Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1631–1636 - Városi Levéltári Füzetek 13/2011 (Győr, 2011)
Regeszták - 1632. év: 121–222. sorszám
1632. Regeszták 121 —222. sorszám 190. (Vll. 128-129.) Felvétetett Szabó (Zabo) avagy Nagybajuszéi (Nagjbaiuszo) György győri polgár és felperes pere Fajszi (Faizy) Mátyás győri polgár és a Komáromban lakó Szabó János mint alperesek ellen. A felperes képviseletében Harassy előadja: 1632 (Sz: Jakab) nap (július 25.) táján a Győr vármegyei Győrött, Sümegi (Swmegj) Szabó Benedek házánál, midőn az alperesnek a felperes semmit sem vétett, az nem tudni, micsoda felfuvalkodottságból, a megnevezett Sümegi Szabó Benedek pincéjében förtelmes szitkokkal szidalmazta a felperest: „nem jámbor vág, be^tie lelek kuruajjy vág, a% aniadis kurua volt”. A rajta esett gyalázatos szidalmakat az alperesektől azok díjáért sem vette volna fel. így az alperesek elmarasztalását kéri külön — külön is. ítéletet kér. Az egyik alperes, Fajszi (Faizj) Mátyás, személyesen megjelenvén másolatot kér. — Adasson ki. A másik alperes, Szabó János képviseletében senki sem jelent meg. Az alperes kéri, hogy a távolmaradás miatt ez az alperes marasztaltassék el. Végzés: Minthogy az alperes nem jelent meg, azért elmarasztalják. — A felperes az ítéletlevelet kéri. — Kiadták. 191. (VII. 129-130.) Felvétetett Doktorovith (Doctorouith) avagy Varga Jakab felperes pere Nyeregjártó (Nieregjarto) Gergely alperes ellen. A felperes képviseletében Pajor (Payor) János előadja: Midőn 1632 Szent Bertalan Apostol nap (augusztus 24.) táján a megnevezett alperes nem tudni, micsoda vakmerőségtől vezetetve, a felperest azzal vádolta, hogy ő mind ő felségét a császárt és királyt [t. i. II. Ferdinánd királyt], mind pedig a győri vitézlő rendet Révfaluban (Rewffalu), a Duna mellett,. itt, Győr vármegyében szidalmazta volna. Az alperes nem kereste meg a földesurakat, sem a város bíráját, „es rea[m] nem parancsolna[n]ha mit vetette[m] volna...”, a felperes nagy gyalázatára, kárára, jó hírének, nevének kisebbítésére, mindjárt a vicegenerálisnál panaszolta be, holott a felperes gyermekkorától Őfelsége híve volt és most is az. Továbbá mind a magyar, mind a német vitézlő rendnek csak jót kívánt és őket örömmel szolgálta. Ezért az igazságszerető bíráktól ítélkezést vár, vajon mit érdemel az őt a vicegenerális és mások előtt méltatlanul vádoló, gyalázó alperes?70 1632. szeptember 17. 192. (VII. 130.) Az újvárosi (Vyuaras) Csizmazia (Chiszmazia) István két árva fiának gyámságát viselt Sebessy György — akinél az árvák pénze volt — a városházán, a bíró, az összes esküdt és néhány egybehívott főember jelenlétében számot adott pénzkezeléséről. Sebessy nem maradt az árvák adósa, pénzükből a gyámnál semmi nem maradt. Ugyanis apjuk halála után a temetés, temetési szertartás kifizetése után e pénzből 75 magyar forintnál több nem maradt. Az tetszett a bíráknak, hogy a 75 magyar forintot hű kéz kezébe kell adni, és e tőkéből az árvák évenkénti kamatot kapnak, amiből táplálhatják magukat, miképpen a tőkeösszeg a jövendőre megmaradna számukra. Ezért azt a 75 ft-ot Angarano Márton győri városi esküdt magához vette oly módon, hogy az ezután járó évi kamatot, azaz 7 Vá ft-ot évente az árváknak megadja. Ennek biztosítékaként állandósággal lekötötte egyik, konkrétan azon Győr városban lévő boltját, amelyben ekkor Hans (Hanz) Fenf árusított. Amikor pedig annak ideje lesz és az árvák is úgy kívánják, Angarano Márton fogyatkozás nélkül 70 A perfelvételnek itt nincs folytatása. 64
