Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1631–1636 - Városi Levéltári Füzetek 13/2011 (Győr, 2011)
Regeszták - 1632. év: 121–222. sorszám
1632. év 41-72. oldal peres úrral perbe ereszkedni, de jól tudja, hogy kik azok, akik őt ártatlanul megvádolták, így azt kívánja, hogy vádlói álljanak elő, és ha |vádjukat] bebizonyítják, szenvedjen csak [az alperes], de ő ebben a vádban ártatlan és ennél többet nem is tud ártatlansága kapcsán mondani. A felperes az alperes érveléseiről azt mondja, minthogy ő az alperes magisztrátusa, semmiféle bizonyítással nem kell élnie. Ha az alperes ártatlansága mellett érvel, vérdíja (homagium) szerint tisztítsa meg magát. ítéletet kér. Az alperes visszatér az általa korábban mondottakhoz. Végzés: A bírák tekintetbe veszik, hogy' az alperest valamiféle gyermekkorú ifjak vádolták — akik közül az egyik eltávozott ebből a helységből —, valamint azt, hogy,a vádak nyomán már régóta fogságban szenved az alperes, így a következő széken harmadmagával ártatlanságát bizonyíthatja. A bíró elegendő kezesség alatt [az alperest] elbocsáthatja. 161. (VII. 111.) Felvétetett ugyanezen magisztrátusnak mint felperesnek a pere a Győr város külvárosi polgára (cívis suburby civi[ta]tis), Kovács (Kouacz) Jakab felesége, Orsolya (Vrsula) asszony mint alperes ellen. A felperes képviseletében ugyanazon [ügyvéd], mint más esetekben, előadja: Még az 1629. évben, Péter és Pál apostolok ünnepe (június 29.) táján (circa festum B[eati] Petri et Pauli Ap[osto]lor[um]), a fent megnevezett alperes az isteni félelmet hátrahagyva, a világi törvény súlyos büntetésétől nem rettegve Győr Újvárosban, Győr vármegyében, a saját házában található sütőkemencében a kenyerek között egy varangyos békát („...varakas békát...’) sütött. A felperes azt kívánja, hogy [az alperesről], mint afféle bűbájos asszonyállatról ítélet hozassák. Az alperes képviseletében senki sem jelent meg. A felperes ünnepélyesen tiltakozott az alperes makacssága miatt és az ország törvénye szerinti levelesítést kéri (proscribaltatni). Végzés: Bizonyos okokra tekintettel a bírák e perben nem levelesítik az asszonyt, hanem egyszerűen meg nem jelentként hagyják, [úgy járnak el]. Adassák ítéletlevél az alperes ellen. 162. (VII. 111-112.) Felvétetett Balasko avagy Mészáros (Mezaros) Márton mint panaszos pere Német Márton alperes ellen. A felperest képviselő a perújítás mellett kijelenő: A panaszos a felperes összes tanúját — akiket a bírák szorgalmasan megvizsgálva helyükön hagytak, és ítéletüket így alakították ki — el kívánja vetni az által, hogy ők eskütétel nélküli tanúk lennének, és ellenük látszólag számtalan bizonyítást is tett. így az alperes a felperes épp ésszel megnyert igazát kívánja el- rontatni. A tanúk közül sokan az alperes akarata ellen, többen eskü alatt — mint a tápszentmiklósi (tapj sz: miklossy) bíró és az esküdtek — vallották, hogy a tanúk eskü alatt tettek vallomást, mint pl. Lampért Imre — aki esetében az eskütétel nélküli vallomástételt a panaszos nagy erővel bizonyította. A törvényen kívül (collaterälis)58 szedett tanúbizonyításból világosan kitűnik, hogy' mind Baráti (Baratj) Andrást, mind a pázmándi (pazmanj) asszonyt Cippan György szentmártoni (sz: martonj) bíró esküdtette meg (,,...hitóstette es eskwttette....’). Az, hogy ez így történt, az a mostani panaszos tanúbizonyításából is kiderül, ha a bírák azt újra, szorgalmasan elolvassák. Azt is megtalálják ott, hog)' a panaszos miféle módon kívánja a felperes korábbi igazságát elvetni;59 hisz [az általa felvonultatott] tanúk, minthogy saját magukkal szemben viaskodnak, azért egyik sem fogadható el. Ezért [a fel58 A fogalomra: Törvénytudományi műszótár. Pesten, 1840. 65. 59 A jegyző először gyaláztatnit írt (gialaztatni), majd felülírással a fogalmazás élét tompította. 55
