Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1631–1636 - Városi Levéltári Füzetek 13/2011 (Győr, 2011)

Regeszták - 1633. év: 223–305. sorszám

1633. év 73 -98. oldal meg Barbély Istvántól örökjogon a részét - amit most is birtokol —, csupán zálogként. Az alperes is bizonyítsa állítását egy autentikus levéllel és ne annak a kapitánynak a levelével, amit itt bemutat. Ha nem bizonyít, úgy a felperes asszony a ház megítélését kéri, az pénz nélkül adassák át a felperesnek. Az alperes szerint néki magát a házat adták el, de nem zálogként, ahogy Nagy László vajdának, hanem miként föntebb mondta. O a felperes asszony anyjától, apjától nem zálo­gos jószágként vette, hanem örökben. Akkor Győrben nem volt káptalan, amit a jövendő­ben bebizonyít. A felperes visszatér korábbi érveléséhez. Végzés: Minthogy az alperes arra kötelezi magát, [adott] időpontban tanúkkal azt be fogja bizonyítani, hogy a házat 50 tallérért83 a felperes asszony atyjától és anyjától {örök jogon} vette, ha bebizonyítja, ítélkezni fognak. 246. (VII. 150-151.) Felvétetett Szerecsenyi (Zerechien) Erzsébet felperes pere a néhai Kethelyi Jakab özvegye ellen. A felperes ügyvédje, ugyanaz mint korábban, mondja: A felperes beadott bizonyításából az világosan kitűnik, hogy az alperes asszonyt nem illeti a ház. Kívánja, hogy a bírák a tanúval­lomások alapján ítélkezzenek. Az alperes ugyanazon ügyvédje, mint föntebb, tiltakozást követően mondja: A városi es­küdt előtti tanúbizonyítás során a tanúk azt is vallják, hogy azt a házat Kethelyi (Kethelj) Jakab az alperes asszonnyal építette. Valamint az alperes asszony is az elmúlt második időpont alkal­mával amiatt tiltakozott, hogy szabadjon néki a törvény szerint a maga idejében ellenbizonyítást tenni. Ezért egy ilyen időpontra kész azt bizonyítani, hogy a felperes asszonyt, noha az Kethelyi Jakab mostoha leánya volt, tizennyolc esztendeig ruházta és eltartotta, majd értéke szerint kihá­zasította. A felperes asszony anyja halála után a felperes asszony nagyanyja, Balogh Gergelyné, minden felperest illető holmit, még a fazekakat is, Kethelyitől elvitt. Az alperes nyolc évig la­kott Kethelyinél. Tiltakozik saját jegyajándéka (dós), és a vele együtt történt építkezés miatt. Az atyafiak, úgymint a néhai Balogh Gergely özvegye és Széles (Zeles) Gergely, akik az alperes asz- szony védnökei (evictorok) is, ünnepélyesen tiltakoznak, ugyanis ők, akik apjuk, anyjuk után Héthelyivel (Kettheli) egyek voltak, közelebbi vérrokonok, őket jobban illetné a ház, semmint a felperest, aki mostohaleány. ítéletet kér. A felperes tartja magát a bírák végzéséhez és a tanúvallomásokhoz. Ami pedig Széles (Zeles) Gergelyt és Barbély (Barbelj) Andrásnét illeti, az elkövetkező időben keressék a felperes asszonyt és készségesen megfelel nekik, de ez a kereset nem az ő illetékességük. Ahogy fent, a ház megítélését kéri. Az alperes visszatér a maga által mondottakhoz és ítéletet kér. Végzés: A korábban múlt törvénykezési időpontban a bírák végzése alapján a felperes asszony a maga ajánlata szerint egy dokumentumot beadott, amivel azt bizonyítja, hogy a peres házat az ő anyjával közösen szerezték. Ezt a felperes asszony világosan bebizonyította, hisz az összes tanú azt vallja, azon ház a felperes anyjával, Zsuzsanna asszonnyal került megszerzésre. Ezért a bírák az alperes asszonyt elmozdítják a háztól. Az alperes asszony ráadásul Kethelyi ne­vét is megváltoztatta. így a házat, mint anyja utáni örökséget, a felperes asszonynak ítélik. Ami pedig Széles (Zeles) Gergely és Barbély Andrásné követelését illeti, ők azt a felperes asszony el­len szabadon indíthatják. Az alperes a földesúr úriszékére kíván fellebbezni. — Végzés: Tétessék át. A felperes az ítéletlevelet kérte. - [Végzés:] Adassák ki. - [A felperes ezért] a 20 dénárt megfizette. 83 A jegyző először forintot írt, majd javított. 77

Next

/
Thumbnails
Contents