Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VII. 1631–1636 - Városi Levéltári Füzetek 13/2011 (Győr, 2011)

Regeszták - 1635. év: 360–469. sorszám

1635. év 109 — 143. oldalszám 371. (VII. 191-192.) Felvétetett Vincze Ambrus felperes pere Patonay Szűcs (Zwcz Patonay) Mihály és felesége, Katalin mint alperesek ellen. A felperes képviseletében ugyanaz a személy kijelenti, minthogy az alperes a kereset másolatát magához vette, azért válaszoljon a keresetre, azt vagy tagadja, vagy erősítse meg. Az alperes képviseletében ugyanaz, mint fent, méltatlanság miatt tiltakozva kéri a ke­reset átvizsgálását, ugyanis a keresetben az nincs megnevezve, hogy a felperes fél peres há­za, amivel kapcsolatban azt állítják, hogy az alperesek arra mentek, mely vármegyében ta­lálható. Ezért az alperes a per leszállítását kéri. A felperes szerint nem áll az alperes kifogása, válaszoljon a keresetre. Végzés: Feleljen az alperes. Az alperes dltakozva mondja: Szűcs (Zwcz) Mihály az alperesek lakodalma idején („.. .meniegs^ó lakodalma kort... ’) a felperes asszony ott forgolódott a kövérebb kappanok és tyúkok körül, azokból elrejtett, amit az ifjak az alpereseknek tudomására hoztak. Ezt a fel­peres asszony másokkal együtt tagadott, de az alperes a felperes asszonnyal szemben szólt, aki megharagudott rá és haza ment. Mindezt az alperesek adott időpontban bebizonyítják. A lakodalom lebonyolításánál az alperesek inasukkal ismét tisztességgel üzentek a felperes asszonynak, kérve, nem látott-e étkekkel teli fazekakat, azok hol lehetnek, avagy eltörtek-e, ugyanis a helyükön nem voltak. A felperesek ettől az inastól rögtön a következőket izenték az alpereseknek: a felperes ura felszólította az inast, mondja meg „...vradnak bestie lelek kuruaffianak, es a% as^oniodnak a% lelek kuruanak... ”, és a felperes asszony is „...kurtítanak s%idua[n] eőket...’’így szóltak, ők nem hoztak hozzájuk semmit, ezt az alperesek bebizo­nyíthatják saját inasukkal is. Egy újvárosi asszony is hallotta, midőn az inas kint ezt megbe­szélte. Az alperesek készek erre esküt tenni, és arra is, hogy mindezt az inastól hallották. Ezek után az alperesek, hogy tisztességesen mentek a további kérdések megtételére a fel­peresek házához, de a keresetben elhangzott szavakat ők nem mondták, miképpen a ha­talmaskodást sem követték el. A kereset teljességét tagadják, bizonyítsanak a felperesek. A felperes fél szerint, minthogy’ az alperesek az egész keresetet tagadják, [ 1.] ők [t. i. a felperesek], adott időpontban készek a bizonyításra. Ami pedig az alperesek mostani érve­lését illeti: 2.) az ő tettük nem volt helyes, ha a felperesek bármit vétettek, bírájuk előtt kel­lett volna keresni őket. 3.) Az, hogy az alperes még a törvény színe előtt is azt meri állítani, hogy a felperes egy kövér kappant elrejtett volna, ami annyit tesz, hogy’ ellopta, arra azt kí­vánja, hogy' ezt [az alperes], bizonyítsa be, máskülönben emiatt elmarasztalást, ítéletet kér. Végzés: minthogy az alperesek a felperes asszonyt {e törvényszék előtt}127 egy kövér kappan elrejtésével vádolták, ami tolvajlásnak felel meg, azért az alperesek bizonyítsák be ezt a dolgot. Ha bebizonyítják, a bírák ítélkeznek. Ha nem tudják bebizonyítani, a felperes féllel szénben ny'elwáltság vétkében megbüntetik őket. A tagadás miatt pedig a felperesek köte­lesek a következő törvénykezési időpontban elegendő tisztes állapotú tanúval bizonyítani. A felperes fél ítéledevél és az elbocsájtás kiadását kérte. — Végzés: Adasson ki. 372. (VII. 192.) Hauer Mátyás (prudens ac circumspectus) ügyvédet vallott. 127 Lapszélre írt betoldás. 111

Next

/
Thumbnails
Contents