Dominkovits Péter: Győr város tanácsülései és bírósági jegyzőkönyveinek regesztái VI. 1627–1630 - Városi Levéltári Füzetek 12/2010 (Győr, 2010)
Regeszták - 1630. év: 321–465. sorszám
1630. év 119-162. oldal Ián (scheda) ez megjelenik. - Horvát (Horuat) Pál [képviseletében] Kávássy előadja: István uram még a tél idején vette azokat a borokat, és ki hogy nem adatta, azt magának kell felróni. Ami pedig Fraistetter dolgát illeti; Bajusz (Baiuz) Mihály és Eötvös László, miképpen a prépost úr is megmondta néki [t. i. Fraistettemek], hogy viselje gondját a boroknak. Egy részének viselte is, vagyis ők úgy látták. ítéletet kér. - Fraistetter György személyesen mondja: amíg a pincekulcsot tőle el nem vették, addig a boroknak gondját viselte. De ezt elvévén tőle, alkalmatlanná vált a [borok] gondviselésére. így pénze sem volt, amiből más bort vett volna, melyet kiadhatott volna. Ebben a perlekedésben a következő ítélet született: A borok megvétele Takács (Takacz) István úrtól eredt. Azt, hogy a bort mennyi pénzért vette, és a kiárult egy részének bevételét hová fordította, csak ő tudja. Ezért a pincében található két hordó bor most is az ő [t. i. Takács István] számára van fenntartva és maga is vallomásával nyilvánvalóvá tette, hogy azt a maga számára vette. Ami pedig a harmadik hordó bor dolgát illeti: minthogy Horvát (Horuat) Pál úr Fraistetter úrtól a készpénzjövedelmet kézhez vette, és [Fraistetter] ahhoz képest más bort emellett az egy hordó mellett nem vehetett. Másrészt a pince kulcsait azidő alatt a kezénél tartotta. A bíró uraim úgy ítélték meg, hogy annak az egy hordó bornak a gondviselése Horvát Pált és Fraistetter [Györgyöt] illette. Nékik kell tudniuk, hogy mi történt avval, tudniillik: hová lett fordítva az öregebb, 12 akó bor. Mindezek miatt a felek ennek az ügynek úgy viseljék gondját, hogy tizenötöd napra az árvák pénzét a bíró kezéhez adják. 449. (VII. 44-45.) Felvétetett Ilona asszony, Rácz Mihály feleségének a pere Varga Péter ellen. [A felperes] ügyvédje, ugyanazon személy, mint fentebb, előadja: az elmúlt időpontban az alperes bizonyítást fogadott. Tehát most ezt tegye meg. Ha nem tudja, úgy [a felperes] azt kívánja, mint fentebb. Az alperes ugyanazon ügyvédje, mint korábban, azt állítja, hogy a bizonyítást el kellett halasztani, ugyanis a tanúk Fehérváron (Fejeruar) vannak. Minthogy ők „...török dologban vannak... ”, más időpontot kér. A felperes szerint nem áll [ez a kifogás], mert [az alperesnek] elég ideje volt bizonyság szedésére. Bizonyítson, ha lehet, máskülönben azt kéri, mint föntebb. Végzés: ha az alperes a védelmére akar valamit tenni, úgy cselekedje azt meg, máskülönben vegye magára az ítéletet. Az alperes újabb időpontot kér és bizonyítani szeretne. Végzés:221 A bíró urak előtt az nem bizonyosodott be, hogy az alperes érvelése szerint az elhalt atya az ő anyjával szerezte volna az említett peres házat. 221 A jegyző először egy ennél minden bizonnyal határozottabb ítéletet írt volna a jegyzőkönyvbe, ami valószínűsíthetően a bizonyítás lehetőségének elszalasztása miatt at alperest a keresetben egyszerűen elmarasztalja („Quotl quia I. nihil plro/lxirel, ideo m... ”). 155
