Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1631–1636 - Városi Levéltári Füzetek 13/2011 (Győr, 2011)
Regeszták - 1636. év: 470–582. sorszám
1636. Regeszták 470 — 582. sorszám nem csak egyszer tette meg ezt, amit a fenti alkalommal jámbor, becsületes emberek előtt cselekedett. A felperes ítéletet, az alperes megbüntetését kéri. Az alperes személyesen megjelenvén tagadja a keresetet. A felperes kötelezi magát a saját személyében megteendő eskütételre és tiltakozva kéri, hogy az alperes a következő időpontban bizonyítsa be a tagadását. Végzés: A bírák a feleknek megengedték, hogy a következő időpontban mindegyik az ő szándékát bizonyítsa be, és azt követően ítélkeznek. 515. (VII. 251-252.) Felvétetett Bebessi Anna asszony (honesta mulier), Harassy Mihály felesége mint felperes pere Palásti Orsolya, Marod Gáspár felesége mint alperes ellen. A felperes képviseletében ugyanaz az ügyvéd, mint fent, előadja: 1636. január 16-án, amikor a felperes asszony az urát hívta volna be az alperesek házába itt, Győrben, Újvárosban, és azt mondta neki, „...jere ha%a vram mert be teszik a% kaput”, ez az asszony, nem tudni, miféle indíttatásból, midőn a felperes asszony néki semmit sem vétett, így szólt hozzá: „.. .mitjar^ tbbejn] is^ elDunában való kuruaual... Még több más, ehhez hasonló gyalázatos szavakat is mondott neki, és olyanokat is mondott, „bőgj eletejert fel ne[m venne...". Ezért a felperes azt kívánja, az alperes indokolja meg, miért is mondta ez utóbbit. A felperes azt kívánja, hogy az alperes asszony nyelwáltság büntetésén maradjon. Végzés: Minthogy az esküdt nem ismeri meg az idézést, azért a felperes asszony először idézze meg az alperes asszonyt, aki ez után köteles erre a keresetre választ adni. Az idézést az újvárosi esküdtek is végbe vihetik. 1636. május 23. 516. (VII. 252.) Fajszy (Fayzj) Mátyás felesége a jegyző szállásán ügyvédet vallott. 517. (VII. 252.) Horváth Pál bíró az esküdtekkel együtt a városházán ítéletet hozott Szalay Jakab újvárosi polgárnak az ugyancsak újvárosi Patay Szabó Jánosnál lévő 50 tallérja felől. Az elhunyt Szalay Jakab végrendeletéből kitűnik, hogy ő nem csak bizonyos számú javait és örökségét testálta feleségének, Berendi (Berendj) Piroska asszonynak, e felett készpénzét, úgymint 50 ezüst tallért is. Ezt az 50 ezüst tallért Piroska asszony még életében kölcsönbe a fent megnevezett újvárosi Patai Szabó Jánosnak adta bizonyos feltétellel. Minthogy ez az 50 ezüst tallér a mai napig Patai Szabó Jánosnál van, bár az atyafiak sokszor kérték tőle és a káptalan urai is felszólítást tettek már emiatt, miképpen az uraim is megítélték a rokonoknak. Mindezek után az uraim az 50 ezüst tallért felszabadították Patai Szabó János kezétől és az összeget az atyafiak, úgymint Pápai Biczo János, Újfalui (Vyffaluj) Pintér János, Szentmártoni (Zent Martonj) Pogar Mihály és Polgár Jánosné Anna asszony kezéhez adták. Ezek után e pénzösszeg miatt a fenti atyafiak Patai Szabó Jánost nem kereshetik. 518. (VII. 253.) Horvát Pál városi bíró az esküdtekkel törvényszéket tartott. Nagy Lászlóné Ilona asszony személyesen megjelent. Böcsföldy (Bőczffőldj) Miklós — aki Ilona asszony veje volt - házának az árát, azaz 44 ezüst tallért Ilona asszonynak és az unokáinak, úgymint Dorkonak és Katának átadta, akik a városházán az összeget kézhez vették. Ilona asszony ezután tiltakozást tett, hogy ezt a 44 ezüst tallért senki ne kereshesse. 156
