Dominkovits Péter: Győr városi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1622-1626 - Városi Levéltári Füzetek 11/2008 (Győr, 2008)

Bevezető

egészíti ki a regeszták mögött meghúzódó egykori társadalomképet.'

1 Pálffy Géza kutatásai nyomán Győr hadtörténeti funkciórendszere is sok szempontból megvilágítást nyert. A 16-17. századi katonai bíráskodás intézményeinek, működésének vizsgálatába nemcsak jelentőségének megfelelő súllyal került be Győr, de a Tisztelt Olvasó az elemzések révén konkrét segítséget kap a városi jegyzőkönyvekben is lecsapódó polgári lakosság és katonaság közötti konfliktusok értelmezéséhez, az e forrásban, így regesztákban is szereplő katonai tisztségviselők (seregbíró) tevékenységének megértéséhez.

4 A Szerző mintaszerűen feldolgozta a 16. századi győri végvárvidék és központ, Győr oszmánok elleni védelemben betöltött funkciórendszerét.^ E kis bevezetésnek cseppet sem lehet feladata egy mégoly elnagyolt historiográfia elkészítése sem, így engedtessék meg, hogy a legutóbbi regeszta kötet megjelenése utáni (2005) esztendőkből csupán jelzés szerűen villantsam fel a tárgyidőszak kutatásának újabb eredményeit. A városi tanácsülési jegyzőkönyvek adatain alapulva 2007-ben Morvái Gyula elkészítette az 1600-1743 közötti győri polgárság névtárát.

6 Az adattár az ún. mezővárosi időszak polgárságának komplex (jog- és társadalomtörténet centrikus) vizsgálatára is felhívja a figyelmet. E későbbi vizsgálatnak egyaránt része lehetne a városi polgárjog megszerzésének rituáléja (szimbolikus magatartásformák kutatása), a jogi tartalom (jogosultságok, kötelezettségek) modern jogtörténeti elemzése

7 a polgárjogot szerzett személyek - közöttük speciálisan a polgárjogot nyert nők, özvegyek - körének társadalomtörténeti vizsgálata. Cseppet sem szabad feledni, hogy a térség mezővárosai között - pl. Csepreg, Magyaróvár, Nezsider (ma: Neusiedl am See, A.), 1681-ig Ruszt (ma: Rust, A.), Szombathely - e tekintetben Győr speciálisan jó forrásadottságokkal rendelkezik. A mezővárosi polgárság esetében egyaránt adott a polgárjoggal rendelkezők egy-egy esztendőben teljességre törekvő, statikus kép(ek)et nyújtó regisztrációja (pl.: 1600. 1615. 1698. évi jegyzékek), míg a jegyzőkönyvekbe bevezetett, datált, éves polgárfelvételek a dinamikus vizsgálatok alapját jelenthetik. Engedtessék meg, hogy Győr polgárságának kutatásával kapcsolatban egy-két, e regeszták által is tartalmazott momentumot itt jelezzek. A polgárság legjelentősebb " A testamentumok felhasználási lehetöse'geire: Horváth József. Egy végrendeletkutató tapasztalataiból. In: Vera (nem csak) a Városban. Tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére. Szerk.: A. Varga László, h. n., [1995J (Rendi társadalom - polgári társadalom; Supplementum, 1995) 433-444. p. A tárgyidőszak végrendeleteit közzéadja: Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból. I. 1600-1630. Győr. 1995. (továbbiakban: Horváth 1995.) 4 Pálffy Géza: Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI-XVII. században. Győr, 1995. 5 Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri kapitányság története 1526-1598. Győr, 1999. A kora újkori városkutatás újabb munkáira 2001-ig bezáróan rövid historiográfiai áttekintést ad: Dominkovits Péter: Győr város tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1600— 1605. Győr, 2001. (Városi Levéltári Füzetek; 4.) 5-15. p. 6 Morvái Gyula: Győri polgárkönyv I. Mezővárosi időszak 1600-1743. Győr, 2007. (Városi Levéltári Füzetek; 10.) (a továbbiakban: Morvái 2007.) 7 A polgárság privilégiumaira: Gecsényi Lajos: Városi önkormányzat Győrött a XVII. században. In: Arrabona. A győri Xantus János Múzeum Évkönyve 22/23. Szerk.: Dávid Lajos, Győr, 1986. (a továbbiakban: Gecsényi 1986.) 104. p.