Dominkovits Péter: Győr városi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1622-1626 - Városi Levéltári Füzetek 11/2008 (Győr, 2008)

Regeszták - 1623. év: 96—198. sorszám

Az elégedetlen alperes a nemessége miatt fellebbezni kíván, és ha ez a per az illetékes bíróság előtt felülvizsgálatra kerül, majd magát ahhoz az új ítélethez fogja tartani. Megítélése szerint semmiféle jogosulatlan szó nem esett, amit a maga helyén és idejében szabadjon néki is vitatni. A felperes szerint az alperes addig semmiféle fellebbezést nem kívánhat, amíg egyenesen nem válaszolt a keresetre, amire őt egy ítélet is felszólítja. Csak midőn a végső ítélet megszületik, és az ismertetésre kerül, azzal szemben lehet fellebbezéssel élni, így azt most nem kívánhatja. A végítélet nélküli pert nem lehet fellebbezésre bocsátani, így minden más előtt - a korábbi végzés szerint - feleljen a keresetre. Mivel a bírák ítéletével szemben szóban jogtalanságot követett el, ami miatt a bírák büntetést rónak ki, azért a felperes azt kívánja, e téren azonnal marasztaltassék el. Az alperes tiltakozást nyújt be a fellebbezésről, és miként feljebb mondta, semmiféle végzéssel nem kíván addig egyetérteni, hanem a földesurak széke előtt fellebbezés által perfelülvizsgálatot kíván. Végzés: Az alperes nemessége felőli vitát és bizonyítást átteszik. 152. (IV. 197.) Enyingi (Eniengi) Benedek pere Nagy (Nagi) Balázs ellen. - Nagy azt kívánja, hogy vizsgálják meg a tanúkat, és ha a vallomásokból nem tűnik ki, akkor azt, hogy a keresetben megnevezett teheneket, pénzt és ezüstművet az ő há­zához vitték-e, az alperes fél esküjére hagyja. Az alperes ügyvédje ünnepélyesen tiltakozik: e kívánságot nem szabad elfogadni, mert a megelőző időpontban maga a felperes kívánta a keresetét bizonyí­tani, de az általa benyújtott bizonyítékokból semmi olyan nem derült ki, hogy az alperesnél maradt volna valami. így az alperes esküjére immáron semmit nem hagyhat. Mindezekért a bírák méltatlan perlekedés miatt büntessék meg, az alperes pedig szabaduljon fel a felperes keresete alól. Végzés: minthogy a felperesnek a keresetét bizonyítania kellett volna, és a bizonyítást teljességgel magára is vállalta, és mivel a mai napon semmit nem tudott bizonyítani, ezért a keresetében elmarasztalják, az alperest pedig felmentik a kere­sete alól. Az alperes a felmentőlevelét (litterae absolutionales) kérte. - Adasson ki mindkét félnek. 153. (IV. 198.) Vas János felperes pere Varga Jakab alperes ellen. A felperes ügyvédje előadja: [1622-ben], Szent Erzsébet asszony napjára (november 19-re) virradóan 74 a felperesnek a Veszprém (Besprem) vármegyei Bánk faluban fekvő házától eltűnt egy 50 ft-ot érő ökre. Az elveszett ökör bőrét ugyanazon esztendőben, Szent András nap (november 30.) táján, a Győr (Giör) vármegyei Győrött a felperes megismerte, esküt tett rá, és megszerezte. Ugyanazon a napon, amikor a bőrre a felperes esküt tett és azt megszerezte, a győri városbírót képviselő személy, Segesdy István deák előtt, Győrött az alperes a bőrt zár alá vé­Javított datálás. A jegyző először Szent Erzsébet nap (november 19.) tájban szöveget írt. 42

Next

/
Thumbnails
Contents