Dominkovits Péter: Győr városi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1622-1626 - Városi Levéltári Füzetek 11/2008 (Győr, 2008)
Regeszták - 1623. év: 96—198. sorszám
szerint arra egyenesen nem válaszolt, vajon ez őreá is vonatkozik-e, avagy nem? Ugyanis az a törvény alapján ismert, hogy mindazon személyekre vonatkozik a privilégium, akik az armálisban bennfoglaltattak. így csupán a nemesi levél önmagában nem fogadható el, az vétessék semmibe, és az alperes a végzés szerint tanúkkal bizonyítsa, hogy néki köze van az armális szerzőjéhez. Az alperes tiltakozik. Az első időpont alkalmával sokat vitatkoztak a beadott címereslevél ellenében, ami az eddigi perből is kitűnik. Az alperes most is a megtett végzés szerint cselekszik és azt kéri, hogy a bírák olvassák el a teljes pert a végzéssel együtt - ugyanis a mostani bírák (assessorok) közül tán nem volt akkor mindenki jelen -, és így mindenki megtudhatja, megértheti, hogy mit is akar az alperes. A felperes, ahogy korábban, visszatér a korábbi végzéshez. Bizonyítsa be az alperes, hogy korábban élt a privilégiummal. Egyébként, ha élt, úgy a vármegye jegyzőkönyvébe be kellett volna őt magát is iratni. így nem az armálist kell bemutatnia, hanem a nemességét kell bizonyítania. Az alperes a korábbiakhoz visszatérve mondja: Győr vármegyében, a város házánál, ezidőben nem tartottak nemesi közgyűlést, amit a szolgabírák és a vármegye esküdtjei (assesora) is bizonyíthatnak. Azt is bizonyíthatják, hogy Nyírő (Nirő) János és Lőrincz hasonló címereslevelet mutatott be, „kynek regen estendeie el mult", de mindazon által elfogadták. A kancellár úr is nyilvánvalóan mindezek hallomása után mondta magyarázatként, hogy annak jogosultsága nem évül el, „mindenek hele vagion". Ezért is tartja magát a végzéshez és ítéletet kér. Végzés: Minthogy az elmúlt ítélkezéskor a bírák úgy határoztak, hogy az alperes a nemességét elegendő tanúval bizonyítsa, a mostani időpontban pedig [csakj bizonyságlevelet adott be. Mind a vármegyei szolgabíró és az esküdt itt bemutatott vallomása semmi bizonyosat sem tanúsít az alperes nemességéről. Ezért az alperes továbbra is köteles a nemességét hitelt érdemlően bizonyítani, és a felperes keresetére is választ kell adnia, mivel ezek után több bizonyítást már nem tehet. Az alperes kedvezőbb végzést kívánva tiltakozik: bár Győrben több Győri János lakik, az alperes bebizonyította, hogy a címereslevél atyafiaival együtt az övé, és arra is tekintettel kell lenni, ahogy fentebb meg van írva, házhellyel kell rendelkeznie, és ő rendelkezik is. Tiltakozva kedvezőbb végzést kér, illetve mindezekről fellebbezni kíván. A felperes ügyvédje mindezen érvelésről mondja: az alperes ügyvédje mind a mostani, mind a korábbi végzéssel ellenkezik, jogtalan szavakkal érvel. így azt kéri, hogy a maga idejében a bírák vizsgálják felül ezt a pert, most pedig egy igaz ítéletet vár, amely nem történhet meg a bírák korábbi ítéletével szemben. Az pedig a korábbi végzés szerint áll, hogy az alperes feleljen meg a felperes keresetére. Az alperes visszatér a korábbiakhoz. Végzés: a bírák nem ítélkeznek kedvezőbben, hanem ugyanaz az ítélet marad érvényben, ami korábban is volt. Ami pedig a jogtalan szavakat illeti: arról a bírák a maga idején ítélkeznek. Mindezek után az alperes egyenesen feleljen a keresetre.
