Morvai Gyula: Győri Polgárkönyv I. Mezővárosi időszak. 1600-1743 - Városi Levéltári Füzetek 10/2007 (Győr, 2007)

Bevezető

a bíró melled deákként Vukovits Ferenc; 1722-től Sajnovics József, helyettese Lósy György; 1725-től Kutassy István; 1726-tól Lósy György; 1734-től rendes aljegyző Szalay György; 1741-től főjegyző Ernst Kristóf Jakab; 1742-től Baráthy János, aki egyúttal a szabad királyi város első főjegyzője is lett. Az időrend hiányosságai a listát bizonytalanná teszik, amire Gecsényi Lajos is felhívja a figyelmet. Minden esetre érdemes volna alaposabban utána járni Győr város írnokainak, jegyzőinek, főjegyzőinek. Ok voltak a korabeli közigazgatás hiteles megörökítői. III. Statútumok és determinációk (rendeletek és határozatok) jelentették a helyi érdekérvényesítési gyakorlat eligazodási pontjait. Esetünkben viszonylag kevés ilyent alkottak, de azokat lényegi ügyekben tették. Az elsőt mindjárt 1602. május 24-én, ami az iratkiadás szabályozásáról szólt, és a polgárdíj összegét is rendezte. Eszerint „e^ váróstul keő^eó'nségesen való végzés a% Procator solta kuel ky adásiul város peöcety alatt tartoznak teöle 1 Egy forentot adny... " Székeskáptalani és városi ügyek közül még egy figyelemre érdemes dolgot említek. A város nyilván kellő okkal dokumentálta a polgárjogot nyert személyeket, feltüntetve azok nevét, foglalkozását, sőt azt is, hogy az előírtaknak megfelelően milyen kötelezettségeknek tettek eleget. A polgárdíj befizetésén kívül 1618. június 24-től a városi juss megadása mellett az új polgárokat az uraság is „acceptalta". Vagyis az illetőkre vonatkozó bejegyzések kiegészülnek a káptalan egyetértését bizonyító résszel.

24 1649. május 19-i az a bejegyzés, ahol a „Nemes Kaptalanis Acceptalta" kitétel utoljára szerepel az újonnan felvett polgár neve mellett.

25 Itt térek vissza a városi polgári mibenlét két fontos, előzőekben már említett eleméhez, mint a polgárjog megszerzésének két lényeges feltételéhez, nevezetesen a polgárdíjhoz és a polgáreskühöz. E két feltétel közül Győr esetében a polgárdíjjal kell kezdeni, mivel a jegyzőkönyvek ezt a kötelezettséget első alkalommal 1605. március 26-án a Szőcs Benedek bírósága idejében polgárjogot nyert Tar Imre esetében említik.

26 Ezt követően szerepelnek rendszeresen a „Varos Igassagat le teuen", „Igassagott megh fi^etuen", „megh adta a% Igassagot", „Igassagot is le tette", „a% Város Jussát es Igassagatt" és ezekhez hasonló megfoPolgárkönyv (továbbiakban: Pk.) 553. sz. bej. Pk. 1152. sz. bej. Pk. 128. sz. bej.