Dominkovits Péter: Győr városi tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1622-1626 - Városi Levéltári Füzetek 11/2008 (Győr, 2008)

Regeszták - 1622. év: 1—95. sorszám

Az alperes a korábbiakat kiegészítve mondja: noha ő nem tartozott számadással, mert sem szolgáló nem volt, sem ezt rá nem kényszerítették, így saját maga akaratából vette ezt magára, és ez vonatkozik Gyurkóra is. A felperes elörebocsátott tiltakozással mondja: ez a dolog nem adósságként indult, ö esztendőre szolgának szegődött, nadrágot, élelmet és mást eleget adott el, de mind a mai napig státusából nincs felszabadítva. Ezért bizonyításként esküt kíván tenni. Végzés: a beadott tanúvallomásokból nyilvánvalóan kitűnik, hogy a ládát a császári Csaplár János vette magához azért, hogy a tőkepénzt megoltalmazza és a maradéka sem vesszen így el. Ezért nem hagyta, hogy a felperes a szobából kivigye a ládát, így mindez alátámasztja keresetet. Az inas, Gyurkó irányába tett tanúvallomásból nem derül az ki, hogy ő a pénz elvételében részt vett-e, avagy nem, ez az ő tudomására és tanácsából történt-e, avagy nem, noha ismert, hogy adogatott ő pénzt másoknak is, és egy bizonyos összeget találtak is nála, amely most a bíró kezénél van. Ugyanakkor az mind a tanúvallomásokból, mind pedig a felperes által beadott, pecséttel ellátott adóslevélből kitűnik, hogy ezek [valószínűsíthetően] a kölcsönök és a munkadíj szerinti kifizetések ( „kitt penyglen ... munkaia is jo forgolódása vtan adott neky"). Mindezek miatt Gyurkó inas felszabadult a kereset alól, és a felperesnek a fogságáért és sanyarúságáért 20 ft-ot kell fizetnie. Csaplár János pedig adjon számot a felperesnek arról, hogy hová tette a maga szabad akaratából megőrzésre felvállalt, birtokában lévő és a rábízott ládában levő pénzt. A felperes a Gyurkó legény ügyében fellebbezni kíván, Csaplár Jánossal kapcsolatos ítéletet pedig elfogadja. Fellebbezés esetén annak kezest kell állítania. Az alperes szerint amennyiben Gyurkó ügyében elégedettek lehetnek, úgy Csaplár János ügyében a fellebbezést is el kell fogadni, és a kezességről még az első feleletkor kellett volna szólni. Végzés: A fellebbezés áttétetik, ami pedig a kezességet illeti: Csaplár János köteles kezest állítani. 43. (IV. 180.) Visi Nagy Pál (egregius) győri seregbíró, mint felperes pere Fejérváry (Feiervarj) Márton és a néhai Vasvári István özvegye, Zsuzsanna Győr mezővárosi (oppidum) lakosok, mint alperesek ellen. - A felperes képviseletében ügyvédje tiltakozva mondja: az 1620. évben, augusztus 10. táján (circa festum beati Lau[rentii] martiri) midőn Fejérvári Márton [...] 44. (IV. 181.) Enyingi (Eniengy) Benedek Nagy Balázs elleni pere a második kérelmi szakban van. 45. (IV. 181.) Szeőch (Zsöch) György Csepregi (Ciepregy) Imrét ügyvédnek vallja Szeőch (Zsöcz) Lőrinc ellen. Ez az első kérelmi szak. Bizonytalan datálású töredékes perfelvétel!