Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VI. 1627–1630 - Városi Levéltári Füzetek 12/2010 (Győr, 2010)
Bevezető
Bevezetés A magisztrátus, a városi törvényszék előtt vitt polgári perek közül itt csupán két, viszonylag nagy számban előforduló, részben topográfiai, részben család-, társadalom- és gazdaságtörténeti információtartalmuk miatt a várostörténet szempontjából az „átlagosnál” nagyobb jelentőségű pertípust emelnék ki. A polgári perek egyik jelentős részét az örökségi perek alkotják. Közülük több a Győr elfoglalását megelőző, avagy a város reorganizációját követő időkre tekint vissza. Ezek a peres esetek valójában több generáción keresztül egyes házak házbirtoklásának, örökítésének a kérdéskörét, problémáit és konfliktusait taglalják, bár erősen töredékesen és szórványosan, de birtoklástörténeti, topográfiai adatokat nyújtanak az erődváros oszmánok által történt elfoglalását (1594) megelőző időszakra (pl. 1627. Nr. 67.). Közülük tán a legrégebbi időpontra, az 1564. esztendőre egy, a Kovács Tamás-féle azon kőház, amely egykor Nagy István és Koroncay Menyhárt háza volt, peresete tekint vissza (Pl. 1627. Nr. 87., 1628. Nr. 174.).9 Hasonlóképpen nagyon karakteresen, adóssági perekként jelennek azok a döntően szarvasmarha, kisebb részben borkereskedelemmel - vagy egy esetben nagy tételű süvegkereskedéssel - kapcsolatos perek, amelyek a győri kereskedő világába, kereskedelmi társulások működésébe, az áru- és pénz hitelek viszonyrendszerébe engednek mikroszinten is bepillantást. Ilyen pl. Beccaria Virgil Angarano Antal özvegye elleni, 1610-1619 közötti ügyek miatt keletkezett számadási pere (1627. Nr. 68.). Az adóssági, elszámolási perek között, Győr távolsági közvetítő kereskedelemben betöltött szerepét tekintve, hangsúlyosan rajzolódnak ki azok az esetek, amelyekből a Hódoltság és Bécs közötti kereskedelmi kapcsolathálózat egyes elemei, e kapcsolatrendszer működési szisztémáinak bizonyos momentumai is rekonstruálhatók. A tárgyidőszak peres bejegyzéseiben - azaz egy speciális szűrőn, tükrön keresztül - a hódoltsági kapcsolatokban karakteresen a Somogy és Fejér vármegyei polgárokkal történő üzleti kapcsolatok rajzolódnak ki (1628. Nr. 163., 218.). Ugyanakkor a győri kereskedők összetett és szerteágazó kapcsolatrendszerét, az egyes kereskedőtársaságok változó összetételét is jól érzékelteti, hogy a valószínűsíthetően szilárdabb, állandóbb ösz- szetételű és alkalmi társulásokban egyaránt többször jelennek meg a közeli Óvár és Moson kereskedői is (1627. Nr. 80., 1628. Nr. 220.). A távolsági kereskedelemből származó konfliktusok során számos alkalommal kaphatunk információkat, szórványadatokat a térség harmincadosairól is. így az 1627., vagy az 1628. évi magyaróvári főharmincados, Acatius Spatt, illetve Hirsch avagy Szarvas Pál nevei is felbukkannak a perszövegekben (1628. Nr. 161., 233.).10 A jegyzőkönyvekbe teljes terjedelmében bemásolt források között is meghatározóak a kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos dokumentumok; pl. Róka Farkas győri polgár kötelezvénye az 1000 ezüst tallér értékű posztó árut és készpénzt kereskedéséhez kölcsönadó Opicz János irányába (1628. Nr. 236.). A távolsági kereskedelem, marhahajtás, vámolás prob9 A korszak győri teleknyilvántartásaira, birtoklásaira: Villányi Szaniszló: Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. [Győr, é. n.], Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai 1564-1602. Győr, 2003. (Városi Levéltári Füzetek; 7.) 10 A harmincadok személyzete kutatásának nehézségeire és egy időmetszetben történő adatolására: Gecsényi Lajos: Harmincadok és harmincadosok a 17. század derekán. In: Népek együttélése Dél- Pannoniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. Szerk.: Lengvári István - Vonyó József. Pécs, [2003.] 129-145. 8
