Morvai Gyula: Győri Polgárkönyv I. Mezővárosi időszak. 1600-1743 - Városi Levéltári Füzetek 10/2007 (Győr, 2007)
Bevezető
kat. 9 A katonaság folyamatos jelenléte nem csupán hadügyi szempontokat érintett, mint a végvárrendszer kialakítása, hanem a hadparancsnokok számos esetben egyéb, nem hozzájuk tartozó ügyekben is rendelkeztek. 10 Győr egységes erőddé való kiépítését, az ún. arx és az alatta elterülő mezőváros, oppidum egységes védelmi rendszerré alakítását 1555-ben határozták el. így épült a korabeli Magyarország legmodernebb erődítménye. Jelen kiadvány szempontjából ennek a kényszerű ténynek legfőbb tanulsága, hogy az itt működő katonai hatalom képviselői a püspökkel és a káptalannal szemben behozhatadan lépéselőnyre tettek szert, amit a „supremus castraneus Jauriensis" cím is jelöl. Vagyis a győri kapitány a vár és város legfőbb parancsnoka, akinek hatalma egyébiránt a falakon kívüli területekre is kiterjedt. 11 A hatalom természete maga után vonja a hatalom elleni tiltakozást. A kapitányok és katonáik ellen — akik zömében idegenek voltak — megindult a panaszáradat a túlkapások, erőszakoskodások miatt. 1594-ben a várost elfoglalták a törökök. A visszavételt követően 1604-ben Rudolf ugyan megerősítette a régebbi káptalani jogokat, de egyúttal ez volt az utolsó királyi kiváltság, ami a káptalant korábbi jogaiba helyezte volna. II. Mátyás 1609-ben már a város kérésére adott ki oklevelet, amely a város kiváltságait erősítette, s amelynek kihirdetése ellen a káptalan tiltakozott. 12 A megváltozott helyzet 1598 után új kihívásokat jelentett. A négyéves török megszállást követően Győrbe visszatért polgárság nem kis rizikót vállalva cselekedett. Nem lehetett tudni, hogy a város garnizon lesz-e, vagy ennél lényegesen sokszínűbb település, amely képes újjászervezni önmagát. 13 Ez utóbbi történt. Győr város maradt. Fennmaradt telekkönyvek tanúskodnak a visszatelepülőkről és háztulajdonosokról. 14 Későbbi időszakra vonatkozóan ugyan, de az egyre inkább fejlődő városrész, Újváros 1703-as telekkönyve 15 immár nyomtatásban is a rendelkezésünkre áll. Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri kapitányság története 1526-1598. Győr, Győr-MosonSopron Megye Győri Levéltára, 1999. 32. p. (továbbiakban: Pálffy) 3 Pálffy 33. p. 1 Pálffy 96. p. " Csizmadia 11-14. p. ' Gecsényi Lajos: Vázlat Győr 16-17. századi történetéről. In: Győr története a kezdetektől napjainkig. Győri Millecentenáriumi Előadások. Győr, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 1997. 43. p. Városi Le véltári Füzetek 1. * Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai 1564-1602 / Grund- und Hausverzeichnisse der Festungstadt Győr/Raab 1564-1602. Győr, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2003. 123 p. Városi Levéltári Füzetek 7. ' Perger Gyula: Újváros 1703-as telekkönyve és Győri Újvárosnak Conscriptioja in Anno 1703. Die 9. Jully. Győr, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2002. 94 p. Győri Tanulmányok Füzetek 2002/8.
