Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1631–1636 - Városi Levéltári Füzetek 13/2011 (Győr, 2011)
Regeszták - 1632. év: 121–222. sorszám
1632. Regeszták 121 — 222. sorszám pedig úgy ítélték meg, hogy jövendőbeli nagyobb biztosíték gyanánt az ügyet jegyzőkönyvezik. Azon 7 tallérról pedig, amiről ugyanezen szabólegény Szabó Tamásnak írt, azt Szabó Tamás Szabó János kezéhez adta az 1630. évben, és ezt Szabó János sem tagadta, hanem elismerte. 1632. április 16. 136. (VII. 96.) Bajcsy (Baiczy) Istvánért az alábbi személyek vállaltak kezességet: Gombkötő Lukács és Bajcsy (Bayychi) István. 137. (VII. 96.) Thoma Stahel ügyvédet vallott. Angarano N., Német Márton, Sebastian (Sebestien) Hofer, Szibilla asszony hasonlóképpen ügyvédet vallottak. 1632. április 17. 138. (VII. 97.) Sorpa István és Fajszy (Faizy) Mátyás között, a sokféle egyenetlenségek és számvetések okán a városházán, bíró urak jelenlétében és által, a következő eligazítás tétetett. Fajszy Mátyás Sorpa István legújabb számvetése szerint 32 tallérral, 1 forinttal, 20 pénzzel adós. [Fajszy] megfogadta, hogy ezt az adósságot a következő Úr Napjára fogyatkozás nélkül megfizeti. Emiatt a bírónak az esküdtjeivel nem kell többet búsulnia. 139. (VII. 97-98.) Perújítás miatt felvétetett Thomas Sthal (Staal) (prudens ac circumspectus), Győr mezővárosi (oppidum) polgár és nagykereskedő (negociator) mint felperes pere Sebastian Hofer, hasonlóképpen győri polgár és nagykereskedő mint alperes ellen. A felperes képviseletében Pajor (Payor) János (nobilis) az ünnepélyes tiltakozás előrebocsájtását követően mondja: 1630. évben, Böjtben, {Gyümölcsoltó Boldogasszony nap [március 25.] táján },48 a Győr vármegyei Győrött, a felperes az itt megjelent alperestől kb. 260 db ökröt és elegyes tehénbőröket vásárolt, melynek árában előlegként 20 ezüst tallért adott — {mely 20 ezüst tallér most is nála van}49 — a következő feltétel mellett: [a felperes] a bőrök Bécsbe (Becz) szállításakor a fennmaradó összeget az alperesnek megadja. Másnap a felperes az adósságáért, az 1000 ezüst tallérért Bécsbe ment, de az adósát nem találta otthon, készpénzét nem hozhatta el. Ezt az alperesnek rögtön Győrött hírül adta. De az idő csak múlt, és 1630-ban, Szent Iván (Sz: Juan) nap táján, midőn a felperes a linzi vásárból hazajött, és egy hajó épületre való fát hozott, akkor az alperes a piacon hozzá ment, és megkérdezte tőle, hogy esedegesen cserélhetnének-e? Ugyanis az alperes a faeszközhöz ért jobban, a felperes pedig a bőrökhöz, így az alperes kész megalkudni, a bőröket odaadná, a faeszközöket pedig átvenné. A dolog ekkor így maradt. Másnap az alperes a feleségével együtt a Győr vármegyei Újvárosba (vy varas) ment ki és megnézték a felperes számára az ott álló házat. Ezt követően az alperes a felperessel minden mód szerint megalkudott, a házat megvette, „es meg számlált biro let arraban...”, az alperes a felperesnek ajánlotta a házat. De mielőtt az alku közöttük megtörtént volna, a felperes megkérdezte az alperest, mennyi is lehet annak a bőrnek az ára mindenestől? Az alperes erre úgy válaszolt, hogy ő tisztességes ember, és amióta az első alku alkalmával a felperes azokat a bőröket megszámolta, azok most is az szerint vannak, egyet sem tettek hozzá, avagy vettek el belőle. Az alperes e szavait háromszor is megismételte. A felperes szerint a kereskedőnek és 48 A pontosabb időpont meghatározás más tintával lapszélre írt betoldás. 49 A { }-be tett kiegészítés más tintával lapszélre írt betoldás. 46
