Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VI. 1627–1630 - Városi Levéltári Füzetek 12/2010 (Győr, 2010)
Regeszták - 1627. év: 1–137. sorszám
1627. év 17-52. oldal kereset mindazokat illeti, akik valaha valamit adtak. Ezért azt kívánja, hogy a felperesek keresete semmisíttessék meg. ítéletet kér. A felperes fél nem fogadja el az alperes kifogását, mert bár maguk a felperesek a saját maguk tulajdonából semmit sem adtak, az teljességgel áll, hogy az ő tulajdonukat illető pénzből került felvételre a keresetben leírt pénzösszeg. Ez okból kéri a felperes fél, hogy az alperes egyenesen válaszoljon a keresetre, máskülönben ítéletet kérnek. Mindehhez hozzátették: [az alperes] elhunyt férje vette fel [a pénzösszeget], és róla háramlott át az adósság. Az alperes ragaszkodik az általa korábban mondottakhoz, kiegészítve azzal, hogy a keresetben nem került az részletezésre, kitől is vették fel azt a bizonyos összeget. így ugyanazt kéri, mint fönt. A felperes semmivel sem tud akadályozni, hisz az a keresetben világosan és részletesen le van írva, hogy [a pénzösszeget] az alperes férje vette fel kamatra. Végzés: a felperesek illetékessége, vagy az asszony előadása ügyében az alperesek illetékessége kitűnik azáltal, hogy az [asszony] az adósságot a [győri] káptalanban értéktelen pénzben, úgynevezett hosszú pénzben („...uulgo lang gelt... ”) letette, de azt senki sem vette fel. Az alperes ünnepélyesen tiltakozik a fenti végzés miatt, és azt mondja, hogy e pernek le kell szállania egyrészt azért, mert a felperes fél ügyvédjének a neve a keresetben nincs megnevezve, másrészt pedig amiatt, mert az alperes a felperes felet az elmúlt esztendőkben [az összeggel] megkínálta, de az már nincs részletezve, mely esztendőben és kik által történt ez. így a kereset leszállítását kéri. A felperes fél szerint ezek az érvek igencsak elégtelenek a kereset leszállításához, mert mind az eredeti, mind pedig a kereset náluk tartott másolatában nem található semmiféle hiány az ügyvéd nevéről és a megkínálás helyéről, amit a bíró urak megismerésére kér. ítéletet kér. Végzés: Feleljen az alperes. Az alperes továbbra is tiltakozik ezen végzés miatt, és azt mondja: ezt a keresetet nem az alperes asszonnyal szemben kellett volna indítani, hanem a mostohafiával, Tott Györggyel szemben, akire az ő ura jószága és ez az összeg is - tudni illik egy szőlő örökség is - maradt. Két kis arany gyúrúcskén és egynéhány akó boron kívül az alperes asszonyra semmi sem maradt, ami pedig a szőlő örökségből származó részt illeti, az alperes negyed magával [osztozott], így abból 20 tallér jutott az özvegynek, aki ezt az összeget Szombat Szabó (Zombat Zabo) András akkori bírónak vissza adta. Ami pedig a bort illeti, azzal, és az alperes asszony édesapjának a szőlőskertjében termett borral együtt [az asszony] a gyámokat megkínálta, de a gyámok a bort nem akarták magukhoz venni, hanem azt mondták, a bort adják el, ebben ők segítenek. Az alperes asszony Újváron (vyuar) hat94 [?] ezüst tallérért adta el a borokat, de a pénzt néki át nem adták. Emiatt az asszony a [győri] bírót arra kérte, hogy küldjön két esküdtet a [győri] káptalanba, akik onnan vennének megbízást (commissio) arra, mit is kell cselekedni. Az urak [t. i. a kápta94 Bizonytalan olvasatit számnév, a „két" - kettő olvasata sem kizárható. 45
