeti mikro vizsgálatok látószögébe került (1635. Nr. 445., 460.). 6 Cecsényi Lajor. Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században. In: Levéltári Szemle, 38. (1998) 3., 14-34. 7 A korszak győri teleknyilvántartásaira, birtoklásaira: Villányi Soytnisyló: Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. [Győr, é. n.], Cecsényi Lajor. Győr város telek- és házösszeírásai 1564—1602. Győr, 2003. (Városi Levéltári Füzetek; 7.) 8 Buya János: Az első európai infláció és magyarországi hatása (1618-1628). In: Aula. Társadalom és gazdaság. [Budapest] 1991. 94-102., US.: Kipper pénzek a mérlegen. Az 1620-as évek inflációjának két szakasza. In: Századok, 134. (2000) 4., 881-912. A térségre vonatkozó forrásközlés: Dominkovits Péter. Iratok a „Wipper- und Kipperzeit” nyugat-dunántúli kutatásához (1621-1625). In: Pénztörténet - gazdaságtörténet. Tanulmányok Búza |ános 70. születésnapjára. Szerk.: Bessenyei József — Draskóczy István. Budapest - Miskolc, 2009. 99-110.' 7
