Források és ritkaságok a Győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig I. - Városi Levéltári Füzetek 9/2007 (Győr, 2007)

II. korszak - Német és magyar színjátszók együttélése, színház átalakítása [1812-1839]

podott eszű ifjúság tökéletesittésének és az erköltsök uttyán való felneveltetésé­nek Műhelyei egy áltáljában nem lehetnek ...« »A játéknéző helyeknek, a Báál, vagy más tántz, kávé és kortsmaházaknak tulajdonosai, akik az ifjúságot tudva botsátják be, büntetés alá fognak minden bizony nyal huzattatni.« A vallásos tárgyú daraboknak eltiltását, úgy látszik, nem vették szigorúan, mert ebben az évben Leonard Marini társasága szept. 17-től szept. 26-ig tizszer adta elő Győrött Krisztus passzióját, 95 30 frtot fizetve az engedé­lyért. Scherzer Ferenc 1816 nyarán aug. 9-ig 94 előadást tartott, de még ké­sőbb is játszott, csakhogy a Speicifikáció nem számol be róla, mert Scherzer 1816. október 8-án előadást rendezett a Szegények Háza javára, amely 101 frt tiszta haszonnal járt. Közben Scherzert elhagyta legjobb szinésze, Blumenfeld. — Scherzer kérte a tanácsot, akadályozza meg a szinész távozását. KKMK Győr, LÁM FRIGYES: i. m. 167-168. p. Nr. 13. 1816-1817 Tudósítás Joseph Krones és Frantz Scherzer német színigazgatók 1816-1817 évi vendégszerepléseiről. 1816. aug. 16. Krones József színigazgató, aki Feldsbergben és Nikolsburgban játszott, folyamodott a következő nyári idényért. Aug. 23. a tanács neki igéri a szinházat 1816 okt. 1-től 1817 virágvasár­napjáig. Krones elfogadja a feltételeket szept. 1-én. De nem jött el, míg nov. 18. azt irja, hogy nem tud óvadékot fizetni, azonfelül azt is hallotta, Mayer komá­romi színigazgató termet bérelt Győrött, hogy abban színpadot állítson fel, ami az ő vállalkozását hiábavalóvá teszi. Ezek csak üres kifogások voltak. 1816 dec. 7. Schopf városi főjegyző kemény levelet irt Kronesnek. Az ő kedvéért adtak kosarat más érdemes színigazgatóknak, mivel ő vele már meg voltak állapodva. Krones bolonddá tartotta a várost. Nem hisznek szavainak, a helybeli közönség most téli színház nélkül marad. De Kronesszel a győri tanács máskor már nem áll szóba. Krones nem játszott Győrött. Koltai Virgil ellenkező állítását nem erősí­ti meg sem a specifikáció, sem a tanács levelezése. Ez a Krones a hires Krones Terézia (1801-1830) atyja. Egy magyaror­szági téli vándorlása alatt lefagyott mindakét lába, járni nem tudott többé, leá­Helyesen, passióját, azaz szenvedéstörténetét (latin).

Next

/
Thumbnails
Contents